„Elektromosság” változatai közötti eltérés

Az '''elektromosság''' szó, ami a '''villamosság''' szóval egyenértékű, aaz [[Görögógörög nyelv|görögógörög]] ήλεκτρον ''elektron'' szóból ered (jelentése: [[gyanta]], [[Borostyán (fosszília)|borostyánkő]]). Általános fizikai fogalom arra a jelenségre, amelynek során elektromos töltések jelenlétéről, mozgásáról, hatásairól van szó. A [[mágnesség]] fogalmával együtt alkotják az egyik [[Alapvető kölcsönhatások|alapvető kölcsönhatást]], amit [[elektromágnesség]]nek nevezünk. Számos megnyilvánulási formája létezik, mint a [[villám]]lás, az [[Elektromos mező|elektromos tér]] kialakulása, az [[elektromos áram]]; valamint számtalan ipari alkalmazás használ elektromosságot, amit [[erőmű|villamos erőművek]] állítanak elő. Magyar szóhasználatban ugyanazt jelentik a '''villamosság''', '''villamos-''', '''villany-''' szóösszetételek.

Ahogy mondani szokták, „már az ókori görögök is” ismerték a statikus elektromosság jelenségét, ami állati [[szőrme]] és más tárgyak összedörzsölésekor állt elő. Bár [[Benjamin Franklin]] híres kísérlete, amelynek során viharban sárkányt reptetett, és ennek elektromos töltését vizsgálta volna, inkább csak anekdota, mégis, az általa felvetett gondolat, miszerint a megdörzsölt állati szőrme által keltett statikus szikrázás és a villámlás fülrepesztő kisülése ugyanannak a dolognak két különböző megnyilvánulási formája, ösztönzőleg hatott a kor tudósaira, akiknek későbbi munkája lefektette az elektromosság vizsgálatának és felhasználásának alapjait. E tudósok között voltak [[Luigi Galvani]] ([[1737]]–[[1798]]), [[Alessandro Volta]] ([[1745]]-[[1827]]), [[Michael Faraday]] ([[1791]]–[[1867]]), [[André-Marie Ampère]] ([[1775]]–[[1836]]), és [[Georg Simon Ohm]] ([[1789]]-[[1854]]). A késői [[19. század]] és a [[20. század]] eleje olyan óriásokat vonultatott fel a villamosmérnöki tudományban, mint [[Nikola Tesla (feltaláló)|Nikola Tesla]], [[Samuel Morse]], [[Galileo Ferraris]], [[Antonio Meucci]], [[Thomas Alva Edison|Thomas Edison]], [[George Westinghouse]], [[Jedlik Ányos]], [[Ernst Werner von Siemens]], [[Charles Steinmetz]], és [[Alexander Graham Bell]].

[[Fájl:Camposcargas.PNG|thumb|right|Elektromos erőterek vonalainak hagyományos ábrázolása két elektromos töltött pont között.<br>Balra azonos töltések közötti erőtér,<br>jobbra különböző töltések közötti erőtér látható.]]

Az elektromos potenciált úgy határozzuk meg, mint azt a mechanikai munkát, amitamelyet az egységnyi töltés lassú mozgatásakor kell végezni az elektromos teret létrehozó töltés ellenében. Ha nincs megadva, mely két pont között történik a mozgatás, akkor a végtelen távoli pont és a töltés közötti távolságról van szó. Egy önkényesen kiválasztott ponthoz viszonyított potenciálkülönbséget nevezzük elektromos feszültségnek. A feszültség mértékegysége a [[volt]].

* A [[Föld]] légkörében folyamatosan jelen lévő elektromos töltések energiája, amely elektromos kisülések, azaz [[villám]]ok formájában fejti ki energiáját.