A kommunista blokk, keleti blokk vagy szovjet blokk (az Andrej Zsdanov által 1945-ben megfogalmazott doktrína szerint "Béketábor") kifejezések általában Közép- és Kelet-Európa korábbi kommunista (szocialista) országaira utalnak, a valamikori Varsói Szerződés tagjaira, hozzáértve a katonai szövetséghez nem tartozó Jugoszláviát is.[1][2] A keleti blokkhoz tartozott 1989-ig Magyarország is.

A keleti blokk egykori országai

A sok szempontból külön utakon járó Jugoszláviát és Albániát más meghatározások nem sorolják a blokkhoz.

A blokkot alkotó államok közül több már nem létezik (a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia több részre bomlott, a Német Demokratikus Köztársaság pedig Németországba olvadt).

A valamikori keleti blokk országait gyakran a Szovjetunió csatlósállamaiként is emlegették.[3][4][5]

A blokk létezése idején ezeket a neveket a blokkon kívül használták, a blokkon belül inkább a szocialista országok név volt használatos. Ez utóbbit szélesebb értelemben, az Európán kívüli kommunista államokra is használták, de a keleti blokk vagy kommunista blokk nevek is utalhattak a szovjet ellenőrzés alatt álló és a Szovjetunióval szövetséges országok összességére is. Ezen kívül ebben az időben „Kelet-Európa” neve is nagyjából egyet jelentett a keleti (szocialista) blokkal.

A kommunista blokk, keleti blokk, szovjet blokk nevek a blokk területén a Szovjetunió nagyhatalmi helyzetének megrendülésétől kezdtek csak elterjedni.

Története

szerkesztés

A második világháborúban a Szovjetunió hadműveleti területeit képező, a világháború befejezését, a Jaltai konferenciát és a Párizsi békeszerződéseket követően a Szovjetunió érdekszférájába és katonai megszállása alá került államok (Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia és a Német Demokratikus Köztársaság) a háború után, 1949-ben közös gazdasági szövetséget (KGST) alapítottak, majd 1955-ben a Varsói Szerződés megkötésével katonai szövetségbe tömörültek. A két szövetség tagja volt alapításuk évétől Albánia is, de 1961-től – a szovjet blokktól politikailag eltávolodó kínai–albán együttműködés kereteinek kiépülésével párhuzamosan – tevékenységében aktívan nem vett részt; formálisan azonban csak 1968-ban lépett ki a Varsói Szerződésből, jóval később, 1987-ben pedig a KGST-ből.[6] Jugoszlávia pedig sohasem írta alá a varsói szerződést, és a KGST-nek is csupán társult tagja volt, noha kommunista állam volt egészen 1989-ig.

A blokk országai néhányszor megpróbáltak elszakadni. A radikálisabb elszakadási kísérleteket, mint az 1953-as keletnémet felkelés, az 1956-os magyar forradalom és az 1968-as prágai tavasz győzelmét katonai intervencióval akadályozták meg, míg a többi, politikai próbálkozást vagy egyszerűen betiltották – és vezetőiket, tagjaikat és szimpatizánsaikat hosszabb-rövidebb időre bebörtönözték –, vagy diplomáciai úton fojtották el. Az 1989-1990 során lezajlott politikai rendszerváltások következtében megszűntek az Kelet-Közép-Európai régió országaiban a szovjet típusú diktatórikus, egypártrendszerű állami berendezkedések. A Szovjetunió felbomlása pedig egyúttal a keleti blokk összeomlását is maga után vonta.

  1. Eastern bloc, The American Heritage New Dictionary of Cultural Literacy, Third Edition. Houghton Mifflin Company, 2005
  2. Hirsch, Donald, Joseph F. Kett, James S. Trefil, The New Dictionary of Cultural Literacy',' Houghton Mifflin Harcourt, 2002, ISBN 0-618-22647-8, page 230
  3. Whincop, Michael J., Corporate Governance in Government Corporations, Ashgate Publishing, Ltd., 2005, ISBN 0-7546-2276-2, page 43
  4. Feldbrugge, Ferdinand Joseph Maria, Russian law: the end of the Soviet system and the role of law, Martinus Nijhoff Publishers, 1993, ISBN 0-7923-2358-0, page 63
  5. Black, Cyril Edwin Robert English, Jonathan E. Helmreich, Paul C. Helmreich, A. James McAdams, Rebirth: A Political History of Europe Since World War II, Westview Press, 2000, ISBN 0-8133-3664-3, page 178
  6. Réti György: Albánia sorsfordulói. Budapest: Aula. 2000. 161., 188. o. = XX. Század, ISBN 9639215740  

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Eastern Bloc című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Kapcsolódó irodalom

szerkesztés
  • Privatizáció Kelet-Európában. Alternatívák, érdekek, törvények (szerzők: Apáthy Ervin, Csillag István et al., szerk.: Mizsei Kálmán), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1991 (East-European Non-Fiction), ISBN 9637978011