Magyar Olimpiai Bizottság

a magyar olimpia mozgalmat irányító szervezet
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 24.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Magyarország harmadik[1] legrégebbi ma is működő társadalmi szervezete. A nemzeti olimpiai bizottságok között is az elsők egyike, hatodikként (a francia, görög, amerikai, német és ausztrál után), 1895. december 19-én[2] alapították. Kiemelt közhasznú egyesületként kizárólagosan irányítja és képviseli a magyar olimpiai mozgalmat. A MOB önálló független szerv, egyedül a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak van alárendelve. Feladata a magyar sportolók nevezése és felügyelete, illetve irányítása az olimpiai játékokon.

Magyar Olimpiai Bizottság
A Magyar Olimpiai Bizottság logója Hidegkuti Nándor sírján (Mihály Gábor alkotása)
A Magyar Olimpiai Bizottság logója Hidegkuti Nándor sírján (Mihály Gábor alkotása)

Egyéb nevekMOB
Alapítva1895. december 19.
Típusnemzeti olimpiai bizottság
Székhely1124 Budapest, Csörsz u. 49-51.
ElnökGyulay Zsolt
Működési régióMagyarország

MOB székház (Budapest)
MOB székház
MOB székház
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 01′ 07″47.490800°N 19.018600°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 01′ 07″47.490800°N 19.018600°E
A Magyar Olimpiai Bizottság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Olimpiai Bizottság témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés
 
Dr. Kemény Ferenc

Kemény Ferenc[3] egri reáliskolai igazgató Párizsban, a Sorbonne egyetemen tanult az 1880-as években, itt ismerkedett meg és barátkozott össze Pierre de Coubertin báróval, akivel azonos nézeteik voltak az olimpiai mozgalom létrehozásáról. 1894-ben a Coubertin (és Kemény) által szervezett, a Sorbonne-on tartott kongresszuson megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, és Kemény Ferenc lett az olimpiai mozgalom magyarországi képviselője.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai 1896-ban:

Az 1863-ban alapított és alapszabályát elsőként magyar nyelven megfogalmazó Nemzeti Torna Egylet – amelynek Kemény Ferenc is tagja volt, Berzeviczy Albert, a későbbi kultuszminiszter pedig az elnöke – vállalta az előkészítés feladatait. A tekintélyes Magyar Atlétikai Club vezetői a kezdeti tartózkodás után végül csatlakoztak az alakuló bizottsághoz. A két említett, meghatározó szerepet betöltő egyesület mellett a Budapesti Budai Torna Egylet (a híres BBTE), továbbá az MTK, a Nemzeti Hajós Egylet, a III. ker. TVE, a BTC és a Neptun Evezős Egylet küldöttei kerültek a testületbe. A MOB első elnöke Berzeviczy Albert, társelnöke dr. Gerendai György, a MAC képviselője lett, titkára pedig Kemény Ferenc, akit azonban fokozatosan háttérbe szorítottak.

Története során a MOB többször került nehéz helyzetbe. Az 1920-as antwerpeni olimpiára Magyarországot nem hívták meg, az első világháborúban vállalt szerepe miatt. 1928-ban a Kultuszminisztérium megszüntette önállóságát, és az Országos Testnevelési Tanács IV. számú szakbizottsága lett (1928–1941). 1948-tól az Országos Sporthivatal hatáskörébe tartozott, és vezetőit az állam nevezte ki. 1984-ben a politikai vezetés nyomására a testület megszavazta a Los Angeles-i olimpia bojkottját. Négyen nem támogatták a javaslatot, közülük három tag neve ismert: Jacsó István ellene szavazott, Békesi László és Bogár Pál tartózkodott.

1989-ben a sportolók kezelésébe került a szervezet irányítása. A MOB legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, amely tisztségviselőket választ, kijelöli az olimpiai csapatot és dönt az alapszabályban foglalt rendelkezésekről. A közgyűlések közötti időszakokban a MOB-ot az elnökség irányítja, amely 18 választott tagból áll. Az elnökség általában minden hónapban ülésezik, határoz a MOB-ot érintő fontos kérdésekben, sportszakmai és pénzügyi témákban, kisebb személyi kérdésekben.

A MOB 2005-ben ünnepelte alapításának 110. évfordulóját a Nemzeti Színházban, ahol Juan Antonio Samaranch, a NOB örökös tiszteletbeli elnöke és Jacques Rogge, a NOB elnöke is részt vett.

Magyarország az olimpiai mozgalom egyik legbiztosabb bástyája. Ebben a sportszerető kis országban sokat tettek az olimpiai eszme terjesztéséért és népszerűsítéséért. A magyar sport nemzetközi hírneve, kiváló versenyzőik sikereinek köszönhetően fokozatosan emelkedett. – Juan Antonio Samaranch
Évek Elnök
1895–1904 dr. Berzeviczy Albert
1904–1905 gróf Széchényi Imre
1905–1907 gróf Andrássy Géza
1907–1927 gróf Andrássy Géza és Muzsa Gyula
1927–1940 Muzsa Gyula
1941–1944 dr. Prém Lóránd
1947–1948 Jámbor Alajos és Barcs Sándor
1948–1951 Sebes Gusztáv és Ábrai Zsigmond
1951–1958 Hegyi Gyula
1958–1962 Hegyi Gyula, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán
1962–1964 Hegyi Gyula
1964–1969 Egri Gyula
1969–1978 dr. Beckl Sándor
1978–1986 Buda István
1986–1989 Deák Gábor
1989–2010 Schmitt Pál
2010–2017 Borkai Zsolt
2017–2022 Kulcsár Krisztián
2022– Gyulay Zsolt
  1. Magyar Szent Korona Országainak Vöröskeresztes Egylete és a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy előzi meg alapítási idejét.
  2. Archivált másolat. [2015. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 4.)
  3. Emlékére nevezték el az egri sportcsarnokot, és állítottak szobrot a Testnevelési Főiskola szoborparkjában.

További információk

szerkesztés
  • 2016. évi LVIII. törvény a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről
  • 120. Magyar Olimpiai Bizottság, 1895–2015; főszerk. Siklós Erik; MOB, Budapest, 2015