Paraszt

földet művelő, állatot tenyésztő ember
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. február 15.

A paraszt szónak két jelentése van, egy főnévi és egy melléknévi. A szláv eredetű szó kezdetben melléknévként jelent meg a magyar nyelvben, de később jelentéstapadással alakult ki a főnévi alakja. Nyelvjárásokban előfordul még a „paroszt”, „pariszt” és a „prosztó” változat is. Pejoratív mellékzöngéje az évszázadok során alakult ki.[1]

Albrecht Dürer: Paraszt és a felesége, 1512
Ökrökkel vontatott ekén ülő paraszt, 1625
Bikkessy Heinbucher József Kunsági paraszt, színezett rézmetszet, 1816
Parasztasszonyok munka közben az első világháború idején

A szó eredete

szerkesztés

A magyar nyelvbe a „paraszt” szó a szerb, horvát, illetve szlovén prost szóból kerülhetett, amelynek jelentése „egyszerű, közönséges, nyers, durva”. Eredetileg a magyarban is csak melléknévként volt használatos az eredetinek megfelelő pejoratív kifejezésként. Mai főnévi, mezőgazdaságban dolgozó fizikai munkást (agrárproletárt) megnevező jelentése csak később alakult ki.[2]

Szinonim melléknévi jelentései

szerkesztés
  • közönséges, mindennapi
  • világi (nem egyházi)
  • egyszerű művű, dísztelen (ruha, bútor, fegyver stb.)
  • köznépi, nem nemes
  • nyers, durva
  • tudatlan, tanulatlan
  • szimpla, nem teljes (virág)
  • szelíd
  • sovány (hús)
  • esztelen, féleszű

Szinonim főnévi jelentései

szerkesztés
  • világi személy
  • megműveletlenül hagyott föld
  • gyalog (mint sakkfigura) köznapi elnevezése
  • köznépi, nem nemes személy
  • üresen, megműveletlenül hagyott része valaminek

A parasztság története

szerkesztés
 
Szántás lovakkal
 
Aratás. A gépesítés és nagyüzemi gazdálkodás nagymértékben csökkentette a parasztság lélekszámát

A jobbágyság

szerkesztés

Feudális társadalmi intézmény, a mezőgazdasági munkát végző jobbágyok személyi függése a nemesi rangú földesúrtól, aki közigazgatási és bírói jogosítványokkal rendelkezett a fölöttük, munkakényszert írt elő számukra saját földjén, korlátozta költözésüket. Másrészt felügyelte a rendet és katonai védelmet jelentett számukra.

Parasztfelkelések, parasztháborúk

szerkesztés

Az irodalomban

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. Iványi Tibor: A „paraszt” szó fejlődéstörténete, jelentésváltozatai
  2. Paraszt szócikk. In Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Paraszt témájú médiaállományokat.