Szekrényes-hegy

hegy a Csíki-hegyekben, Budaörsön
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 21.

A Szekrényes-hegy vagy egyszerűen Szekrényes (Kesselberg vagy Schatzgrabenberg) 364 méter magas hegy, ami részben Budaörs, részben Budakeszi közigazgatási területéhez tartozik. A Csíki-hegyekhez kapcsolódó Budaörsi-kopárok legmagasabb tagja.

Szekrényes-hegy
(Kesselberg, Schatzgrabenberg)
A hegy a Szállás-hegyről nézve
A hegy a Szállás-hegyről nézve

NagytájDunántúli-középhegység
KözéptájBudai-hegység
Magasság364 m
HelyBudaörs, Budakeszi
HegységCsíki-hegyek
Elhelyezkedése
Szekrényes-hegy (Budai-hegység)
Szekrényes-hegy
Szekrényes-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
é. sz. 47° 28′ 36″, k. h. 18° 56′ 05″47.476667°N 18.934722°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 36″, k. h. 18° 56′ 05″47.476667°N 18.934722°E
Szekrényes-hegy (Budakeszi)
Szekrényes-hegy
Szekrényes-hegy
Pozíció Budakeszi térképén
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szekrényes-hegy témájú médiaállományokat.
 
A Farkas-hegy és Szekrényes-hegy az Odvas-hegyről tekintve

A 343 méter magas Farkas-hegytől északnyugatra emelkedik. A Szekrényes-hegy tömegének nagy részét középső triász korú dolomitkő alkotja.[1][2][3][4] Tetejéről pazar körpanoráma nyílik a Budaörsi- és Budakeszi-medence vidékére.

A Szekrényes-hegy mellett a Farkas-hegy és a Szállás-hegy is fokozottan védett természeti terület, ami azt jelenti, hogy csak a kijelölt turistaútvonalakon és tanösvényeken engedélyezett a közlekedés a gyalogosok és a kerékpárosok számára, ennek megszegése szabálysértésnek számít és pénzbírsággal sújtható. Jelen esetben a fokozott védelmi státuszt a területen található, Magyarországon rendkívül ritkává vált szubpannon sztyeppek és pannon sziklagyepek védelméért állapították meg.[5][6]

A hegy tetején messziről felismerhető az 1929–1957 között működött Farkashegyi vitorlázórepülőtér katapultjának betonrámpája.

Növényvilágában előfordulnak Magyarországon fokozottan védett és védett növényfajok: a magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum), a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), a Szent István-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani) és a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis).[7]

Állatvilágában Magyarországon fokozottan védett és védett fajok is találhatók: a nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus), a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) és a nagy hőscincér (Cerambys cerdo).[7]

  1. Domonkos Gyula: Módosított tervdokumentáció [mellékletekkel együtt]: Budaörs, Árok utca 4156/134. hrsz villamos energia ellátása, BHTR állomás és 20 kV-os földkábel létesítése. budaors.hu (magyarul) (2008) (Hozzáférés: 2022. január 8.)
  2. Budaörs vidéke. In Thirring Gusztáv: Budapest környéke: Gyakorlati kalauz kirándulók, turisták és a természet kedvelői részére: 80 képpel és 12 alaprajzzal. (magyarul) Budapest: A Magyar Turista-Egyesület Budapesti Osztálya. 1900. 89 (84–90). o. Hozzáférés: 2022. január 9. (pdf)  
  3. Budai-hegység turistatérkép: 1:25000. Budapest: Cartographia Kft. = Cartographia turistatérkép-sorozat, 6. Kiadási évszám nélkül, ISBN 963 353 106 3 CM  
  4. Pelikán Pál: Budakeszi, Sorrento és a Farkas-hegy. In Budapest geokalauza. Szerkesztette: Gyalog László, Maros Gyula, Pelikán Pál. Budapest: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. 2016. 170 (169–171). o. = Magyarország tájegységi térképsorozata, ISBN 978-963-671-304-1  
  5. Budaörsi Infó – Kiss Gyula (projektvezető, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság): Élőhelyrekonstrukciós munkák a Budaörsi kopárokon – Mi is szeretjük a természetet… budaorsiinfo.hu. (magyarul) Budaörs: Starkiss Kft. Acta Publica Kiadó (2017. március 4.) (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  6. Belépés védett/fokozottan védett területre. termeszetvedelem.hu. (magyarul) Budapest: Agrárminisztérium (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  7. a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) HUDI20010 nevű lábjegyzeteknek