„Bantuk” változatai közötti eltérés

	Bantuk
	A bantu népcsoportok megközelítő előfordulása. A képen a bantu nyelvek Guthrie-féle osztályozása szerinti felosztás látható.
	Régiók
	Fekete-Afrika
	Nyelvek
	bantu nyelvek (több mint 140)
	Vallások
	kereszténység, iszlám, animizmus
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bantuk témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2023. október 27., 11:41-kori változata

A bantuk vagy bantu népek számos afrikai népcsoport összessége. A bantu népek közé több mint 400 népcsoport tartozik a Szubszaharai Afrikában, Kameruntól Közép-Afrikán és Kelet-Afrikán keresztül Dél-Afrikáig. A bantu nép mindegyike valamely bantu nyelvet beszéli (a niger-kongói nyelvek egy alcsoportja), és kulturális hagyományaik is hasonlóak. Egyes szűkebb régiókon belül a különböző bantu nyelveket használók többé-kevésbé kölcsönösen megérthetik egymást, az egész bantu népességet tekintve azonban nyelvi szempontból éppen annyira változatos, mint az indo-európai nyelvek családja.

Definíciója

A bantu és több hasonlóan hangzó, azonos eredetű szó jelentése sok bantu nyelven egyszerűen „nép”. A „bantu nyelvek” fogalmát a mai értelemben először Wilhelm Bleek használta 1862-ben megjelent A Comparative Grammar of South African Languages (Dél-afrikai nyelvek összehasonlító nyelvtana) című könyvében. Bleek alapozta meg azt az elméletet, hogy nagyszámú közép-, dél-, kelet- és nyugat-afrikai nyelv olyan sok közös jeggyel bír, hogy ez csak egy nyelvcsaládhoz tartozásukkal magyarázható. Az összehasonlító nyelvészet módszereit használva e Bleek-et követő kutatás megerősítette az elméletet.

Eredetük

A ma elfogadott elméletek szerint a bantu őshaza valahol a mai Nigéria és Kamerun délnyugati határa körül lehetett 5000 évvel ezelőtt, és a bantu a niger-kongói nyelvcsalád egyik ága.

Az 1960-as években erről nagy viták folytak. Joseph Greenberg, összehasonlításokat végezve nem-bantu nyelvekkel, arra jutott, hogy a rekonstruálható proto-bantu nyelv sok hasonlóságot mutat a Nigéria délkeleti részében beszélt nyelvekkel. Ezt azzal magyarázta, hogy évszázadok alatt a proto-bantu kelet és dél felé terjedt és itt másodlagos központokból rajzott tovább.

Malcolm Guthrie ezzel szemben, a bantu nyelvek közti összehasonlításokra építve, úgy vélte, egyetlen közép-afrikai kirajzási pont létezett, amelyből a nyelv minden irányban nagyjából egyenletesen szétterjedt. A földművelés és az állattenyésztés jövevényszavainak vizsgálata a szélesebb niger-kongói nyelvcsalád nyelveiben azonban ezt az utóbbi elméletet kizárta. Az 1990-es években Jan Vansina állt elő egy áthidaló jellegű elmélettel, amely szerint léteztek másodlagos és harmadlagos központok.

A földművelő és állattenyésztő népek terjeszkedése előtt – amelyekhez a bantuk is tartoztak – az Egyenlítőtől délre eső Afrikát vadászó és gyűjtögető népek lakták. Ezek közt egyesek a mai közép-afrikai erdei népek (a pigmeusok) ősei voltak, akik ma már bantu nyelveket beszélnek. Mások az ős-kojszan nyelvet beszélték, akiknek kisszámú mai vadászó-gyűjtögető, nyelvüket megőrző leszármazottja a Kalahári sivatag körüli száraz területeket lakja. A koikoik (hottentották) és a szanok (busmanok) leszármazottai közül sokan színes identitást vallanak a mai Dél-Afrikában és Namíbiában és afrikaans vagy angol nyelven beszélnek.

Kultúra

Ősi eposzok, hősköltemények:

Nyelvük

Bővebben: Bantu nyelvek

Jegyzetek

↑ The Chronological Evidence for the Introduction of Domestic Stock in Southern Africa. [2009. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 25.)
↑ A Brief History of Botswana
↑ On Bantu and Khoisan in (Southeastern) Zambia, (in German). [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 31.)

Ez a néppel vagy etnikummal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] The Chronological Evidence for the Introduction of Domestic Stock in Southern Africa. [2009. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 25.)

[2] A Brief History of Botswana

[3] On Bantu and Khoisan in (Southeastern) Zambia, (in German). [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 31.)

[1]

[2]

[3]

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 == Eredetük ==
-[[Fájl:Bantu Phillipson.png|bélyegkép|280px|1. = [[Kr. e. 3000]] - [[Kr. e. 1500]] - közös eredet<br />2 = kb. [[Kr. e. 1500]] - első vándrolások<br />&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; 2.a = keleti bantuk, 2.b = nyugati bantuk<br />3. = [[Kr. e. 1000]] -[[Kr. e. 500]] - a keleti bantuk [[Urewe]] kultúrája<br />4. - 7. déli vándorlás<br />9. = [[Kr. e. 500]] - [[0]] Kongói kultúra<br />10. = 0 - [[1000]] - az utolsó szakasz<ref>{{Cite web |url=http://www.txstate.edu/anthropology/cas/journal_articles/herder.pdf |title=The Chronological Evidence for the Introduction of Domestic Stock in Southern Africa |accessdate=2009-03-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090325021249/http://www.txstate.edu/anthropology/cas/journal_articles/herder.pdf |archivedate=2009-03-25 }}</ref><ref>[http://www.thuto.org/ubh/bw/bhp1.htm A Brief History of Botswana]</ref><ref>{{Cite web |url=http://elaine.ihs.ac.at/~isa/diplom/node59.html |title=On Bantu and Khoisan in (Southeastern) Zambia, (in German) |accessdate=2011-12-31 |archiveurl=https://www.webcitation.org/5mrB4745q?url=http://elaine.ihs.ac.at/~isa/diplom/node59.html |archivedate=2010-01-17 }}</ref>]]
+[[Fájl:Bantu Phillipson.png|bélyegkép|280px|1. = [[Kr. e. 3000]] – [[Kr. e. 1500]] – közös eredet<br />2 = kb. [[Kr. e. 1500]] – első vándrolások<br />&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; 2.a = keleti bantuk, 2.b = nyugati bantuk<br />3. = [[Kr. e. 1000]] -[[Kr. e. 500]] – a keleti bantuk [[Urewe]] kultúrája<br />4. – 7. déli vándorlás<br />9. = [[Kr. e. 500]] – 0 Kongói kultúra<br />10. = 0 – [[1000]] – az utolsó szakasz<ref>{{Cite web |url=http://www.txstate.edu/anthropology/cas/journal_articles/herder.pdf |title=The Chronological Evidence for the Introduction of Domestic Stock in Southern Africa |accessdate=2009-03-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090325021249/http://www.txstate.edu/anthropology/cas/journal_articles/herder.pdf |archivedate=2009-03-25 }}</ref><ref>[http://www.thuto.org/ubh/bw/bhp1.htm A Brief History of Botswana]</ref><ref>{{Cite web |url=http://elaine.ihs.ac.at/~isa/diplom/node59.html |title=On Bantu and Khoisan in (Southeastern) Zambia, (in German) |accessdate=2011-12-31 |archiveurl=https://www.webcitation.org/5mrB4745q?url=http://elaine.ihs.ac.at/~isa/diplom/node59.html |archivedate=2010-01-17 }}</ref>]]
 [[Fájl:East&southern_africa_early_iron_age.png|bélyegkép|280px|Korai [[vaskor]]i leletek Kelet- és Dél-Afrikában.]]
 A ma elfogadott elméletek szerint a bantu őshaza valahol a mai [[Nigéria]] és [[Kamerun]] délnyugati határa körül lehetett 5000 évvel ezelőtt, és a bantu a [[niger-kongói nyelvcsalád]] egyik ága.
@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 [[Malcolm Guthrie]] ezzel szemben, a bantu nyelvek közti összehasonlításokra építve, úgy vélte, egyetlen közép-afrikai kirajzási pont létezett, amelyből a nyelv minden irányban nagyjából egyenletesen szétterjedt. A [[földművelés]] és az [[állattenyésztés]] [[jövevényszó|jövevényszavainak]] vizsgálata a szélesebb niger-kongói nyelvcsalád nyelveiben azonban ezt az utóbbi elméletet kizárta. Az [[1990-es évek]]ben [[Jan Vansina]] állt elő egy áthidaló jellegű elmélettel, amely szerint léteztek másodlagos és harmadlagos központok.
-A földművelő és állattenyésztő népek terjeszkedése előtt - amelyekhez a bantuk is tartoztak - az [[Egyenlítő]]től délre eső [[Afrika|Afrikát]] vadászó és gyűjtögető népek lakták. Ezek közt egyesek a mai közép-afrikai erdei népek (a [[pigmeusok]]) ősei voltak, akik ma már bantu nyelveket beszélnek. Mások az ős-[[Koiszan nyelvcsalád|kojszan]] nyelvet beszélték, akiknek kisszámú mai vadászó-gyűjtögető, nyelvüket megőrző leszármazottja a [[Kalahári (sivatag)|Kalahári]] sivatag körüli száraz területeket lakja. A koikoik ([[hottentották]]) és a szanok ([[busmanok]]) leszármazottai közül sokan [[Színesek|színes]] identitást vallanak a mai [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]] és [[Namíbia|Namíbiában]] és [[Afrikaans nyelv|afrikaans]] vagy [[angol nyelv]]en beszélnek.
+A földművelő és állattenyésztő népek terjeszkedése előtt – amelyekhez a bantuk is tartoztak – az [[Egyenlítő]]től délre eső [[Afrika|Afrikát]] [[vadászat és gyűjtögetés|vadászó és gyűjtögető]] népek lakták. Ezek közt egyesek a mai közép-afrikai erdei népek (a [[pigmeusok]]) ősei voltak, akik ma már bantu nyelveket beszélnek. Mások az ős-[[Koiszan nyelvcsalád|kojszan]] nyelvet beszélték, akiknek kisszámú mai vadászó-gyűjtögető, nyelvüket megőrző leszármazottja a [[Kalahári (sivatag)|Kalahári]] sivatag körüli száraz területeket lakja. A koikoik ([[hottentották]]) és a [[szanok]] (busmanok) leszármazottai közül sokan [[Színesek|színes]] identitást vallanak a mai [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]] és [[Namíbia|Namíbiában]] és [[Afrikaans nyelv|afrikaans]] vagy [[angol nyelv]]en beszélnek.
 == Kultúra ==
@@ 39. sor: / 39. sor: @@
 {{fő|Bantu nyelvek}}
+== Jegyzetek ==
-== Források és jegyzetek ==
-{{források}}
+{{jegyzetek}}
 {{csonk-nép}}