Ugrás a tartalomhoz

„Bantuk” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Dél-Afrika –> Dél-Afrika (régió), Dél-afrikai Köztársaság
 
(40 közbenső módosítás, amit 33 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Népcsoport infobox
A '''bantuk''' vagy '''bantu népek''' számos afrikai népcsoport összessége. A bantu népek közé több mint 400 népcsoport tartozik a [[Szubszaharai Afrika|Szubszaharai Afrikában]], [[Kamerun]]tól [[Közép-Afrika|Közép-Afrikán]] és [[Kelet-Afrika|Kelet-Afriklán]] keresztül [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrikáig]]. A bantu nép mindegyike valamely [[Bantu nyelvek|bantu nyelvet]] beszéli (a [[niger-kongói nyelvek]] egy alcsoportja), és kulturális hagyományaik is hasonlóak. Egyes szűkebb régiókon belül a különböző bantu nyelveket használók többé-kevésbé kölcsönösen megérthetik egymást, az egész bantu népességet tekintve azonban nyelvi szempontból éppen annyira változatos, mint az [[indo-európai nyelvek]] [[Nyelvcsalás|családja]].
| népcsoport = Bantuk
| kép =Bantu zones.png
| képméret = 220px
| képaláírás = A bantu népcsoportok megközelítő előfordulása. A képen a [[bantu nyelvek]] [[Guthrie-féle osztályozás]]a szerinti felosztás látható.
| teljes lélekszám =
| lélekszám év =
| teljes lélekszám forrás =
| régiók = [[Fekete-Afrika]]
| nyelvek = [[bantu nyelvek]] (több mint 140)
| vallások = [[kereszténység]], [[iszlám]], [[animizmus]]
| rokon népcsoportok =
| megjegyzés =
}}
[[Fájl:The Childrens Museum of Indianapolis - Ntwana beaded doll.jpg|thumb|right|A bantu gyöngyös baba állandó kiállítási tárgya az indianapolisi Gyermekmúzeumnak.]]
A '''bantuk''' vagy '''bantu népek''' számos afrikai népcsoport összessége. A bantu népek közé több mint 400 népcsoport tartozik a [[Szubszaharai Afrika|Szubszaharai Afrikában]], [[Kamerun]]tól [[Közép-Afrika|Közép-Afrikán]] és [[Kelet-Afrika|Kelet-Afrikán]] keresztül [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrikáig]]. A bantu nép mindegyike valamely [[Bantu nyelvek|bantu nyelvet]] beszéli (a [[niger-kongói nyelvek]] egy alcsoportja), és kulturális hagyományaik is hasonlóak. Egyes szűkebb régiókon belül a különböző bantu nyelveket használók többé-kevésbé kölcsönösen megérthetik egymást, az egész bantu népességet tekintve azonban nyelvi szempontból éppen annyira változatos, mint az [[indo-európai nyelvek]] [[Nyelvcsalás|családja]].


==Definíciója==
== Definíciója ==
A ''bantu'' és több hasonlóan hangzó, azonos eredetű szó jelentése sok bantu nyelven egyszerűen „nép”. A „bantu nyelvek” fogalmát a mai értelemben először [[Wilhelm Bleek]] használta [[1862]]-ben megjelent ''A Comparative Grammar of South African Languages'' (Dél-afrikai nyelvek összehasonlító nyelvtana) című könyvében. Bleek alapozta meg azt az elméletet, hogy nagyszámú közép-, dél-, kelet- és nyugat-afrikai nyelv olyan sok közös jeggyel bír, hogy ez csak egy [[nyelvcsalád]]hoz tartozásukkal magyarázható. Az összehasonlító nyelvészet módszereit használva e Bleek-et követő kutatás megerősítette az elméletet.
A ''bantu'' és több hasonlóan hangzó, azonos eredetű szó jelentése sok bantu nyelven egyszerűen „nép”. A „bantu nyelvek” fogalmát a mai értelemben először [[Wilhelm Bleek]] használta [[1862]]-ben megjelent ''A Comparative Grammar of South African Languages'' (Dél-afrikai nyelvek összehasonlító nyelvtana) című könyvében. Bleek alapozta meg azt az elméletet, hogy nagyszámú közép-, dél-, kelet- és nyugat-afrikai nyelv olyan sok közös jeggyel bír, hogy ez csak egy [[nyelvcsalád]]hoz tartozásukkal magyarázható. Az összehasonlító nyelvészet módszereit használva e Bleek-et követő kutatás megerősítette az elméletet.


==Eredetük==
== Eredetük ==
[[Fájl:Bantu Phillipson.png|bélyegkép|280px|1. = [[Kr. e. 3000]] - [[Kr. e. 1500]] - közös eredet<br>2 = kb. [[Kr. e. 1500]] - első vándrolások<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; 2.a = keleti bantuk, 2.b = nyugati bantuk<br>3. = [[Kr. e. 1000]] -[[Kr. e. 500]] - a keleti bantuk [[Urewe]] kultúrája<br>4. - 7. déli vándorlás<br>9. = [[Kr. e. 500]] - [[0]] Kongói kultúra<br>10. = 0 - [[1000]] - az utolsó szakasz <ref>[http://www.txstate.edu/anthropology/cas/journal_articles/herder.pdf The Chronological Evidence for the Introduction of Domestic Stock in Southern Africa]</ref> <ref>[http://www.thuto.org/ubh/bw/bhp1.htm A Brief History of Botswana]</ref> <ref>[http://elaine.ihs.ac.at/~isa/diplom/node59.html On Bantu and Khoisan in (Southeastern) Zambia, (in German)]</ref>]]
[[Fájl:Bantu Phillipson.png|bélyegkép|280px|1. = [[Kr. e. 3000]] [[Kr. e. 1500]] közös eredet<br />2 = kb. [[Kr. e. 1500]] első vándrolások<br />&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; 2.a = keleti bantuk, 2.b = nyugati bantuk<br />3. = [[Kr. e. 1000]] -[[Kr. e. 500]] a keleti bantuk [[Urewe]] kultúrája<br />4. 7. déli vándorlás<br />9. = [[Kr. e. 500]] 0 Kongói kultúra<br />10. = 0 [[1000]] az utolsó szakasz<ref>{{Cite web |url=http://www.txstate.edu/anthropology/cas/journal_articles/herder.pdf |title=The Chronological Evidence for the Introduction of Domestic Stock in Southern Africa |accessdate=2009-03-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090325021249/http://www.txstate.edu/anthropology/cas/journal_articles/herder.pdf |archivedate=2009-03-25 }}</ref><ref>[http://www.thuto.org/ubh/bw/bhp1.htm A Brief History of Botswana]</ref><ref>{{Cite web |url=http://elaine.ihs.ac.at/~isa/diplom/node59.html |title=On Bantu and Khoisan in (Southeastern) Zambia, (in German) |accessdate=2011-12-31 |archiveurl=https://www.webcitation.org/5mrB4745q?url=http://elaine.ihs.ac.at/~isa/diplom/node59.html |archivedate=2010-01-17 }}</ref>]]
[[Fájl:East&southern africa early iron age.gif|bélyegkép|280px|Korai [[vaskor]]i leletek Kelet- és Dél-Afrikában.]]
[[Fájl:East&southern_africa_early_iron_age.png|bélyegkép|280px|Korai [[vaskor]]i leletek Kelet- és Dél-Afrikában.]]
A ma elfogadott elméletek szerint a bantu őshaza valahol a mai [[Nigéria]] és [[Kamerun]] délnyugati határa körül lehetett 5000 évvel ezelőtt, és a bantu a [[niger-kongói nyelvcsalád]] egyik ága.
A ma elfogadott elméletek szerint a bantu őshaza valahol a mai [[Nigéria]] és [[Kamerun]] délnyugati határa körül lehetett 5000 évvel ezelőtt, és a bantu a [[niger-kongói nyelvcsalád]] egyik ága.


Az [[1960-as évek]]ben erről nagy viták folytak. [[Joseph Greenberg]], összehasonlításokat végezve nem-bantu nyelvekkel, arra jutott, hogy a rekonstruálható proto-bantu nyelv sok hasonlóságot mutat a [[Nigéria]] délkeleti részében beszélt nyelvekkel. Ezt azzal magyarázta, hogy évszázadok alatt a proto-bantu kelet és dél felé terjedt és itt másodlagos központokból rajzott tovább.
Az [[1960-as évek]]ben erről nagy viták folytak. [[Joseph Greenberg]], összehasonlításokat végezve nem-bantu nyelvekkel, arra jutott, hogy a rekonstruálható proto-bantu nyelv sok hasonlóságot mutat a [[Nigéria]] délkeleti részében beszélt nyelvekkel. Ezt azzal magyarázta, hogy évszázadok alatt a proto-bantu kelet és dél felé terjedt és itt másodlagos központokból rajzott tovább.


[[Malcolm Guthrie]] ezzel szemben, a bantu nyelvek közti összehasonlításokra építve, úgy vélte, egyetlen közép-afrikai kirajzási pont létezett, amelyből a nyelv minden irányban nagyjából egyenletesen szétterjedt. A [[földművelés]] és az [[állattenyésztés]] [[jövevényszó|jövevényszavainak]] vizsgálata a szélesebb niger-kongói nyelvcsalád nyelveiben azonban ezt az utóbbi elméletet kizárta. Az [[1990-es évek]]ben [[Jan Vansina]] állt elő egy áthidaló jellegű elmélettel, amely szerint léteztek másodlagos és harmadlagos központok.
[[Malcolm Guthrie]] ezzel szemben, a bantu nyelvek közti összehasonlításokra építve, úgy vélte, egyetlen közép-afrikai kirajzási pont létezett, amelyből a nyelv minden irányban nagyjából egyenletesen szétterjedt. A [[földművelés]] és az [[állattenyésztés]] [[jövevényszó|jövevényszavainak]] vizsgálata a szélesebb niger-kongói nyelvcsalád nyelveiben azonban ezt az utóbbi elméletet kizárta. Az [[1990-es évek]]ben [[Jan Vansina]] állt elő egy áthidaló jellegű elmélettel, amely szerint léteztek másodlagos és harmadlagos központok.


A földművelő és állattenyésztő népek terjeszkedése előtt - amelyekhez a bantuk is tartoztak - az [[Egyenlítő]]től délre eső [[Afrika|Afrikát]] vadászó és gyűjtögető népek lakták. Ezek közt egyesek a mai közép-afrikai erdei népek (a [[pigmeusok]]) ősei voltak, akik ma már bantu nyelveket beszélnek. Mások az ős-[[Koiszan nyelvcsalád |kojszan]] nyelvet beszélték, akiknek kisszámú mai vadászó-gyűjtögető, nyelvüket megőrző leszármazottja a [[Kalahári]] sivatag körüli száraz területeket lakja. A koikoik ([[hottentották]]) és a szanok ([[busmanok]]) leszármazottai közül sokan [[Színesek|színes]] identitást vallanak a mai [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]] és [[Namíbia|Namíbiában]] és [[Afrikaans nyelv|afrikaans]] vagy [[angol nyelv]]en beszélnek.
A földművelő és állattenyésztő népek terjeszkedése előtt amelyekhez a bantuk is tartoztak az [[Egyenlítő]]től délre eső [[Afrika|Afrikát]] [[vadászat és gyűjtögetés|vadászó és gyűjtögető]] népek lakták. Ezek közt egyesek a mai közép-afrikai erdei népek (a [[pigmeusok]]) ősei voltak, akik ma már bantu nyelveket beszélnek. Mások az ős-[[Koiszan nyelvcsalád|kojszan]] nyelvet beszélték, akiknek kisszámú mai vadászó-gyűjtögető, nyelvüket megőrző leszármazottja a [[Kalahári (sivatag)|Kalahári]] sivatag körüli száraz területeket lakja. A koikoik ([[hottentották]]) és a [[szanok]] (busmanok) leszármazottai közül sokan [[Színesek|színes]] identitást vallanak a mai [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]] és [[Namíbia|Namíbiában]] és [[Afrikaans nyelv|afrikaans]] vagy [[angol nyelv]]en beszélnek.


==Kultúra==
== Kultúra ==
Ősi eposzok, hősköltemények:
Ősi eposzok, hősköltemények:
*[[Mba]]
* [[Mba]]
*[[Mwindo]]
* [[Mwindo]]
*[[Ének Liongóról]]
* [[Ének Liongóról]]


== Források és jegyzetek ==
== Nyelvük ==
{{fő|Bantu nyelvek}}


== Jegyzetek ==
<references />
{{jegyzetek}}


{{csonk-társ}}
{{csonk-nép}}
{{Nemzetközi katalógusok}}


[[Kategória:Afrikai népek]]
[[Kategória:Afrikai népek]]

[[en:Bantu peoples]]
[[bg:Банту]]
[[ca:Bantu]]
[[da:Bantu]]
[[de:Bantu]]
[[el:Μπαντού]]
[[eo:Bantuo]]
[[es:Bantú]]
[[eu:Bantu]]
[[fa:بانتو]]
[[fi:Bantut]]
[[fr:Bantous]]
[[gl:Bantú]]
[[he:בנטו (עמים)]]
[[hi:बांटु]]
[[hr:Bantu]]
[[it:Civiltà bantu]]
[[kg:Babantu]]
[[nl:Bantoevolken]]
[[nn:Bantu]]
[[no:Bantu]]
[[pl:Bantu]]
[[pt:Bantos]]
[[ro:Bantu]]
[[sh:Bantu]]
[[simple:Bantu people]]
[[sk:Bantuovia]]
[[sr:Банту]]
[[sv:Bantu]]
[[tr:Bantu]]
[[vec:Bantu]]

A lap jelenlegi, 2023. október 27., 11:41-kori változata

Bantuk
A bantu népcsoportok megközelítő előfordulása. A képen a bantu nyelvek Guthrie-féle osztályozása szerinti felosztás látható.
A bantu népcsoportok megközelítő előfordulása. A képen a bantu nyelvek Guthrie-féle osztályozása szerinti felosztás látható.
Régiók
Fekete-Afrika
Nyelvek
bantu nyelvek (több mint 140)
Vallások
kereszténység, iszlám, animizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Bantuk témájú médiaállományokat.
A bantu gyöngyös baba állandó kiállítási tárgya az indianapolisi Gyermekmúzeumnak.

A bantuk vagy bantu népek számos afrikai népcsoport összessége. A bantu népek közé több mint 400 népcsoport tartozik a Szubszaharai Afrikában, Kameruntól Közép-Afrikán és Kelet-Afrikán keresztül Dél-Afrikáig. A bantu nép mindegyike valamely bantu nyelvet beszéli (a niger-kongói nyelvek egy alcsoportja), és kulturális hagyományaik is hasonlóak. Egyes szűkebb régiókon belül a különböző bantu nyelveket használók többé-kevésbé kölcsönösen megérthetik egymást, az egész bantu népességet tekintve azonban nyelvi szempontból éppen annyira változatos, mint az indo-európai nyelvek családja.

Definíciója

[szerkesztés]

A bantu és több hasonlóan hangzó, azonos eredetű szó jelentése sok bantu nyelven egyszerűen „nép”. A „bantu nyelvek” fogalmát a mai értelemben először Wilhelm Bleek használta 1862-ben megjelent A Comparative Grammar of South African Languages (Dél-afrikai nyelvek összehasonlító nyelvtana) című könyvében. Bleek alapozta meg azt az elméletet, hogy nagyszámú közép-, dél-, kelet- és nyugat-afrikai nyelv olyan sok közös jeggyel bír, hogy ez csak egy nyelvcsaládhoz tartozásukkal magyarázható. Az összehasonlító nyelvészet módszereit használva e Bleek-et követő kutatás megerősítette az elméletet.

Eredetük

[szerkesztés]
1. = Kr. e. 3000Kr. e. 1500 – közös eredet
2 = kb. Kr. e. 1500 – első vándrolások
        2.a = keleti bantuk, 2.b = nyugati bantuk
3. = Kr. e. 1000 -Kr. e. 500 – a keleti bantuk Urewe kultúrája
4. – 7. déli vándorlás
9. = Kr. e. 500 – 0 Kongói kultúra
10. = 0 – 1000 – az utolsó szakasz[1][2][3]
Korai vaskori leletek Kelet- és Dél-Afrikában.

A ma elfogadott elméletek szerint a bantu őshaza valahol a mai Nigéria és Kamerun délnyugati határa körül lehetett 5000 évvel ezelőtt, és a bantu a niger-kongói nyelvcsalád egyik ága.

Az 1960-as években erről nagy viták folytak. Joseph Greenberg, összehasonlításokat végezve nem-bantu nyelvekkel, arra jutott, hogy a rekonstruálható proto-bantu nyelv sok hasonlóságot mutat a Nigéria délkeleti részében beszélt nyelvekkel. Ezt azzal magyarázta, hogy évszázadok alatt a proto-bantu kelet és dél felé terjedt és itt másodlagos központokból rajzott tovább.

Malcolm Guthrie ezzel szemben, a bantu nyelvek közti összehasonlításokra építve, úgy vélte, egyetlen közép-afrikai kirajzási pont létezett, amelyből a nyelv minden irányban nagyjából egyenletesen szétterjedt. A földművelés és az állattenyésztés jövevényszavainak vizsgálata a szélesebb niger-kongói nyelvcsalád nyelveiben azonban ezt az utóbbi elméletet kizárta. Az 1990-es években Jan Vansina állt elő egy áthidaló jellegű elmélettel, amely szerint léteztek másodlagos és harmadlagos központok.

A földművelő és állattenyésztő népek terjeszkedése előtt – amelyekhez a bantuk is tartoztak – az Egyenlítőtől délre eső Afrikát vadászó és gyűjtögető népek lakták. Ezek közt egyesek a mai közép-afrikai erdei népek (a pigmeusok) ősei voltak, akik ma már bantu nyelveket beszélnek. Mások az ős-kojszan nyelvet beszélték, akiknek kisszámú mai vadászó-gyűjtögető, nyelvüket megőrző leszármazottja a Kalahári sivatag körüli száraz területeket lakja. A koikoik (hottentották) és a szanok (busmanok) leszármazottai közül sokan színes identitást vallanak a mai Dél-Afrikában és Namíbiában és afrikaans vagy angol nyelven beszélnek.

Kultúra

[szerkesztés]

Ősi eposzok, hősköltemények:

Nyelvük

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The Chronological Evidence for the Introduction of Domestic Stock in Southern Africa. [2009. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 25.)
  2. A Brief History of Botswana
  3. On Bantu and Khoisan in (Southeastern) Zambia, (in German). [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 31.)