„Bantuk” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: lt:Bantai |
|||
(27 közbenső módosítás, amit 23 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Népcsoport infobox |
|||
⚫ | A '''bantuk''' vagy '''bantu népek''' számos afrikai népcsoport összessége. A bantu népek közé több mint 400 népcsoport tartozik a [[Szubszaharai Afrika|Szubszaharai Afrikában]], [[Kamerun]]tól [[Közép-Afrika|Közép-Afrikán]] és [[Kelet-Afrika|Kelet- |
||
| népcsoport = Bantuk |
|||
| kép =Bantu zones.png |
|||
| képméret = 220px |
|||
| képaláírás = A bantu népcsoportok megközelítő előfordulása. A képen a [[bantu nyelvek]] [[Guthrie-féle osztályozás]]a szerinti felosztás látható. |
|||
| teljes lélekszám = |
|||
| lélekszám év = |
|||
| teljes lélekszám forrás = |
|||
| régiók = [[Fekete-Afrika]] |
|||
| nyelvek = [[bantu nyelvek]] (több mint 140) |
|||
| vallások = [[kereszténység]], [[iszlám]], [[animizmus]] |
|||
| rokon népcsoportok = |
|||
| megjegyzés = |
|||
}} |
|||
[[Fájl:The Childrens Museum of Indianapolis - Ntwana beaded doll.jpg|thumb|right|A bantu gyöngyös baba állandó kiállítási tárgya az indianapolisi Gyermekmúzeumnak.]] |
|||
⚫ | A '''bantuk''' vagy '''bantu népek''' számos afrikai népcsoport összessége. A bantu népek közé több mint 400 népcsoport tartozik a [[Szubszaharai Afrika|Szubszaharai Afrikában]], [[Kamerun]]tól [[Közép-Afrika|Közép-Afrikán]] és [[Kelet-Afrika|Kelet-Afrikán]] keresztül [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrikáig]]. A bantu nép mindegyike valamely [[Bantu nyelvek|bantu nyelvet]] beszéli (a [[niger-kongói nyelvek]] egy alcsoportja), és kulturális hagyományaik is hasonlóak. Egyes szűkebb régiókon belül a különböző bantu nyelveket használók többé-kevésbé kölcsönösen megérthetik egymást, az egész bantu népességet tekintve azonban nyelvi szempontból éppen annyira változatos, mint az [[indo-európai nyelvek]] [[Nyelvcsalás|családja]]. |
||
==Definíciója== |
== Definíciója == |
||
A ''bantu'' és több hasonlóan hangzó, azonos eredetű szó jelentése sok bantu nyelven egyszerűen „nép”. A „bantu nyelvek” fogalmát a mai értelemben először [[Wilhelm Bleek]] használta [[1862]]-ben megjelent ''A Comparative Grammar of South African Languages'' (Dél-afrikai nyelvek összehasonlító nyelvtana) című könyvében. Bleek alapozta meg azt az elméletet, hogy nagyszámú közép-, dél-, kelet- és nyugat-afrikai nyelv olyan sok közös jeggyel bír, hogy ez csak egy [[nyelvcsalád]]hoz tartozásukkal magyarázható. Az összehasonlító nyelvészet módszereit használva e Bleek-et követő kutatás megerősítette az elméletet. |
A ''bantu'' és több hasonlóan hangzó, azonos eredetű szó jelentése sok bantu nyelven egyszerűen „nép”. A „bantu nyelvek” fogalmát a mai értelemben először [[Wilhelm Bleek]] használta [[1862]]-ben megjelent ''A Comparative Grammar of South African Languages'' (Dél-afrikai nyelvek összehasonlító nyelvtana) című könyvében. Bleek alapozta meg azt az elméletet, hogy nagyszámú közép-, dél-, kelet- és nyugat-afrikai nyelv olyan sok közös jeggyel bír, hogy ez csak egy [[nyelvcsalád]]hoz tartozásukkal magyarázható. Az összehasonlító nyelvészet módszereit használva e Bleek-et követő kutatás megerősítette az elméletet. |
||
==Eredetük== |
== Eredetük == |
||
[[Fájl:Bantu Phillipson.png|bélyegkép|280px|1. = [[Kr. e. 3000]] |
[[Fájl:Bantu Phillipson.png|bélyegkép|280px|1. = [[Kr. e. 3000]] – [[Kr. e. 1500]] – közös eredet<br />2 = kb. [[Kr. e. 1500]] – első vándrolások<br /> 2.a = keleti bantuk, 2.b = nyugati bantuk<br />3. = [[Kr. e. 1000]] -[[Kr. e. 500]] – a keleti bantuk [[Urewe]] kultúrája<br />4. – 7. déli vándorlás<br />9. = [[Kr. e. 500]] – 0 Kongói kultúra<br />10. = 0 – [[1000]] – az utolsó szakasz<ref>{{Cite web |url=http://www.txstate.edu/anthropology/cas/journal_articles/herder.pdf |title=The Chronological Evidence for the Introduction of Domestic Stock in Southern Africa |accessdate=2009-03-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090325021249/http://www.txstate.edu/anthropology/cas/journal_articles/herder.pdf |archivedate=2009-03-25 }}</ref><ref>[http://www.thuto.org/ubh/bw/bhp1.htm A Brief History of Botswana]</ref><ref>{{Cite web |url=http://elaine.ihs.ac.at/~isa/diplom/node59.html |title=On Bantu and Khoisan in (Southeastern) Zambia, (in German) |accessdate=2011-12-31 |archiveurl=https://www.webcitation.org/5mrB4745q?url=http://elaine.ihs.ac.at/~isa/diplom/node59.html |archivedate=2010-01-17 }}</ref>]] |
||
[[Fájl:East& |
[[Fájl:East&southern_africa_early_iron_age.png|bélyegkép|280px|Korai [[vaskor]]i leletek Kelet- és Dél-Afrikában.]] |
||
A ma elfogadott elméletek szerint a bantu őshaza valahol a mai [[Nigéria]] és [[Kamerun]] délnyugati határa körül lehetett 5000 évvel ezelőtt, és a bantu a [[niger-kongói nyelvcsalád]] egyik ága. |
A ma elfogadott elméletek szerint a bantu őshaza valahol a mai [[Nigéria]] és [[Kamerun]] délnyugati határa körül lehetett 5000 évvel ezelőtt, és a bantu a [[niger-kongói nyelvcsalád]] egyik ága. |
||
Az [[1960-as évek]]ben erről nagy viták folytak. [[Joseph Greenberg]], összehasonlításokat végezve nem-bantu nyelvekkel, arra jutott, hogy a rekonstruálható proto-bantu nyelv sok hasonlóságot mutat a [[Nigéria]] délkeleti részében beszélt nyelvekkel. Ezt azzal magyarázta, hogy évszázadok alatt a proto-bantu kelet és dél felé terjedt és itt másodlagos központokból rajzott tovább. |
Az [[1960-as évek]]ben erről nagy viták folytak. [[Joseph Greenberg]], összehasonlításokat végezve nem-bantu nyelvekkel, arra jutott, hogy a rekonstruálható proto-bantu nyelv sok hasonlóságot mutat a [[Nigéria]] délkeleti részében beszélt nyelvekkel. Ezt azzal magyarázta, hogy évszázadok alatt a proto-bantu kelet és dél felé terjedt és itt másodlagos központokból rajzott tovább. |
||
[[Malcolm Guthrie]] ezzel szemben, a bantu nyelvek közti összehasonlításokra építve, úgy vélte, egyetlen közép-afrikai kirajzási pont létezett, amelyből a nyelv minden irányban nagyjából egyenletesen szétterjedt. A [[földművelés]] és az [[állattenyésztés]] [[jövevényszó|jövevényszavainak]] vizsgálata a szélesebb niger-kongói nyelvcsalád nyelveiben azonban ezt az utóbbi elméletet kizárta. Az [[1990-es évek]]ben [[Jan Vansina]] állt elő egy áthidaló jellegű elmélettel, amely szerint léteztek másodlagos és harmadlagos központok. |
[[Malcolm Guthrie]] ezzel szemben, a bantu nyelvek közti összehasonlításokra építve, úgy vélte, egyetlen közép-afrikai kirajzási pont létezett, amelyből a nyelv minden irányban nagyjából egyenletesen szétterjedt. A [[földművelés]] és az [[állattenyésztés]] [[jövevényszó|jövevényszavainak]] vizsgálata a szélesebb niger-kongói nyelvcsalád nyelveiben azonban ezt az utóbbi elméletet kizárta. Az [[1990-es évek]]ben [[Jan Vansina]] állt elő egy áthidaló jellegű elmélettel, amely szerint léteztek másodlagos és harmadlagos központok. |
||
A földművelő és állattenyésztő népek terjeszkedése előtt |
A földművelő és állattenyésztő népek terjeszkedése előtt – amelyekhez a bantuk is tartoztak – az [[Egyenlítő]]től délre eső [[Afrika|Afrikát]] [[vadászat és gyűjtögetés|vadászó és gyűjtögető]] népek lakták. Ezek közt egyesek a mai közép-afrikai erdei népek (a [[pigmeusok]]) ősei voltak, akik ma már bantu nyelveket beszélnek. Mások az ős-[[Koiszan nyelvcsalád|kojszan]] nyelvet beszélték, akiknek kisszámú mai vadászó-gyűjtögető, nyelvüket megőrző leszármazottja a [[Kalahári (sivatag)|Kalahári]] sivatag körüli száraz területeket lakja. A koikoik ([[hottentották]]) és a [[szanok]] (busmanok) leszármazottai közül sokan [[Színesek|színes]] identitást vallanak a mai [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]] és [[Namíbia|Namíbiában]] és [[Afrikaans nyelv|afrikaans]] vagy [[angol nyelv]]en beszélnek. |
||
==Kultúra== |
== Kultúra == |
||
Ősi eposzok, hősköltemények: |
Ősi eposzok, hősköltemények: |
||
*[[Mba]] |
* [[Mba]] |
||
*[[Mwindo]] |
* [[Mwindo]] |
||
*[[Ének Liongóról]] |
* [[Ének Liongóról]] |
||
== |
== Nyelvük == |
||
{{fő|Bantu nyelvek}} |
|||
{{források}} |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
{{csonk-nép}} |
{{csonk-nép}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
[[Kategória:Afrikai népek]] |
[[Kategória:Afrikai népek]] |
||
[[en:Bantu peoples]] |
|||
[[bg:Банту]] |
|||
[[ca:Bantu]] |
|||
[[cs:Bantuové]] |
|||
[[cy:Bantu (pobl)]] |
|||
[[da:Bantu]] |
|||
[[de:Bantu]] |
|||
[[el:Μπαντού]] |
|||
[[eo:Bantuo]] |
|||
[[es:Bantú]] |
|||
[[eu:Bantu]] |
|||
[[fa:بانتو]] |
|||
[[fi:Bantut]] |
|||
[[fr:Bantous]] |
|||
[[gl:Bantú]] |
|||
[[he:בנטו (עמים)]] |
|||
[[hi:बांटु]] |
|||
[[hr:Bantu]] |
|||
[[id:Suku Bantu]] |
|||
[[it:Civiltà bantu]] |
|||
[[ja:バントゥー系民族]] |
|||
[[kg:Babantu]] |
|||
[[ko:반투족]] |
|||
[[lt:Bantai]] |
|||
[[nl:Bantoevolken]] |
|||
[[nn:Bantu]] |
|||
[[no:Bantu]] |
|||
[[pl:Bantu]] |
|||
[[pt:Bantos]] |
|||
[[ro:Bantu]] |
|||
[[ru:Банту (группа народов)]] |
|||
[[sh:Bantu]] |
|||
[[simple:Bantu people]] |
|||
[[sk:Bantuovia]] |
|||
[[sr:Банту]] |
|||
[[sv:Bantu]] |
|||
[[tr:Bantu dilleri]] |
|||
[[vec:Bantu]] |
|||
[[yo:Bàntú]] |
|||
[[zh:班圖人]] |
A lap jelenlegi, 2023. október 27., 11:41-kori változata
Bantuk | |
A bantu népcsoportok megközelítő előfordulása. A képen a bantu nyelvek Guthrie-féle osztályozása szerinti felosztás látható. | |
Régiók | |
Fekete-Afrika | |
Nyelvek | |
bantu nyelvek (több mint 140) | |
Vallások | |
kereszténység, iszlám, animizmus | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bantuk témájú médiaállományokat. |
A bantuk vagy bantu népek számos afrikai népcsoport összessége. A bantu népek közé több mint 400 népcsoport tartozik a Szubszaharai Afrikában, Kameruntól Közép-Afrikán és Kelet-Afrikán keresztül Dél-Afrikáig. A bantu nép mindegyike valamely bantu nyelvet beszéli (a niger-kongói nyelvek egy alcsoportja), és kulturális hagyományaik is hasonlóak. Egyes szűkebb régiókon belül a különböző bantu nyelveket használók többé-kevésbé kölcsönösen megérthetik egymást, az egész bantu népességet tekintve azonban nyelvi szempontból éppen annyira változatos, mint az indo-európai nyelvek családja.
Definíciója
[szerkesztés]A bantu és több hasonlóan hangzó, azonos eredetű szó jelentése sok bantu nyelven egyszerűen „nép”. A „bantu nyelvek” fogalmát a mai értelemben először Wilhelm Bleek használta 1862-ben megjelent A Comparative Grammar of South African Languages (Dél-afrikai nyelvek összehasonlító nyelvtana) című könyvében. Bleek alapozta meg azt az elméletet, hogy nagyszámú közép-, dél-, kelet- és nyugat-afrikai nyelv olyan sok közös jeggyel bír, hogy ez csak egy nyelvcsaládhoz tartozásukkal magyarázható. Az összehasonlító nyelvészet módszereit használva e Bleek-et követő kutatás megerősítette az elméletet.
Eredetük
[szerkesztés]A ma elfogadott elméletek szerint a bantu őshaza valahol a mai Nigéria és Kamerun délnyugati határa körül lehetett 5000 évvel ezelőtt, és a bantu a niger-kongói nyelvcsalád egyik ága.
Az 1960-as években erről nagy viták folytak. Joseph Greenberg, összehasonlításokat végezve nem-bantu nyelvekkel, arra jutott, hogy a rekonstruálható proto-bantu nyelv sok hasonlóságot mutat a Nigéria délkeleti részében beszélt nyelvekkel. Ezt azzal magyarázta, hogy évszázadok alatt a proto-bantu kelet és dél felé terjedt és itt másodlagos központokból rajzott tovább.
Malcolm Guthrie ezzel szemben, a bantu nyelvek közti összehasonlításokra építve, úgy vélte, egyetlen közép-afrikai kirajzási pont létezett, amelyből a nyelv minden irányban nagyjából egyenletesen szétterjedt. A földművelés és az állattenyésztés jövevényszavainak vizsgálata a szélesebb niger-kongói nyelvcsalád nyelveiben azonban ezt az utóbbi elméletet kizárta. Az 1990-es években Jan Vansina állt elő egy áthidaló jellegű elmélettel, amely szerint léteztek másodlagos és harmadlagos központok.
A földművelő és állattenyésztő népek terjeszkedése előtt – amelyekhez a bantuk is tartoztak – az Egyenlítőtől délre eső Afrikát vadászó és gyűjtögető népek lakták. Ezek közt egyesek a mai közép-afrikai erdei népek (a pigmeusok) ősei voltak, akik ma már bantu nyelveket beszélnek. Mások az ős-kojszan nyelvet beszélték, akiknek kisszámú mai vadászó-gyűjtögető, nyelvüket megőrző leszármazottja a Kalahári sivatag körüli száraz területeket lakja. A koikoik (hottentották) és a szanok (busmanok) leszármazottai közül sokan színes identitást vallanak a mai Dél-Afrikában és Namíbiában és afrikaans vagy angol nyelven beszélnek.
Kultúra
[szerkesztés]Ősi eposzok, hősköltemények:
Nyelvük
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The Chronological Evidence for the Introduction of Domestic Stock in Southern Africa. [2009. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 25.)
- ↑ A Brief History of Botswana
- ↑ On Bantu and Khoisan in (Southeastern) Zambia, (in German). [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 31.)