„Franz von Papen” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
egyoldalú bevezető bővítve |
→Pályafutása: Typo fix |
||
(26 közbenső módosítás, amit 12 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
4. sor: | 4. sor: | ||
| képméret = |
| képméret = |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| állam = |
| állam =A [[Német Birodalom]] |
||
| |
| sorszám = |
||
| megnevezés =[[Kancellár (tisztség)|kancellár]]ja<br/><small>[[Weimari köztársaság]]</small> |
|||
⚫ | |||
| terminus |
| terminus kezdete = [[1932]]. [[június 1.]] |
||
| terminus vége = [[1932]]. [[november 17.]] |
|||
| főnöke-neve =[[Paul von Hindenburg]] |
|||
| főnöke-tisztsége =Elnök |
|||
| előd = [[Heinrich Brüning]] |
| előd = [[Heinrich Brüning]] |
||
| utód = [[Kurt von Schleicher]] |
| utód = [[Kurt von Schleicher]] |
||
| állam3 = A Német Birodalom |
| állam3 = A [[Német Birodalom]] |
||
| megnevezés3 = |
| megnevezés3 = kancellárjának általános helyettese<br/><small>[[Harmadik Birodalom]]</small> |
||
| terminus kezdete3= [[1933]]. [[január 30.]] |
| terminus kezdete3= [[1933]]. [[január 30.]] |
||
| terminus vége3 = [[1934]]. [[augusztus 7.]] |
| terminus vége3 = [[1934]]. [[augusztus 7.]] |
||
| főnöke- |
| főnöke-neve3 = [[Adolf Hitler]] |
||
| főnöke- |
| főnöke-tisztsége3 = Kancellár |
||
| előd3 = [[Hermann R. Dietrich]] |
| előd3 = [[Hermann R. Dietrich]] |
||
| utód3 = ''nincs'' |
| utód3 = ''nincs'' |
||
| állam4 = A Porosz Szabadállam |
|||
| megnevezés4 = miniszterelnöke<br/><small>[[Weimari köztársaság]]/[[Harmadik Birodalom]]</small> |
|||
⚫ | |||
| terminus vége4 =1932. december 3. |
|||
| előd4 = [[Otto Braun (miniszterelnök)|Otto Braun]] |
|||
| utód4 = [[Kurt von Schleicher]] |
|||
| terminus kezdete5=1933. január 30. |
|||
| terminus vége5 =1933. április. 10 |
|||
| előd5 = [[Kurt von Schleicher]] |
|||
| utód5 = [[Hermann Göring]] |
|||
| születési dátum = [[1879]]. [[október 29.]] |
| születési dátum = [[1879]]. [[október 29.]] |
||
| születési hely = [[Werl]], {{Német Birodalom}} |
| születési hely = [[Werl]], {{Német Birodalom}} |
||
28. sor: | 41. sor: | ||
| aláírás = |
| aláírás = |
||
| lábjegyzet = |
| lábjegyzet = |
||
}}'''Franz von Papen''' ([[1879]]. [[október 29.]] – [[1969]]. [[május 2.]]) német katonatiszt, politikus, 1932-ben rövid ideig [[Németország kancellárjainak listája|kancellár]]. [[Paul von Hindenburg]] köztársasági elnök legbelsőbb köréhez tartozott. Papennek nagy szerepe volt abban, hogy az akkor még kezelhetőnek hitt [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt]]ot (NSDAP) beemelték a kormányba. Papen a [[Hitler-kormány]]ban alkancellár lett, de ő és konzervatív köre hónapok alatt marginalizálódott. |
}}'''Franz von Papen''' ([[Werl]], [[1879]]. [[október 29.]] – [[Obersasbach]], [[1969]]. [[május 2.]]) német katonatiszt, politikus, 1932-ben rövid ideig [[Németország kancellárjainak listája|kancellár]]. [[Paul von Hindenburg]] köztársasági elnök legbelsőbb köréhez tartozott. Papennek nagy szerepe volt abban, hogy az akkor még kezelhetőnek hitt [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt]]ot (NSDAP) beemelték a kormányba. Papen a [[Hitler-kormány]]ban alkancellár lett, de ő és konzervatív köre hónapok alatt marginalizálódott. |
||
== Pályafutása == |
== Pályafutása == |
||
Hivatásos katonatisztként szolgált [[Berlin]]ben, [[Düsseldorf]]ban és [[Hannover]]ben. 1914-től katonai attasé volt [[Washington (főváros)|Washingtonban]] és [[Mexikó]]ban, 1915 végén azonban el kellett hagynia az [[Amerikai Egyesült Államok]]at kémkedés és szabotázs miatt. 1917 nyaráig a nyugati fronton harcolt zászlóaljparancsnokként, utána a Mezopotámiában harcoló Erich von Falkenhayn hadseregcsoport műveleti vezetője volt, végül a |
Hivatásos katonatisztként szolgált [[Berlin]]ben, [[Düsseldorf]]ban és [[Hannover]]ben. 1914-től [[katonai attasé]] volt [[Washington (főváros)|Washingtonban]] és [[Mexikó]]ban, 1915 végén azonban el kellett hagynia az [[Amerikai Egyesült Államok]]at kémkedés és szabotázs miatt. 1917 nyaráig a nyugati fronton harcolt zászlóaljparancsnokként, utána a Mezopotámiában harcoló Erich von Falkenhayn hadseregcsoport műveleti vezetője volt, végül a Palesztinában a 4. török hadsereg tábornoka. 1918 végén tért vissza, 1919. márciusban leszerelt, és egy vesztfáliai bérelt birtokon gazdálkodott. A gazdálkodó nemesek érdekeinek képviseletében a Német Centrumpárt színeiben a porosz országgyűlés képviselőjévé választották. Képviselősége során (1921-28, 1930-32) számos politikai és társadalmi kapcsolatot épített ki, elsősorban [[Paul von Hindenburg]] elnökkel, illetve a hadsereg vezetőségéből [[Kurt von Schleicher]]rel. 1929-től a Saar-vidéken gazdálkodott a felesége birtokán. |
||
1932. június |
1932. június 1-jén birodalmi kancellárrá nevezték ki. Hivatalát a Centrumpárt akarata ellenére foglalta el; ezt követően ki is lépett a pártból. A [[Reichstag (weimari köztársaság)|Reichstag]] feloszlatása június 4-én, az SA betiltásának feloldása június 16-án és az Otto Braun-kormány leváltása június 20-án kiélezték a belpolitikai válságot. A július 31-i új országgyűlési választáson az [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP]] és [[KPD]] került többségbe. Az országgyűlés újbóli feloszlatása (szeptember 12.) és újraválasztása (november 6.), illetve az NSDAP kormányra kerülése nem a köznyugalom irányába hatott. Papen november 17-én lemondott, de az ügyeket tovább vitte utódja, Schleicher hivatalba lépéséig. Mivel azonban Papen továbbra is bírta Hindenburg bizalmát, megpróbálta utódját az NSDAP segítségével eltávolítani a hatalomból. |
||
A Hitler-kormány alkancellárjaként (1933. január 30. - április 4.) nem gyakorolt lényeges hatást, és elvesztette befolyását. 1934-től bécsi német ügyvivő, majd [[1938]] márciusáig nagykövet. [[1939]] és [[1944]] augusztusa között [[törökország]]i nagykövet. A [[nürnbergi per]] során felmentették, szabadlábra helyezték. A három nyugati zóna [[Németország|német]] hatóságai azonban esküdtszéki eljárás során nyolcévi kényszermunkára itélték. [[1949]]-ben szabadlábra helyezték. 1952-ben adta ki emlékiratait ''Der Wahrheit eine Gasse'' (Az igazságnak útja) címmel, amely élénk vitát váltott ki. Szintén ellenkezést szült, hogy 1959-ben [[XXIII. János pápa]] megújította pápai kamarási tisztségét. 1963-tól kezdve Obersasbachban élt és rehabilitálását igyekezett elérni. |
A Hitler-kormány alkancellárjaként (1933. január 30. - április 4.) nem gyakorolt lényeges hatást, és elvesztette befolyását. 1934-től bécsi német ügyvivő, majd [[1938]] márciusáig nagykövet. [[1939]] és [[1944]] augusztusa között [[törökország]]i nagykövet. A [[nürnbergi per]] során felmentették, szabadlábra helyezték. A három nyugati zóna [[Németország|német]] hatóságai azonban esküdtszéki eljárás során nyolcévi kényszermunkára itélték. [[1949]]-ben szabadlábra helyezték. 1952-ben adta ki emlékiratait ''Der Wahrheit eine Gasse'' (Az igazságnak útja) címmel, amely élénk vitát váltott ki. Szintén ellenkezést szült, hogy 1959-ben [[XXIII. János pápa]] megújította pápai kamarási tisztségét. 1963-tól kezdve Obersasbachban élt és rehabilitálását igyekezett elérni. |
||
== Források == |
== Források == |
||
* Rudolf Morsey: Papen, Franz von. in: ''Neue Deutsche Biographie 20.'' Leipzig. 2001. 46-48. o. [http://www.deutsche-biographie.de/pnd118591649.html |
* Rudolf Morsey: Papen, Franz von. in: ''Neue Deutsche Biographie 20.'' Leipzig. 2001. 46-48. o. [http://www.deutsche-biographie.de/pnd118591649.html Online elérés] |
||
{{commonscat}} |
|||
{{Németország birodalmi kancellárja (Weimari köztársaság) |
|||
|előző=[[Heinrich Brüning]] |
|||
|következő=[[Kurt von Schleicher]] |
|||
|évek=[[1932]]. [[június 1.]] – <br/>[[1932]]. [[november 17.]] |
|||
}} |
|||
{{Német kancellárok}} |
{{Német kancellárok}} |
||
{{Nürnbergi per vádlottak}} |
{{Nürnbergi per vádlottak}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|Németország|-}} |
{{Portál|második világháború||Németország|-|politika}} |
||
{{DEFAULTSORT:Papen Franz}} |
{{DEFAULTSORT:Papen Franz}} |
||
51. sor: | 69. sor: | ||
[[Kategória:1879-ben született személyek]] |
[[Kategória:1879-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:1969-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1969-ben elhunyt személyek]] |
||
⚫ | |||
[[Kategória:NSDAP-tagok]] |
[[Kategória:NSDAP-tagok]] |
||
[[Kategória:Németország kancellárjai]] |
[[Kategória:Németország kancellárjai]] |
||
[[Kategória:Az Oszmán Birodalom katonái az első világháborúban]] |
|||
[[Kategória:Németország követei és nagykövetei külföldön]] |
|||
⚫ |
A lap jelenlegi, 2024. július 1., 23:37-kori változata
Franz von Papen | |
A Német Birodalom kancellárja Weimari köztársaság | |
Hivatali idő 1932. június 1. – 1932. november 17. | |
Elnök | Paul von Hindenburg |
Előd | Heinrich Brüning |
Utód | Kurt von Schleicher |
A Német Birodalom kancellárjának általános helyettese Harmadik Birodalom | |
Hivatali idő 1933. január 30. – 1934. augusztus 7. | |
Kancellár | Adolf Hitler |
Előd | Hermann R. Dietrich |
Utód | nincs |
A Porosz Szabadállam miniszterelnöke Weimari köztársaság/Harmadik Birodalom | |
Hivatali idő 1932. július 32. – 1932. december 3. | |
Előd | Otto Braun |
Utód | Kurt von Schleicher |
Hivatali idő 1933. január 30. – 1933. április. 10 | |
Előd | Kurt von Schleicher |
Utód | Hermann Göring |
Katonai pályafutása | |
Csatái | első világháború |
Született | 1879. október 29. Werl, Német Birodalom |
Elhunyt | 1969. május 2. (89 évesen) Obersasbach, NSZK |
Sírhely | Wallerfangen |
Párt |
|
Szülei | Friedrich von Papen |
Házastársa | Martha Boch-Galhau |
Gyermekei | Friedrich Franz von Papen |
Foglalkozás | |
Iskolái | Prussian Military Academy |
Vallás | katolikus |
Díjak |
|
Franz von Papen aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz von Papen témájú médiaállományokat. |
Franz von Papen (Werl, 1879. október 29. – Obersasbach, 1969. május 2.) német katonatiszt, politikus, 1932-ben rövid ideig kancellár. Paul von Hindenburg köztársasági elnök legbelsőbb köréhez tartozott. Papennek nagy szerepe volt abban, hogy az akkor még kezelhetőnek hitt Nemzetiszocialista Német Munkáspártot (NSDAP) beemelték a kormányba. Papen a Hitler-kormányban alkancellár lett, de ő és konzervatív köre hónapok alatt marginalizálódott.
Pályafutása
[szerkesztés]Hivatásos katonatisztként szolgált Berlinben, Düsseldorfban és Hannoverben. 1914-től katonai attasé volt Washingtonban és Mexikóban, 1915 végén azonban el kellett hagynia az Amerikai Egyesült Államokat kémkedés és szabotázs miatt. 1917 nyaráig a nyugati fronton harcolt zászlóaljparancsnokként, utána a Mezopotámiában harcoló Erich von Falkenhayn hadseregcsoport műveleti vezetője volt, végül a Palesztinában a 4. török hadsereg tábornoka. 1918 végén tért vissza, 1919. márciusban leszerelt, és egy vesztfáliai bérelt birtokon gazdálkodott. A gazdálkodó nemesek érdekeinek képviseletében a Német Centrumpárt színeiben a porosz országgyűlés képviselőjévé választották. Képviselősége során (1921-28, 1930-32) számos politikai és társadalmi kapcsolatot épített ki, elsősorban Paul von Hindenburg elnökkel, illetve a hadsereg vezetőségéből Kurt von Schleicherrel. 1929-től a Saar-vidéken gazdálkodott a felesége birtokán.
1932. június 1-jén birodalmi kancellárrá nevezték ki. Hivatalát a Centrumpárt akarata ellenére foglalta el; ezt követően ki is lépett a pártból. A Reichstag feloszlatása június 4-én, az SA betiltásának feloldása június 16-án és az Otto Braun-kormány leváltása június 20-án kiélezték a belpolitikai válságot. A július 31-i új országgyűlési választáson az NSDAP és KPD került többségbe. Az országgyűlés újbóli feloszlatása (szeptember 12.) és újraválasztása (november 6.), illetve az NSDAP kormányra kerülése nem a köznyugalom irányába hatott. Papen november 17-én lemondott, de az ügyeket tovább vitte utódja, Schleicher hivatalba lépéséig. Mivel azonban Papen továbbra is bírta Hindenburg bizalmát, megpróbálta utódját az NSDAP segítségével eltávolítani a hatalomból.
A Hitler-kormány alkancellárjaként (1933. január 30. - április 4.) nem gyakorolt lényeges hatást, és elvesztette befolyását. 1934-től bécsi német ügyvivő, majd 1938 márciusáig nagykövet. 1939 és 1944 augusztusa között törökországi nagykövet. A nürnbergi per során felmentették, szabadlábra helyezték. A három nyugati zóna német hatóságai azonban esküdtszéki eljárás során nyolcévi kényszermunkára itélték. 1949-ben szabadlábra helyezték. 1952-ben adta ki emlékiratait Der Wahrheit eine Gasse (Az igazságnak útja) címmel, amely élénk vitát váltott ki. Szintén ellenkezést szült, hogy 1959-ben XXIII. János pápa megújította pápai kamarási tisztségét. 1963-tól kezdve Obersasbachban élt és rehabilitálását igyekezett elérni.
Források
[szerkesztés]- Rudolf Morsey: Papen, Franz von. in: Neue Deutsche Biographie 20. Leipzig. 2001. 46-48. o. Online elérés
Elődje: Heinrich Brüning |
Utódja: Kurt von Schleicher |