Ugrás a tartalomhoz

„Franz von Papen” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Az Oszmán Birodalom katonái az első világháborúban kategória hozzáadva (a HotCattel)
 
(8 közbenső módosítás, amit 6 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
6. sor: 6. sor:
| állam =A [[Német Birodalom]]
| állam =A [[Német Birodalom]]
| sorszám =
| sorszám =
| megnevezés =[[kancellár]]ja<br/><small>[[Weimari köztársaság]]</small>
| megnevezés =[[Kancellár (tisztség)|kancellár]]ja<br/><small>[[Weimari köztársaság]]</small>
| terminus kezdete = 1932. június 1.
| terminus kezdete = [[1932]]. [[június 1.]]
| terminus vége = 1932. november 17.
| terminus vége = [[1932]]. [[november 17.]]
| főnöke-neve =[[Paul von Hindenburg]]
| főnöke-neve =[[Paul von Hindenburg]]
| főnöke-tisztsége =Elnök
| főnöke-tisztsége =Elnök
44. sor: 44. sor:


== Pályafutása ==
== Pályafutása ==
Hivatásos katonatisztként szolgált [[Berlin]]ben, [[Düsseldorf]]ban és [[Hannover]]ben. 1914-től katonai attasé volt [[Washington (főváros)|Washingtonban]] és [[Mexikó]]ban, 1915 végén azonban el kellett hagynia az [[Amerikai Egyesült Államok]]at kémkedés és szabotázs miatt. 1917 nyaráig a nyugati fronton harcolt zászlóaljparancsnokként, utána a Mezopotámiában harcoló Erich von Falkenhayn hadseregcsoport műveleti vezetője volt, végül a Palasztinában a 4. török hadsereg tábornoka. 1918 végén tért vissza, 1919. márciusban leszerelt, és egy vesztfáliai bérelt birtokon gazdálkodott. A gazdálkodó nemesek érdekeinek képviseletében a Német Centrumpárt színeiben a porosz országgyűlés képviselőjévé választották. Képviselősége során (1921-28, 1930-32) számos politikai és társadalmi kapcsolatot épített ki, elsősorban [[Paul von Hindenburg]] elnökkel, illetve a hadsereg vezetőségéből [[Kurt von Schleicher]]rel. 1929-től a Saar-vidéken gazdálkodott a felesége birtokán.
Hivatásos katonatisztként szolgált [[Berlin]]ben, [[Düsseldorf]]ban és [[Hannover]]ben. 1914-től [[katonai attasé]] volt [[Washington (főváros)|Washingtonban]] és [[Mexikó]]ban, 1915 végén azonban el kellett hagynia az [[Amerikai Egyesült Államok]]at kémkedés és szabotázs miatt. 1917 nyaráig a nyugati fronton harcolt zászlóaljparancsnokként, utána a Mezopotámiában harcoló Erich von Falkenhayn hadseregcsoport műveleti vezetője volt, végül a Palesztinában a 4. török hadsereg tábornoka. 1918 végén tért vissza, 1919. márciusban leszerelt, és egy vesztfáliai bérelt birtokon gazdálkodott. A gazdálkodó nemesek érdekeinek képviseletében a Német Centrumpárt színeiben a porosz országgyűlés képviselőjévé választották. Képviselősége során (1921-28, 1930-32) számos politikai és társadalmi kapcsolatot épített ki, elsősorban [[Paul von Hindenburg]] elnökkel, illetve a hadsereg vezetőségéből [[Kurt von Schleicher]]rel. 1929-től a Saar-vidéken gazdálkodott a felesége birtokán.


1932. június 1-jén birodalmi kancellárrá nevezték ki. Hivatalát a Centrumpárt akarata ellenére foglalta el; ezt követően ki is lépett a pártból. A [[Reichstag (weimari köztársaság)|Reichstag]] feloszlatása június 4-én, az SA betiltásának feloldása június 16-án és az Otto Braun-kormány leváltása június 20-án kiélezték a belpolitikai válságot. A július 31-i új országgyűlési választáson az [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP]] és [[KPD]] került többségbe. Az országgyűlést újbóli feloszlatása (szeptember 12.) és újraválasztása (november 6.), illetve az NSDAP kormányra kerülése nem a köznyugalom irányába hatott. Papen november 17-én lemondott, de az ügyeket tovább vitte utódja, Schleicher hivatalba lépéséig. Mivel azonban Papen továbbra is bírta Hindenburg bizalmát, megpróbálta utódját az NSDAP segítségével eltávolítani a hatalomból.
1932. június 1-jén birodalmi kancellárrá nevezték ki. Hivatalát a Centrumpárt akarata ellenére foglalta el; ezt követően ki is lépett a pártból. A [[Reichstag (weimari köztársaság)|Reichstag]] feloszlatása június 4-én, az SA betiltásának feloldása június 16-án és az Otto Braun-kormány leváltása június 20-án kiélezték a belpolitikai válságot. A július 31-i új országgyűlési választáson az [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP]] és [[KPD]] került többségbe. Az országgyűlés újbóli feloszlatása (szeptember 12.) és újraválasztása (november 6.), illetve az NSDAP kormányra kerülése nem a köznyugalom irányába hatott. Papen november 17-én lemondott, de az ügyeket tovább vitte utódja, Schleicher hivatalba lépéséig. Mivel azonban Papen továbbra is bírta Hindenburg bizalmát, megpróbálta utódját az NSDAP segítségével eltávolítani a hatalomból.


A Hitler-kormány alkancellárjaként (1933. január 30. - április 4.) nem gyakorolt lényeges hatást, és elvesztette befolyását. 1934-től bécsi német ügyvivő, majd [[1938]] márciusáig nagykövet. [[1939]] és [[1944]] augusztusa között [[törökország]]i nagykövet. A [[nürnbergi per]] során felmentették, szabadlábra helyezték. A három nyugati zóna [[Németország|német]] hatóságai azonban esküdtszéki eljárás során nyolcévi kényszermunkára itélték. [[1949]]-ben szabadlábra helyezték. 1952-ben adta ki emlékiratait ''Der Wahrheit eine Gasse'' (Az igazságnak útja) címmel, amely élénk vitát váltott ki. Szintén ellenkezést szült, hogy 1959-ben [[XXIII. János pápa]] megújította pápai kamarási tisztségét. 1963-tól kezdve Obersasbachban élt és rehabilitálását igyekezett elérni.
A Hitler-kormány alkancellárjaként (1933. január 30. - április 4.) nem gyakorolt lényeges hatást, és elvesztette befolyását. 1934-től bécsi német ügyvivő, majd [[1938]] márciusáig nagykövet. [[1939]] és [[1944]] augusztusa között [[törökország]]i nagykövet. A [[nürnbergi per]] során felmentették, szabadlábra helyezték. A három nyugati zóna [[Németország|német]] hatóságai azonban esküdtszéki eljárás során nyolcévi kényszermunkára itélték. [[1949]]-ben szabadlábra helyezték. 1952-ben adta ki emlékiratait ''Der Wahrheit eine Gasse'' (Az igazságnak útja) címmel, amely élénk vitát váltott ki. Szintén ellenkezést szült, hogy 1959-ben [[XXIII. János pápa]] megújította pápai kamarási tisztségét. 1963-tól kezdve Obersasbachban élt és rehabilitálását igyekezett elérni.
52. sor: 52. sor:
== Források ==
== Források ==
* Rudolf Morsey: Papen, Franz von. in: ''Neue Deutsche Biographie 20.'' Leipzig. 2001. 46-48. o. [http://www.deutsche-biographie.de/pnd118591649.html Online elérés]
* Rudolf Morsey: Papen, Franz von. in: ''Neue Deutsche Biographie 20.'' Leipzig. 2001. 46-48. o. [http://www.deutsche-biographie.de/pnd118591649.html Online elérés]

{{Németország birodalmi kancellárja (Weimari köztársaság)
|előző=[[Heinrich Brüning]]
|következő=[[Kurt von Schleicher]]
|évek=[[1932]]. [[június 1.]] – <br/>[[1932]]. [[november 17.]]
}}


{{Német kancellárok}}
{{Német kancellárok}}
{{Nürnbergi per vádlottak}}
{{Nürnbergi per vádlottak}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|második világháború||Németország|-}}
{{Portál|második világháború||Németország|-|politika}}


{{DEFAULTSORT:Papen Franz}}
{{DEFAULTSORT:Papen Franz}}
63. sor: 69. sor:
[[Kategória:1879-ben született személyek]]
[[Kategória:1879-ben született személyek]]
[[Kategória:1969-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1969-ben elhunyt személyek]]
⚫
[[Kategória:Háborús bűnösök]]
[[Kategória:NSDAP-tagok]]
[[Kategória:NSDAP-tagok]]
[[Kategória:Németország kancellárjai]]
[[Kategória:Németország kancellárjai]]
[[Kategória:Az Oszmán Birodalom katonái az első világháborúban]]
[[Kategória:Az Oszmán Birodalom katonái az első világháborúban]]
[[Kategória:Németország követei és nagykövetei külföldön]]
⚫
[[Kategória:Katonai attasék]]

A lap jelenlegi, 2024. július 1., 23:37-kori változata

Franz von Papen
A Német Birodalom kancellárja
Weimari köztársaság
Hivatali idő
1932. június 1. – 1932. november 17.
ElnökPaul von Hindenburg
ElődHeinrich Brüning
UtódKurt von Schleicher
A Német Birodalom kancellárjának általános helyettese
Harmadik Birodalom
Hivatali idő
1933. január 30. – 1934. augusztus 7.
KancellárAdolf Hitler
ElődHermann R. Dietrich
Utódnincs
A Porosz Szabadállam miniszterelnöke
Weimari köztársaság/Harmadik Birodalom
Hivatali idő
1932. július 32. – 1932. december 3.
ElődOtto Braun
UtódKurt von Schleicher
Hivatali idő
1933. január 30. – 1933. április. 10
ElődKurt von Schleicher
UtódHermann Göring
Katonai pályafutása
Csatáielső világháború
Született1879. október 29.
Werl,  Német Birodalom
Elhunyt1969. május 2. (89 évesen)
Obersasbach,  NSZK
SírhelyWallerfangen
Párt
SzüleiFriedrich von Papen
HázastársaMartha Boch-Galhau
GyermekeiFriedrich Franz von Papen
Foglalkozás
IskoláiPrussian Military Academy
Valláskatolikus
Díjak
Franz von Papen aláírása
Franz von Papen aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz von Papen témájú médiaállományokat.

Franz von Papen (Werl, 1879. október 29. – Obersasbach, 1969. május 2.) német katonatiszt, politikus, 1932-ben rövid ideig kancellár. Paul von Hindenburg köztársasági elnök legbelsőbb köréhez tartozott. Papennek nagy szerepe volt abban, hogy az akkor még kezelhetőnek hitt Nemzetiszocialista Német Munkáspártot (NSDAP) beemelték a kormányba. Papen a Hitler-kormányban alkancellár lett, de ő és konzervatív köre hónapok alatt marginalizálódott.

Pályafutása

[szerkesztés]

Hivatásos katonatisztként szolgált Berlinben, Düsseldorfban és Hannoverben. 1914-től katonai attasé volt Washingtonban és Mexikóban, 1915 végén azonban el kellett hagynia az Amerikai Egyesült Államokat kémkedés és szabotázs miatt. 1917 nyaráig a nyugati fronton harcolt zászlóaljparancsnokként, utána a Mezopotámiában harcoló Erich von Falkenhayn hadseregcsoport műveleti vezetője volt, végül a Palesztinában a 4. török hadsereg tábornoka. 1918 végén tért vissza, 1919. márciusban leszerelt, és egy vesztfáliai bérelt birtokon gazdálkodott. A gazdálkodó nemesek érdekeinek képviseletében a Német Centrumpárt színeiben a porosz országgyűlés képviselőjévé választották. Képviselősége során (1921-28, 1930-32) számos politikai és társadalmi kapcsolatot épített ki, elsősorban Paul von Hindenburg elnökkel, illetve a hadsereg vezetőségéből Kurt von Schleicherrel. 1929-től a Saar-vidéken gazdálkodott a felesége birtokán.

1932. június 1-jén birodalmi kancellárrá nevezték ki. Hivatalát a Centrumpárt akarata ellenére foglalta el; ezt követően ki is lépett a pártból. A Reichstag feloszlatása június 4-én, az SA betiltásának feloldása június 16-án és az Otto Braun-kormány leváltása június 20-án kiélezték a belpolitikai válságot. A július 31-i új országgyűlési választáson az NSDAP és KPD került többségbe. Az országgyűlés újbóli feloszlatása (szeptember 12.) és újraválasztása (november 6.), illetve az NSDAP kormányra kerülése nem a köznyugalom irányába hatott. Papen november 17-én lemondott, de az ügyeket tovább vitte utódja, Schleicher hivatalba lépéséig. Mivel azonban Papen továbbra is bírta Hindenburg bizalmát, megpróbálta utódját az NSDAP segítségével eltávolítani a hatalomból.

A Hitler-kormány alkancellárjaként (1933. január 30. - április 4.) nem gyakorolt lényeges hatást, és elvesztette befolyását. 1934-től bécsi német ügyvivő, majd 1938 márciusáig nagykövet. 1939 és 1944 augusztusa között törökországi nagykövet. A nürnbergi per során felmentették, szabadlábra helyezték. A három nyugati zóna német hatóságai azonban esküdtszéki eljárás során nyolcévi kényszermunkára itélték. 1949-ben szabadlábra helyezték. 1952-ben adta ki emlékiratait Der Wahrheit eine Gasse (Az igazságnak útja) címmel, amely élénk vitát váltott ki. Szintén ellenkezést szült, hogy 1959-ben XXIII. János pápa megújította pápai kamarási tisztségét. 1963-tól kezdve Obersasbachban élt és rehabilitálását igyekezett elérni.

Források

[szerkesztés]
  • Rudolf Morsey: Papen, Franz von. in: Neue Deutsche Biographie 20. Leipzig. 2001. 46-48. o. Online elérés


Elődje:
Heinrich Brüning 		Utódja:
Kurt von Schleicher
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Franz_von_Papen&oldid=27256513”