Franz von Papen

Franz von Papen
A Weimari Köztársaság kancellárja
Hivatali idő 1932. június 1. – 1932. november 17.
Előd	Heinrich Brüning
Utód	Kurt von Schleicher
Katonai pályafutása
Csatái	első világháború
Született	1879. október 29. Werl
Elhunyt	1969. május 2. Obersasbach
Sírhely	Wallerfangen
Párt	Német Centrumpárt (1918–1932) Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (1938–1945)
Szülei	Friedrich von Papen
Házastársa	Martha Boch-Galhau
Gyermekei	Friedrich Franz von Papen
Foglalkozás	politikus diplomata katona
Iskolái	Prussian Military Academy
Vallás	katolikus
Díjak	Knight Grand Cross of the Order of Pius IX‎ NSDAP arany párt jelvénye Szent Sír Lovagrend nagykeresztje War Merit Cross máltai lovagrend Szent Sír Lovagrend
Franz von Papen aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz von Papen témájú médiaállományokat.

Franz von Papen (1879. október 29. – 1969. május 2.) a Harmadik Birodalom tisztségviselője.

Pályafutása

Hivatásos katonatisztként szolgált Berlinben, Düsseldorfban és Hannoverben. 1914-től katonai attasé volt Washingtonban és Mexikóban, 1915 végén azonban el kellett hagynia az Amerikai Egyesült Államokat kémkedés és szabotázs miatt. 1917 nyaráig a nyugati fronton harcolt zászlóaljparancsnokként, utána a Mezopotámiában harcoló Erich von Falkenhayn hadseregcsoport műveleti vezetője volt, végül a Palasztinában a 4. török hadsereg tábornoka. 1918 végén tért vissza, 1919. márciusban leszerelt, és egy vesztfáliai bérelt birtokon gazdálkodott. A gazdálkodó nemesek érdekeinek képviseletében a Német Centrumpárt színeiben a porosz országgyűlés képviselőjévé választották. Képviselősége során (1921-28, 1930-32) számos politikai és társadalmi kapcsolatot épített ki, elsősorban Paul von Hindenburg elnökkel, illetve a hadsereg vezetőségéből Kurt von Schleicherrel. 1929-től a Saar-vidéken gazdálkodott a felesége birtokán.

1932. június 2-án birodalmi kancellárrá nevezték ki. Hivatalát a Centrumpárt akarata ellenére foglalta el; ezt követően ki is lépett a pártból. A Reichstag feloszlatása június 3-án, az SA betiltásának feloldása június 16-án és az Otto Braun-kormány leváltása június 20-án kiélezték a belpolitikai válságot. A július 31-i új országgyűlési választáson az NSDAP és KPD került többségbe. Az országgyűlést újbóli feloszlatása (szeptember 12.) és újraválasztása (november 6.), illetve az NSDAP kormányra kerülése nem a köznyugalom irányába hatott. Papen november 17-én lemondott, de az ügyeket tovább vitte utódja, Schleicher hivatalba lépéséig. Mivel azonban Papen továbbra is bírta Hindenburg bizalmát, megpróbálta utódját az NSDAP segítségével eltávolítani a hatalomból.

A Hitler-kormány alkancellárjaként (1933. január 30. - április 4.) nem gyakorolt lényeges hatást, és elvesztette befolyását. 1934 bécsi német ügyvivő, majd 1938 márciusáig nagykövet. 1939 és 1944 augusztusa között törökországi nagykövet. A nürnbergi per során felmentették, szabadlábra helyezték. A három nyugati zóna német hatóságai azonban esküdtszéki eljárás során nyolcévi kényszermunkára itélték. 1949-ben szabadlábra helyezték. 1952-ben adta ki emlékiratait Der Wahrheit eine Gasse (Az igazságnak útja) címmel, amely élénk vitát váltott ki. Szintén ellenkezést szült, hogy 1959-ben XXIII. János pápa megújította pápai kamarási tisztségét. 1963-tól kezdve Obersasbachban élt és rehabilitálását igyekezett elérni.

Források

• Rudolf Morsey: Papen, Franz von. in: Neue Deutsche Biographie 20. Leipzig. 2001. 46-48. o. On-line elérés

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Franz von Papen témájú médiaállományokat.