„Joseph Needham” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 38. sor: | 38. sor: | ||
==Tudomány és civilizáció Kínában== |
==Tudomány és civilizáció Kínában== |
||
1948-ban, Needham, javaslata volt a Cambridge University Press c. könyv: Tudomány és civilizáció Kínában címmel. Heteken belül is elfogadják a projektet, mely azóta hét kötetesre bővült. |
1948-ban, Needham, javaslata volt a Cambridge University Press c. könyv: Tudomány és civilizáció Kínában címmel. Heteken belül is elfogadják a projektet, mely azóta hét kötetesre bővült. Kezdetben a történész Wang Ling (王玲) volt a munkatársa. Az első éveket mechanikus találmányok és elvont gondolatok Kínában c. lista összeállításának szentelte. Ezek közé tartoztak az öntöttvas, az ekevas, a kengyel, puskapor, a nyomtatás, a mágneses iránytű és az óramű gátszerkezete, amelyekről abban az időben úgy tartották, hogy nyugati találmányok. Az első kötet végül 1954-ben jelent meg. |
||
A kiadvány széleskörű elismerést kapott. Tizenöt kötetét írta meg, és halála után 1995-ben további részek jelentek meg, jelenleg már 24 kötete van. |
A kiadvány széleskörű elismerést kapott. Tizenöt kötetét írta meg, és halála után 1995-ben további részek jelentek meg, jelenleg már 24 kötete van. |
||
A lap 2015. január 10., 13:39-kori változata
| Joseph Needham | |
 | |
| Született | 1900. december 9.[1][2][3][4][5] London |
| Elhunyt | 1995. március 24. (94 évesen)[6][1][2][3][4] Cambridge[7] |
| Állampolgársága | brit[8] |
| Házastársa |
|
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Master of Gonville and Caius College, Cambridge (1966–1976) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | Parkinson-kór |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Needham témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Joseph Needham, teljes nevén: Noel Joseph Terence Montgomery Needham (Nagy-Britannia, London, 1900. december 9 - 1995. március 24), más néven Li Yuese (egyszerűsített kínai: 李约瑟, hagyományos kínai: 李約瑟, pinyin: Lǐ Yuēsè: Wade -Giles: Li Yueh-SE) - egy brit tudós, történész és sinológus, aki a kínai történelmi tudományos kutatás és írás terén ismert. 1941-ben megválasztották a Royal Society és 1971-ben a Brit Akadémia tagjává is, 1992-ben pedig a királynő a Honour és a Royal Society-t is ráruházta, megjegyezve, hogy ő volt az egyetlen élő ember, aki mindhárom címet viselte.
Élete
Needham egy londoni család egyetlen gyermekeként született. Apja orvos volt, anyja, Alicia Adelaide, Montgomery született (1863-1945). Needham tanulmányait Oundle-ban végezte az 1556-ban alapított Northamptonshire-ben, majd a Cambridge-i Egyetemen biokémikusnak tanult, közben Frederick Gowland Hopkins hatása alá került.
A diploma megszerzése után a Gonville és Caius College, Cambridge laboratóriumban dolgozott, embriológia és morfogenezisre szakosodott. Három kötetes munkája a Chemical Fejlődéstani Intézetben, 1931-ben jelent meg, mely az embriológiát az egyiptomi időktől egészen a 19. század elejéig foglalja magába. A mű a legtöbb európai nyelven is megjelent).
Bár pályafutása biokémikusként és tudományosan is jól alakult, karrierje váratlan más irányú fordulatot vett a második világháború után.
1937-ben három kínai tudós jött dolgozni Needham mellé: Lu Gwei-djen (kínai: 鲁桂珍, pinyin: Lu Gui-Zhen), Wang Ying-lai (王 應 睞) és Chen Shi-Zhang (沈 詩 章). Lu (1904-1991) lánya, a Nanjingese gyógyszerész, tanította Needhamot a kínai nyelvre, és felkeltette érdeklődését az ősi kinai technológiai és tudományos múlt iránt.
Az Royal Society irányítása alatt Needham volt az igazgatója a kínai-brit Chongqing hivatalnak 1942 és 1946 között, mely idő alatt többször is hosszú utazásokat tett a háború sújtotta Kínában. A leghosszabb útja a távoli nyugati Xinjiangben, a Dunhuang barlangoknál, a Kinai Nagy Falnál ért véget, ahol a Gyémánt Szútrát, az első nyomtatott munkát találták. A másik hosszú út Fuzhou volt, a keleti parton, és vissza az egész Xiang folyón. 1944-ben ellátogatott Yunnanba, hogy megpróbálja elérni a burmai határt. Bárhova ment, mindenütt vásárolt és kapott régi történelmi és tudományos könyveket, amit szállították Nagy-Britanniába szállítottak, diplomáciai csatornákon keresztül, és volt, hogy ezek képezzék az alapját későbbi kutatásainak. Találkozott Csou En-laj-al és számos kínai tudóssal is, köztük a festő Wu Zuoren (吳 作人)-el, és a meteorológus Zhu Kezhen-el, aki később ládányi könyvet küldött neki Cambridge-be, többek között a 2000 kötetes Gujin Tushu Jicheng enciklopédiát, mely a kínai múltat fogja át.
Hazatérve Európában őt kérték fel az UNESCO Párizsi természettudományi részlege első vezetőjének. Két év után, Needham lemondott e posztról, és 1948-ban visszatért Gonvillebe és Caius Collegebe folytatta munkáját. A kínai tudománynak és történelemnek szentelte életét nyugdíjba vonulásáig, 1990-ig, emellett 1966-ig továbbra is tanított biokémiát is. 1959-ben megválasztott a Caius College elnökének is.
Tudomány és civilizáció Kínában
1948-ban, Needham, javaslata volt a Cambridge University Press c. könyv: Tudomány és civilizáció Kínában címmel. Heteken belül is elfogadják a projektet, mely azóta hét kötetesre bővült. Kezdetben a történész Wang Ling (王玲) volt a munkatársa. Az első éveket mechanikus találmányok és elvont gondolatok Kínában c. lista összeállításának szentelte. Ezek közé tartoztak az öntöttvas, az ekevas, a kengyel, puskapor, a nyomtatás, a mágneses iránytű és az óramű gátszerkezete, amelyekről abban az időben úgy tartották, hogy nyugati találmányok. Az első kötet végül 1954-ben jelent meg.
A kiadvány széleskörű elismerést kapott. Tizenöt kötetét írta meg, és halála után 1995-ben további részek jelentek meg, jelenleg már 24 kötete van.
Források
- Research Institute: Joseph Needham [1]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ kínai, http://www.moe.gov.cn/s78/A22/xwb_left/moe_829/tnull_44386.html, Ministry of Education of the People's Republic of China, 2019. április 11.