„Jean-Baptiste Cavaignac” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{pallas}} |
|||
{{katona infobox}} |
{{katona infobox}} |
||
'''Jean-Baptiste Cavaignac''' ([[Gourdon (Lot)|Gourdon]], [[1762]]. [[február 23.]] – [[Brüsszel]], [[1829]]. [[március 24.]]) francia tábornok, a [[Nemzeti Konvent]] tagja, [[Louis Eugène Cavaignac]] édesapja, [[Jacques Marie Eugène Godefroy Cavaignac]] nagyapja. |
'''Jean-Baptiste Cavaignac''' ([[Gourdon (Lot)|Gourdon]], [[1762]]. [[február 23.]] – [[Brüsszel]], [[1829]]. [[március 24.]]) francia tábornok, a [[Nemzeti Konvent]] tagja, [[Louis Eugène Cavaignac]] édesapja, [[Jacques Marie Eugène Godefroy Cavaignac]] nagyapja. |
A lap 2018. április 3., 13:43-kori változata
Jean-Baptiste Cavaignac | |
Született | Gourdon |
Meghalt | 1829. március 24. (66 évesen)[1][2][3] Nagy-Brüsszel |
Sírhely | Montmartre-i temető |
Állampolgársága | francia |
Rendfokozata | tábornok |
Házastársa | Marie-Julie de Corancez |
Gyermekei |
|
Iskolái | Lycée Louis-le-Grand |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Baptiste Cavaignac témájú médiaállományokat. |
Jean-Baptiste Cavaignac (Gourdon, 1762. február 23. – Brüsszel, 1829. március 24.) francia tábornok, a Nemzeti Konvent tagja, Louis Eugène Cavaignac édesapja, Jacques Marie Eugène Godefroy Cavaignac nagyapja.
Élete
1789-ben parlamenti ügyvéd volt Toulouse-ban, azután a forradalomhoz csatlakozott, és 1792-ben a Nemzeti Konventbe választották. Nem tartozott Maximilien de Robespierre pártjához, de XVI. Lajos halálára szavazott. 1795. október 5-én (vendémiaire 13.) [[Bonaparte oldalán a konvent csapatait vezényelte, és a fellázadt külvárosi csőcselék leverésében segédkezett.
A direktórium idején az ötszázak tanácsának tagja és lotto-kezelő volt. Bonaparte József 1806-ban Cavaignac-ot jószágkezelőnek Nápolyba hívta, Murat pedig nápolyi államtanácsossá tette. Amikor I. Napóleon a külföldön alkalmazott franciákat hazahívta, Cavaignac is visszatért Franciaországba, ahol 1815 márciusában Somme megye prefektusává nevezték ki. Még el sem foglalta ezt az állást, amikor bekövetkezett a második restauráció, és Cavaignac, mint királygyilkos, kénytelen volt kivándorolni.
Hivatkozások
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 29.)
Forrás
- Bokor József (szerk.). Cavaignac, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X