Bethlen Elek (író)

Bethlen Elek (bethleni gróf) (Üreg, 1777. március 20. – Pest, 1841. február 11.) császári és királyi kamarás

Élete

Gróf Bethlen Pál lovassági tábornok és báró Kemény Krisztina fia volt. Miután a göttingeni egyetemen befejezte tanulmányait, Miksa főhercegnek, az erdélyi 1809–1810. inszurrekcionális (nemesi felkelő) főparancsnoknak hadsegédje lett. 1835. március 23-ától az erdélyi királyi főkormányszék tanácsosa volt. Előszeretettel és nagy felkészültséggel foglalkozott a magyar történeti és közgazdasági tárgyakkal. A hazai diplomatikában igen jártas volt. Anyanyelvén kívül beszélte a latin, német, francia, olasz és román nyelvet. Azzal, hogy nyomtatott műveit nem magyar, hanem német nyelven írta, azért – amint maga is elmondta –, hogy hazáját és az arra vonatkozó tudnivalókat a külfölddel könnyebben megismertethesse.

Munkái

• 1793 Halálfő, vígj. 2 felvonásos fordította G. B. E. Kolozsvár/Szeben.
• 1818 Ansichten von Siebenbürgen. (Pest).
• 1826 Vestigia illustris familiae della Genga in Transilvania. Claudiopoli. (Ism. Hasznos Mulats. 1827. l. 291.)
• 1834 Geschichtliche Darstellung des deutschen Ordens in Siebenbürgen. Wien/Leipzig.

Kéziratban több munkát hagyott hátra. Eulalia és Meinau, Ziegler Fr. V. 5 felvonásos szomorújátékát fordította (előadták Pesten 1811. július 18. Kézirata a nemzeti színház levéltárában); göttingai, coburgi s koppenhágai útinaplói 1795–97-ből (ism. Torma Károly a Kolozsvári N. Naptárban, 1867.); emlékirat az erdélyi inszurrekcióról 1809–1810-ből; Ideen eines siebenbürgischen Patrioten 1809-ből, melyet Miksa főherczegnek nyújtott be. Történeti, közgazdasági s művelődéstörténeti jegyzeteinek és okmánygyűjteményének tárgyszerinti lajstroma (121 szám) közölve van a Századokban (1887. 352 l.).

Czikkei a Hasznos Mulatságokban, Hon és Külföldben (1842. Szilágyság) és a külföldi német lapokban, nevezetesen a Hormayr Archivjában (1822.) jelentek meg.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.