Ugrás a tartalomhoz

Vadász és Versenylap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dencey (vitalap | szerkesztései) 2017. április 6., 19:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
A Vadász és Versenylap 1878. augusztus 7-én megjelent címlapja, amelyen Kincsem nagy győzelméről szóló tudósítás van az 1878. augusztus 1-én futott goodwoodi versenyről
Az alapító főszerkesztő Bérczy Károly

A Vadász és Versenylap vagy Vadász- és Versenylap vagy Vadász- és Verseny-lap „az országos lótenyésztés lapja, a magyar lovaregylet, az úrlovas-szövetség, a vidéki versenyegyletek, a magyar Tattersall-egylet s az összes lótenyész-bizottmányok hivatalos közlönye” volt az 1857-ben történt alapításától az 1919-es megszűnéséig.

Története

Az első magyar nyelvű sportújságnak 1857. január 15-én, Pesten, a Landerer és Heckenast nyomdában készült el az első példánya. 1857. január 15-én, Lapok a Lovászat és a Vadászat körébõl címet viselte, majd 1858-tól Vadász és Versenylap lett a címe. Alapítója Bérczy Károly volt, aki tiz évig, 1857 és 1867 között szerkesztette. Kezdetben szerkesztőtársa volt Ujfalvy Sándor földbirtokos, vadászati szakíró is.[1]

Miután azon tapasztalások, mellyeket a vadászat terén szereztem, fájdalom, csak emlékeim közé tartoznak, becses felhívásának követésére nem érzek magamban képességet ; de nem mulaszhatom el ezen alkalmat, hogy örömemet, mellyel e vállalat megindulását fogadom, ne fejezzem ki.Hogy a lóverseny, kopászat, agarászat, szóval minden mi a hazai lótenyésztést emeli, nemzetgazdászati tekintetben nagy fontossággal bir, ezt napjainkban talán még azok sem fognák tagadni, kik — midőn gr. Széchenyi István ezen állításával első lépett fel, azt gunynyal fogadták. Ma kevesen lesznek, kik annak tudatában, hogy a magyar lóra termett, a kérdést, milly ló az, mellyre adandó alkalommal felülhet, közönyösnek tekintsék s igy kevesen fogják olly lap létezését fölöslegesnek tartani, melly kizárólag ezen tárgyakkal foglalkozik.
Eötvös József: A hazai sportról, cikk az első lapszámban (részlet)[2]

A lap alcíme gyakran változott. Megindításakor: … egyszersmind az országos lótenyésztés lapja, a pesti és vidéki lovaregyletek s az összes megyei lótenyészbizottságok hivatalos közlönye. Az 1870-es években: A Magyarországi és különösen a Pesti Lovar-egylet hivatalos közlönye. A századfordulóig: A pesti és vidéki lovaregyletek és vadász-sport közlönye, illetve: … egyszersmind az országos lótenyésztés lapja, a Magyar Lovaregylet, a vidéki versenyegyletek, s az összes megyei lótenyészbizottmányok hivatalos közlönye. A századfordulótól a megszűnéséig: a Magyar Lovaregylet, Az Úrlovasok Szövetkezete, a vidéki verseny egyletek, a Budapesti Polo Club, az Országos Agarász Szövetség s az összes lótenyészbizottságok hivatalos közlönye.

A Vadász és Versenylap a budapesti és bécsi lóversenyek ideje alatt minden versenynap előestéjén, egyébként pedig hetenként egyszer jelent meg.

1868-ban gróf Lázár Kálmán és Sárkány János Ferenc vette át a lapot, majd 1869-től 1873-ig Sárkány János Ferenc és Keve József szerkesztette. 1873 és 1889 között Sárkány egyedül állt a lap élén; 1889-93 között Sárkány és Pulay Kornél, 1894-től pedig Sárkány és Ferdinándy Béla volt a lap vezetője. A lapból kivált Vadász-lap című önálló újság Sárkány János Ferenc szerkesztésében 1880. január 1-én indult útjára.

A magyarországi Tanácsköztársaság alatt a lóversenyeket betiltották, a lovakat, tenyészméneseket, idomító istállókat államosították. A vörös terror időszaka alatt a Vadász és Versenylap megjelenése is szünetelt. A Tanácsköztársaság bukását követően azonban már csak néhány lapszámot élt meg. Utolsó lapszáma 1919. szeptember 17-én jelent meg.

Jegyzetek

Források