„Joseph Needham” változatai közötti eltérés

	Joseph Needham
Született	1900. december 9.; London
Elhunyt	1995. március 24. (94 évesen); Cambridge
Állampolgársága	brit
Házastársa	Dorothy M. Needham (1924–1987); Lu Gwei-djen (1989–1991);
Foglalkozása	történész; biokémikus; író; filozófus;
Tisztsége	Master of Gonville and Caius College, Cambridge (1966–1976)
Iskolái	Oundle School; Gonville and Caius College; Cambridge-i Egyetem;
Kitüntetései	a Royal Society tagja; Fellow of the British Academy; a Hongkongi Egyetem díszdoktora; honorary doctor of the Chinese University of Hong Kong; George Sarton Medal (1968); Stanislas Julien-díj (1973); Dexter Award (1979); honorary doctor of the Chinese Academy of Social Sciences (1983); John Desmond Bernal Prize (1984); Fukuoka Asian Culture Prize (1990);
Halál oka	Parkinson-kór
	A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Needham témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. július 2., 19:22-kori változata

Joseph Needham (teljes nevén: Noel Joseph Terence Montgomery Needham) (Nagy-Britannia, London, 1900. december 9. – Cambridge, 1995. március 24.) kínai neve: (egyszerűsített kínai: 李约瑟, hagyományos kínai: 李約瑟, pinyin hangsúlyjelekkel: Lǐ Yuēsè, Wade–Giles: Li Yueh-se, magyar népszerű: Li Jüe-szö) brit tudós, történész és sinológus, aki a kínai történelmi tudományos kutatás és írás terén ismert. 1941-ben megválasztották a Royal Society és 1971-ben a Brit Akadémia tagjává, 1992-ben pedig a királynő kitüntette a Becsület Társaságának Rendjével; ekkor ő volt az egyetlen élő ember, aki mindhárom címet viselte.

Élete

Needham egy londoni család egyetlen gyermekeként született. Apja orvos volt, anyja, Alicia Adelaide Montgomery (1863-1945) pedig írországi születésű zeneszerzőnő. Needham tanulmányait az 1556-os alapítású northamptonshire-i Oundle School-ban végezte, majd a Cambridge-i Egyetemen először orvosnak, majd Frederick Gowland Hopkins hatására biokémikusnak tanult.

A diploma megszerzése után az egyetemen Hopkins laboratóriumban dolgozott, embriológiával foglalkozott. Háromkötetes munkája, a Chemical Embriology, 1931-ben jelent meg és többek között taglalja az embriológia történetét az egyiptomi időktől egészen a 19. század elejéig.

Bár biokémiai kutatói pályafutása jól alakult, karrierje a második világháború után egészen más irányú fordulatot vett.

1937-ben három kínai tudós jött dolgozni Needham mellé: Lu Kuj-csen, Vang Jing-laj és Csen Si-csang. Lu (1904-1991), egy nankingi gyógyszerész lánya, megtanította Needhamot a kínai nyelvre, és felkeltette érdeklődését az ősi kínai technológiai és tudományos múlt iránt. Needham ezután magánúton sinológiai képzést szerzett.

1942-46 között Needham volt a vezetője a csungkingi kínai-brit tudományos együttműködési hivatalnak, mely idő alatt többször is hosszú utazásokat tett a háború sújtotta Kínában. Leghosszabb útja a távoli nyugati Kanszu tartományban ért véget, a Nagy Fal végénél, ahol a dunhuangi barlangokban megtalálták a Gyémánt Szútrát, az első, pontosan datált nyomtatott könyvet. A másik hosszú út Fucsou volt, a keleti parton, majd a visszaúton két nappal azelőtt kelt át a Hsziang folyón, hogy a japánok felrobbantották volna annak hídjait, elvágva az egész országrészt. 1944-ben ellátogatott Jünnanba, hogy megpróbálja elérni a burmai határt. Bárhova ment, mindenütt vásárolt és kapott régi történelmi és tudományos könyveket, amelyeket diplomáciai csatornákon keresztül Nagy-Britanniába szállítottak. Ezek szolgáltak későbbi kutatásainak alapjául. Találkozott Csou En-lajjal és számos kínai tudóssal is, köztük a festő Vu Cuo-zsennel, és a meteorológus Csu Ko-csennel, aki később ládányi könyvet küldött neki Cambridge-be, többek között a kínai történelmet átfogó Kucsin Tusu Csicseng (Császári Enciklopédia) 2000 kötetét.

Hazatérve Európában őt kérték fel az UNESCO Párizsi természettudományi részlege első vezetőjének. Két év után, Needham lemondott e posztról, és 1948-ban visszatért Gonvillebe és Cambridge-ben folytatta munkáját. A kínai tudománynak és történelemnek szentelte életét 1990-es nyugdíjba vonulásáig, emellett egy ideig továbbra is tanított biokémiát. 1959-ben megválasztott a cambridge-i Caius College elnökének.

Tudomány és civilizáció Kínában

Bővebben: Science and Civilisation in China

1948-ban Needham javasolta a Cambridge University Press számára a Science and Civilisation in China („Tudomány és civilizáció Kínában”) című sorozat elindítását. Heteken belül el is fogadták a projektet, amely azóta hét kötetesre bővült. Kezdetben a történész Vang Ling (王玲) volt a munkatársa. Az első éveket mechanikus találmányok és elvont gondolatok Kínában c. lista összeállításának szentelte. Ezek közé tartoztak az öntöttvas, az ekevas, a kengyel, puskapor, a nyomtatás, a mágneses iránytű és az óramű gátszerkezete, amelyekről abban az időben úgy tartották, hogy nyugati találmányok. Az első kötet végül 1954-ben jelent meg.

A kiadvány széles körű elismerést kapott. Tizenöt kötetét írta meg, és halála után 1995-ben további részek jelentek meg, jelenleg már 24 kötete van.

Magyarul

Kína öröksége. Tudomány és civilizáció Kínában; ford., előszó Kászoni Zoltán István; Kriterion, Bukarest, 1984 (Századunk)

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ ^a ^b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ ^a ^b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Brockhaus (német nyelven)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
↑ LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
↑ kínai, http://www.moe.gov.cn/s78/A22/xwb_left/moe_829/tnull_44386.html, Ministry of Education of the People's Republic of China, 2019. április 11.

Források

Research Institute: Joseph Needham [1]

Kína-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[f284c8347f55780aadcff62cdcac26509e9f644f-1] Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

[85bc60d49feca31fdac40164d1d07e8beffa28a5-2] Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[bd4a80f1de6d85ee77f27f4200e289c4649f4df9-3] SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[8691027c7cafbbdceeaf6522ef0bf73d91bc2728-4] ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[888af52007161fe7c2b15655a8e1e7f1abf14dc2-5] Brockhaus (német nyelven)

[e3f7e60fd57a19a620f403bcf0bc3c7519ed92fc-6] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)

[82136f8a98a4982f31e232ee983777c369136231-7] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

[55b99ce16b11fd6e3dad02ae27300d3b9c09602a-8] LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

[6dffd0a34075913789aef368d388a89d9c4f7bef-9] ínai, http://www.moe.gov.cn/s78/A22/xwb_left/moe_829/tnull_44386.html, Ministry of Education of the People's Republic of China, 2019. április 11.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Személy infobox
+{{személy infobox}}
-|típus=
+'''Joseph Needham''' (teljes nevén: '''Noel Joseph Terence Montgomery Needham''') ([[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[London]], [[1900]]. [[december 9.]] – [[Cambridge (Cambridgeshire)|Cambridge]], [[1995]]. [[március 24.]]) kínai neve: ([[egyszerűsített kínai írás|egyszerűsített kínai]]: 李约瑟, [[hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 李約瑟, [[pinjin|pinyin]] hangsúlyjelekkel: Lǐ Yuēsè, [[Wade–Giles]]: Li Yueh-se, magyar népszerű: Li Jüe-szö) brit tudós, történész és sinológus, aki a kínai történelmi tudományos kutatás és írás terén ismert. 1941-ben megválasztották a Royal Society és 1971-ben a Brit Akadémia tagjává, 1992-ben pedig a királynő kitüntette a Becsület Társaságának Rendjével; ekkor ő volt az egyetlen élő ember, aki mindhárom címet viselte.
-|név=
-|kép=             <!-- Wikidata:  p18 -->
-|képméret =
-|képaláírás =
-|születési dátum= <!-- Wikidata: p569 -->
-|születési hely=  <!-- Wikidata:  p19 -->
-|halál dátuma=    <!-- Wikidata: p570 -->
-|halál helye=     <!-- Wikidata:  p20 -->
-|halál oka=       <!-- Wikidata: p509 -->
-|születési név=   <!-- Wikidata: p513 -->
-|művésznév =
-|álnév =
-|becenév=
-|nemzetiség=
-|házastárs =      <!-- Wikidata:  p26 -->
-|élettárs =       <!-- Wikidata: p451 -->
-|gyermekei =      <!-- Wikidata:  p40 -->
-|szülei =         <!-- Wikidata: p22, p25 -->
-|szakma =         <!-- Wikidata: p106 -->
-|iskolái=         <!-- Wikidata:  p69 -->
-}}
-'''Joseph Needham''', teljes nevén: '''Noel Joseph Terence Montgomery Needham''' ([[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]], [[London]], 1900. december 9 - 1995. március 24), más néven Li Yuese (egyszerűsített kínai: 李约瑟, hagyományos kínai: 李約瑟, pinyin: Lǐ Yuēsè: Wade -Giles: Li Yueh-SE) - egy brit tudós, történész és sinológus, aki a kínai történelmi tudományos kutatás és írás terén ismert. 1941-ben megválasztották a Royal Society és 1971-ben a Brit Akadémia tagjává is, 1992-ben pedig a királynő a Honour és a Royal Society-t is ráruházta, megjegyezve, hogy ő volt az egyetlen élő ember, aki mindhárom címet viselte.
 ==Élete==
-Needham egy londoni család egyetlen gyermekeként született. Apja orvos volt, anyja, Alicia Adelaide, Montgomery született (1863-1945). Needham tanulmányait Oundle-ban végezte az 1556-ban alapított Northamptonshire-ben, majd a Cambridge-i Egyetemen biokémikusnak tanult, közben [[Frederick Gowland Hopkins]] hatása alá került.
+Needham egy londoni család egyetlen gyermekeként született. Apja orvos volt, anyja, Alicia Adelaide Montgomery (1863-1945) pedig írországi születésű zeneszerzőnő. Needham tanulmányait az 1556-os alapítású northamptonshire-i Oundle School-ban végezte, majd a Cambridge-i Egyetemen először orvosnak, majd [[Frederick Gowland Hopkins]] hatására biokémikusnak tanult.
-A diploma megszerzése után a Gonville és Caius College, Cambridge laboratóriumban dolgozott, embriológia és morfogenezisre szakosodott. Három kötetes munkája a Chemical Fejlődéstani Intézetben, 1931-ben jelent meg, mely az embriológiát az egyiptomi időktől egészen a 19. század elejéig foglalja magába. A mű a legtöbb európai nyelven is megjelent).
+A diploma megszerzése után az egyetemen Hopkins laboratóriumban dolgozott, embriológiával foglalkozott. Háromkötetes munkája, a ''Chemical Embriology'', 1931-ben jelent meg és többek között taglalja az embriológia történetét az egyiptomi időktől egészen a 19. század elejéig.
-Bár pályafutása biokémikusként és tudományosan is jól alakult, karrierje váratlan más irányú fordulatot vett a második világháború után.
+Bár biokémiai kutatói pályafutása jól alakult, karrierje a második világháború után egészen más irányú fordulatot vett.
--ben három kínai tudós jött dolgozni Needham mellé: Lu Gwei-djen (kínai: 鲁桂珍, pinyin: Lu Gui-Zhen), Wang Ying-lai (王 應 睞) és Chen Shi-Zhang (沈 詩 章). Lu (1904-1991) lánya, a Nanjingese gyógyszerész, tanította Needhamot a kínai nyelvre, és felkeltette érdeklődését az ősi kinai technológiai és tudományos múlt iránt.
+-ben három kínai tudós jött dolgozni Needham mellé: Lu Kuj-csen, Vang Jing-laj és Csen Si-csang. Lu (1904-1991), egy nankingi gyógyszerész lánya, megtanította Needhamot a kínai nyelvre, és felkeltette érdeklődését az ősi kínai technológiai és tudományos múlt iránt. Needham ezután magánúton sinológiai képzést szerzett.
-Az Royal Society irányítása alatt Needham volt az igazgatója a kínai-brit Chongqing hivatalnak 1942 és 1946 között, mely idő alatt többször is hosszú utazásokat tett a háború sújtotta Kínában.  A leghosszabb útja a távoli nyugati Xinjiangben, a Dunhuang barlangoknál, a Kinai Nagy Falnál ért véget, ahol a Gyémánt Szútrát, az első nyomtatott munkát találták. A másik hosszú út Fuzhou volt, a keleti parton, és vissza az egész Xiang folyón. 1944-ben ellátogatott Yunnanba, hogy megpróbálja elérni a burmai határt. Bárhova ment, mindenütt vásárolt és kapott régi történelmi és tudományos könyveket, amit szállították Nagy-Britanniába szállítottak, diplomáciai csatornákon keresztül, és volt, hogy ezek képezzék az alapját későbbi kutatásainak. Találkozott Csou En-laj-al és számos kínai tudóssal is, köztük a festő Wu Zuoren (吳 作人)-el, és a meteorológus Zhu Kezhen-el, aki később ládányi könyvet küldött neki Cambridge-be, többek között a 2000 kötetes Gujin Tushu Jicheng enciklopédiát, mely a kínai múltat fogja át.
+-46 között Needham volt a vezetője a [[csungking]]i kínai-brit tudományos együttműködési hivatalnak, mely idő alatt többször is hosszú utazásokat tett a háború sújtotta Kínában. Leghosszabb útja a távoli nyugati [[Kanszu]] tartományban ért véget, a Nagy Fal végénél, ahol a dunhuangi barlangokban megtalálták a Gyémánt Szútrát, az első, pontosan datált nyomtatott könyvet. A másik hosszú út [[Fucsou]] volt, a keleti parton, majd a visszaúton két nappal azelőtt kelt át a [[Hsziang (folyó)|Hsziang]] folyón, hogy a japánok felrobbantották volna annak hídjait, elvágva az egész országrészt. 1944-ben ellátogatott Jünnanba, hogy megpróbálja elérni a burmai határt. Bárhova ment, mindenütt vásárolt és kapott régi történelmi és tudományos könyveket, amelyeket diplomáciai csatornákon keresztül Nagy-Britanniába szállítottak. Ezek szolgáltak későbbi kutatásainak alapjául. Találkozott [[Csou En-laj]]jal és számos kínai tudóssal is, köztük a festő Vu Cuo-zsennel, és a meteorológus Csu Ko-csennel, aki később ládányi könyvet küldött neki Cambridge-be, többek között a kínai történelmet átfogó Kucsin Tusu Csicseng (Császári Enciklopédia) 2000 kötetét.
-Hazatérve Európában őt kérték fel az UNESCO Párizsi természettudományi részlege első vezetőjének. Két év után, Needham lemondott e posztról, és 1948-ban visszatért Gonvillebe és Caius Collegebe folytatta munkáját. A kínai tudománynak és történelemnek szentelte életét nyugdíjba vonulásáig, 1990-ig, emellett 1966-ig  továbbra is tanított biokémiát is. 1959-ben megválasztott a Caius College elnökének is.
+Hazatérve Európában őt kérték fel az UNESCO Párizsi természettudományi részlege első vezetőjének. Két év után, Needham lemondott e posztról, és 1948-ban visszatért Gonvillebe és Cambridge-ben folytatta munkáját. A kínai tudománynak és történelemnek szentelte életét 1990-es nyugdíjba vonulásáig, emellett egy ideig továbbra is tanított biokémiát. 1959-ben megválasztott a cambridge-i Caius College elnökének.
-==Tudomány és civilizáció Kínában==
+==''Tudomány és civilizáció Kínában''==
+{{bővebben|Science and Civilisation in China}}
--ban, Needham, javaslata volt a Cambridge University Press c. könyv: Tudomány és civilizáció Kínában címmel. Heteken belül is elfogadják a projektet, mely azóta hét kötetesre bővült. Kezdetben a történész Wang Ling (王玲) volt a munkatársa. Az első éveket mechanikus találmányok és elvont gondolatok Kínában c. lista összeállításának szentelte. Ezek közé tartoztak az öntöttvas, az ekevas, a kengyel, puskapor, a nyomtatás, a mágneses iránytű és az óramű gátszerkezete, amelyekről abban az időben úgy tartották, hogy nyugati találmányok. Az első kötet végül 1954-ben jelent meg.
+-ban Needham javasolta a Cambridge University Press számára a ''[[Science and Civilisation in China]]'' („Tudomány és civilizáció Kínában”) című sorozat elindítását. Heteken belül el is fogadták a projektet, amely azóta hét kötetesre bővült. Kezdetben a történész Vang Ling (王玲) volt a munkatársa. Az első éveket mechanikus találmányok és elvont gondolatok Kínában c. lista összeállításának szentelte. Ezek közé tartoztak az öntöttvas, az ekevas, a kengyel, puskapor, a nyomtatás, a mágneses iránytű és az óramű gátszerkezete, amelyekről abban az időben úgy tartották, hogy nyugati találmányok. Az első kötet végül 1954-ben jelent meg.
-A kiadvány széleskörű elismerést kapott. Tizenöt kötetét írta meg, és halála után 1995-ben további részek jelentek meg, jelenleg már 24 kötete van.
+A kiadvány széles körű elismerést kapott. Tizenöt kötetét írta meg, és halála után 1995-ben további részek jelentek meg, jelenleg már 24 kötete van.
+== Magyarul ==
+*''Kína öröksége. Tudomány és civilizáció Kínában''; ford., előszó Kászoni Zoltán István; Kriterion, Bukarest, 1984 (''Századunk'')
+==Kapcsolódó szócikkek==
+* [[Needham Research Institute]]
+* [[Sinológia]]
+== Jegyzetek ==
+{{jegyzetek}}
 ==Források==
-* Research Institute: Joseph Needham [http://www.nri.org.uk/joseph.html]
+* Research Institute: Joseph Needham [https://web.archive.org/web/20080118121356/http://www.nri.org.uk/joseph.html]
+{{Brit sinológusok}}
 {{nemzetközi katalógusok}}
+{{portál|Kína|-}}
 {{DEFAULTSORT:Needham Joseph}}
 [[Kategória:1900-ban született személyek]]
@@ 51. sor: / 44. sor: @@
 [[Kategória:Brit tudósok]]
 [[Kategória:Brit történészek]]
-[[Kategória:Sinológusok]]
+[[Kategória:Brit sinológusok]]
+[[Kategória:Stanislas Julien-díjasok]]
 [[Kategória:Londoniak]]
+[[Kategória:A Royal Society tagjai]]

Joseph Needham

Született	1900. december 9.^[1]^[2]^[3]^[4]^[5] London
Elhunyt	1995. március 24. (94 évesen)^[6]^[1]^[2]^[3]^[4] Cambridge^[7]
Állampolgársága	brit^[8]
Házastársa	Dorothy M. Needham (1924–1987) Lu Gwei-djen (1989–1991)
Foglalkozása	történész biokémikus író filozófus
Tisztsége	Master of Gonville and Caius College, Cambridge (1966–1976)
Iskolái	Oundle School Gonville and Caius College Cambridge-i Egyetem
Kitüntetései	a Royal Society tagja Fellow of the British Academy a Hongkongi Egyetem díszdoktora honorary doctor of the Chinese University of Hong Kong George Sarton Medal (1968) Stanislas Julien-díj (1973) Dexter Award (1979) honorary doctor of the Chinese Academy of Social Sciences (1983)^[9] John Desmond Bernal Prize (1984) Fukuoka Asian Culture Prize (1990)
Halál oka	Parkinson-kór
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Needham témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sablon:Brit sinológusok m v sz Brit sinológusok
20. század előtti sinológusok	George Thomas Staunton (1781–1859) Robert Morrison (1782–1834) John Francis Davis (1795–1890) Samuel Kidd (1799–1843) Alexander Wylie (1815–1887) Peter Perring Thoms (1814–1851) James Legge (1815–1897) Thomas Francis Wade (1818–1895) Joseph Edkins (1823–1905) Frederick W. Baller (1852–1922) William Henry Wilkinson (1858–1930) Frederic H. Balfour (1871–1908)
20. századi sinológusok	Herbert Giles (1845–1935) Edward Harper Parker (1849–1926) Walter Hillier (1849–1927) Lionel Charles Hopkins (1854–1952) William Edward Soothill (1861–1935) E. T. C. Werner (1864–1954) Edmund Backhouse (1873–1944) Arthur Christopher Moule (1873–1957) Reginald Johnston (1874–1938) Lionel Giles (1875–1958) Walter Perceval Yetts (1878–1957) Arthur Waley (1889–1968) Victor Purcell (1896–1965) Joseph Needham (1900–1995) Derek Bryan (1910–2003) Michael Sullivan (1916–2013) William Watson (1917–2007) Angus Charles Graham (1919–1991) Raymond Dawson (1923–2002) David Hawkes (1923–2009) Denis C. Twitchett (1925–2006) Roderick MacFarquhar (1930–2019) Archie Barnes (1931–2002) Paul Thompson (1931–2007)
Kortárs sinológusok	Michael Loewe (1922– ) Christopher Cullen Jonathan Spence (1936–) William John Francis Jenner (1940–) Anne Lonsdale (1941-) Endymion Wilkinson (1941-) Jessica Rawson (1943–) Frances Wood (1948–) Elizabeth Clare Scurfield (1950–) Craig Clunas (1954–) Gregory B. Lee (1955–) Bernhard Fuehrer (1960–) Andrew West (1960–) Susan Whitfield Michel Hockx (1964–) Liam D'Arcy Brown (1970–) Julia Lovell (1975–)