Ugrás a tartalomhoz

„Kínai-alföld” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5
 
(10 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{pinjin és magyaros}}
{{pinjin és magyaros}}
{{Síkság infobox
[[Fájl:ChinaGeography.png|bélyegkép|200px|jobbra|Kína földrajzi tájai (angol nyelven)]]
|név = Kínai-alföld
⚫
A '''Kínai-alföld''' ([[Kínai írás|kínai]]: 华北平艕, [[pinjin]]: ''Huáběi Píngyuán'', helyenként magyarul, a hivatalos kínai földrajzi név tükörfordításaként: Észak-kínai-alföld vagy -síkság) mintegy {{szám|400000}} km²-es területével Kelet-Ázsia legnagyobb [[alluviális síkság]]a. Túlnyomórészt a [[Sárga-folyó]] töltötte fel a geológiai közelmúltban termékeny talajjal, tengerszint feletti magassága túlnyomórészt 50 méter alatt marad.
|ország = {{Kína}}
|típus = [[alluviális síkság|alluviális]]
|terület = 409 500
|időzóna = [[egyezményes koordinált világidő|UTC]]+8
|térkép = China Northern Plain relief resized.png
|pozíciós térkép = Kína
}}

⚫
A '''Kínai-alföld''' ([[Kínai írás|kínaiul]] 华北平原, [[pinjin|pinjin átírással]] ''Huáběi Píngyuán'', helyenként [[magyar nyelv|magyarul]], a hivatalos kínai földrajzi név [[tükörfordítás]]aként ''Észak-kínai-alföld'' vagy ''-síkság'') mintegy {{szám|400000}} km²-es területével [[Kelet-Ázsia]] legnagyobb [[alluviális síkság]]a. Túlnyomórészt a [[Sárga-folyó]] töltötte fel a geológiai közelmúltban termékeny talajjal, [[tengerszint feletti magasság]]a túlnyomórészt 50 méter alatt marad.


Ezen a területen volt a kínai civilizáció bölcsője, ma is sűrűn lakott, kiemelkedő gazdasági jelentőségű terület.
Ezen a területen volt a kínai civilizáció bölcsője, ma is sűrűn lakott, kiemelkedő gazdasági jelentőségű terület.


==Elhelyezkedése==
==Elhelyezkedése==
A síkságot északról a {{kínai|[[Jensan|Yanshan]]|[[Jensan]]}}-hegység, nyugatról a {{kínai|[[Sanhszi|Shanxi]]|Sanhszi}} fennsík {{kínai|[[Tajhang|Taihang]]|[[Tajhang]]}}-hegysége, keletről a [[Pohaj-tenger]], a {{kínai|[[Santung-félsziget |Shandong-félsziget ]]|[[Santung-félsziget ]]}} és a [[Sárga-tenger]], délről pedig a {{kínai|[[Jangce|Yangtze]]|[[Jangce]]}} medencéje határolja. A kínai földrajztudományi felfogás a Jangce deltavidékét nem sorolja ehhez az alföldhöz (talán ezért is Észak--kínai-alföld a neve), bár a két terület geológiai szerkezetét, felszínét illetően megegyezik. Más országokban, mint a magyar térképészetben, vagy az orosz földrajztudományban (Великая Китайская равнина) ezeket együtt kezelik.
A síkságot északról a [[Jensan|{{kínai|Yanshan|Jensan}}]]-hegység, nyugatról a [[Sanhszi|{{kínai|Shanxi|Sanhszi}}]] fennsík [[Tajhang|{{kínai|Taihang|Tajhang}}]]-hegysége, keletről a [[Pohaj-tenger|{{kínai|Bohai-tenger|Pohaj-tenger}}]], a [[Santung-félsziget|{{kínai|Shandong-félsziget|Santung-félsziget}}]] és a [[Sárga-tenger]], délről pedig a [[Jangce|{{kínai|Yangtze|Jangce}}]] medencéje határolja. A kínai földrajztudományi felfogás a {{kínai|Yangtze|Jangce}} [[deltatorkolat|deltavidékét]] nem sorolja ehhez az alföldhöz (talán ezért is Észak-kínai-alföld a neve), bár a két terület geológiai szerkezetét, felszínét illetően megegyezik. Más országokban, mint a magyar térképészetben, vagy az orosz földrajztudományban ([[:ru:Великая Китайская равнина|Великая Китайская равнина]]) ezeket együtt kezelik.


A síkság elfoglalja {{kínai|[[Honan|Henan]]|[[Honan]]}}, {{kínai|[[Hopej|Hebei]]|[[Hopej]]}} és {{kínai|[[Santung|Shandong]]|[[Santung]]}} tartományok legnagyobb részét illetve a Jangce deltájánál {{kínai|[[Csiangszu|Jiangsu]]|[[Csiangszu]]}} és {{kínai|[[Anhuj|Anhui]]|[[Anhuj]]}} tartományok északi részét (vagy a kiterjesztett felfogásban az egészüket). A Sárga-folyó végigkanyarog a síkság termékeny, sűrűn lakott földjein és végül a Pohaj-tengerbe ömlik. A hatalmas terület Kína legjelentősebb mezőgazdasági része, amelyen a [[rizs]] mellett [[kukorica (növényfaj)|kukoricát]], [[cirok|cirkot]], [[búza|búzát]], zöldségeket és [[gyapot]]ot és sok más növényi kultúrát termesztenek. A síkság beceneve „a sárga föld országa”.
A síkság elfoglalja [[Honan|{{kínai|Henan|Honan}}]], [[Hopej|{{kínai|Hebei|Hopej}}]] és [[Santung|{{kínai|Shandong|Santung}}]] tartományok legnagyobb részét illetve a {{kínai|Yangtze|Jangce}} deltájánál [[Csiangszu|{{kínai|Jiangsu|Csiangszu}}]] és [[Anhuj|{{kínai|Anhui|Anhuj}}]] tartományok északi részét (vagy a kiterjesztett felfogásban az egészüket). A Sárga-folyó végigkanyarog a síkság termékeny, sűrűn lakott földjein és végül a {{kínai|Bohai|Pohaj}}-tengerbe ömlik. A hatalmas terület Kína legjelentősebb mezőgazdasági része, amelyen a [[rizs]] mellett [[kukorica (növényfaj)|kukoricát]], [[cirok|cirkot]], [[búza|búzát]], zöldségeket és [[gyapot]]ot és sok más növényi kultúrát termesztenek. A síkság beceneve „a sárga föld országa”.


A síkság déli részét hagyományosan [[Központi-síkság (Kína)|Központi-síkságnak]] ([[Kínai írás|kínai]]: 中原, [[pinjin]]: ''Zhōngyuán'') nevezik, amely a kínai civilizáció bölcsője volt.<ref>[http://academic.brooklyn.cuny.edu/core9/phalsall/texts/chinfact.html BASIC INFORMATION ON CHINA]</ref> A tengerszint felett kevesebb mint 50 méteren fekvő síkság területe [[Magyarország]] területének több mint négyszerese ({{szám|409500|km²}}). Ez a terület a világ egyik legsűrűbben lakott régiója.
A síkság déli részét hagyományosan [[Központi-síkság (Kína)|Központi-síkságnak]] ([[Kínai írás|kínaiul]] 中原, [[pinjin]] átírással ''Zhōngyuán'') nevezik, amely a kínai civilizáció bölcsője volt.<ref>{{Cite web |url=http://academic.brooklyn.cuny.edu/core9/phalsall/texts/chinfact.html |title=BASIC INFORMATION ON CHINA |accessdate=2013-02-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111204231637/http://academic.brooklyn.cuny.edu/core9/phalsall/texts/chinfact.html |archivedate=2011-12-04 }}</ref> A tengerszint felett kevesebb mint 50 méteren fekvő síkság területe [[Magyarország]] területének több mint négyszerese ({{szám|409500|km²}}). Ez a terület a világ egyik [[népsűrűség|legsűrűbben lakott]] régiója.


A síkság északkeleti részén fekszik Kínai fővárosa, {{kínai|[[Peking|Beijing]]|[[Peking]]}} és {{kínai|[[Tiencsin|Tianjin]]|[[Tiencsin]]}}, a fontos iparváros és kikötő. A {{kínai|[[Santung|Shandong]]|[[Santung]]}} tartományban lévő {{kínai|[[Sengli|Shengli]]|[[Sengli]]}} olajmező jelentős olajkészletekkel rendelkezik.
A síkság északkeleti részén fekszik Kínai [[főváros]]a, [[Peking|{{kínai|Beijing|Peking}}]] és {{kínai|[[Tiencsin|Tianjin]]|[[Tiencsin]]}}, a fontos iparváros és kikötő. A [[Santung|{{kínai|Shandong|Santung}}]] tartományban lévő {{kínai|[[Sengli|Shengli]]|[[Sengli]]}} olajmező jelentős olajkészletekkel rendelkezik.


==Földtörténete==
==Földtörténete==
Az alföld talapzatát a Kinai-koreai-masszivum pre[[kambrium]]i tönkfelszíne alkotja, amely a krétában erősen összetöredezett, majd a [[harmadidőszak]]ban a mélybe süllyedt, így a terület tengeri öblözetté vált. A geológiai süllyedéssel lépést tartott, majd azt túl is kompenzálta a folyami hordalékok lerakódása, ennek eredményeképpen a területen a korábbi tengeri üledékekre szárazföldiek rakódtak. Ezek együttes vastagsága helyenként az 5000 métert is meghaladja. A mai felszín legnagyobb részét főként folyóvízi, kisebb mértékben tavi üledékek alkotják.{{refhely|Ázsiaföldr|157. o.|azonos=Á157}}
Az alföld talapzatát a [[Kínai-koreai-masszívum]] pre[[kambrium]]i tönkfelszíne alkotja, amely a krétában erősen összetöredezett, majd a [[harmadidőszak]]ban a mélybe süllyedt, így a terület tengeri öblözetté vált. A geológiai süllyedéssel lépést tartott, majd azt túl is kompenzálta a folyami hordalékok lerakódása, ennek eredményeképpen a területen a korábbi tengeri üledékekre szárazföldiek rakódtak. Ezek együttes vastagsága helyenként az 5000 métert is meghaladja. A mai felszín legnagyobb részét főként folyóvízi, kisebb mértékben tavi üledékek alkotják.{{refhely|Ázsiaföldr|157. o.|azonos=Á157}}


Az alföldet övező peremláncok lábait többnyire még enyhén lejtő, durva görgeteges, kavicsos hordalékkúpok szegélyezik, lösszel fedett platókkal és teraszos folyóvölgyekkel tagolva, a tenger felé közeledve azonban a felszín szinte asztalsimaságúvá válik (a relatív szintkülönbségek sokfelé nem haladják meg a 3 métert négyzetkilométerenként), és ezzel párhuzamosan a hordalék szemcseátmérője is egyre finomodik. A feltöltésben a legnagyobb szerepet a medrét még a történelmi időkben is gyakran változtató Sárga-folyó játszotta a [[Lösz-fennsík]]ról ide mosott lösziszappal, hatalmas áradásaival. A folyó ma is évi 1,6 milliárd tonnányi hordalékot szállít, deltája általában gyors ütemben épül tovább a sekély tengeröböl rovására, de a vízhozam változásai és a szabályozási munkák miatt időnként a tenger is visszahódít részeket a deltavidékből. Az alföld másik fő folyója, a délebbi {{kínai|[[Huaj|Huai]]|[[Huaj]]}} is sok finom szemű hordalékot rakott le.{{refhely|azonos=Á157}}
Az alföldet övező peremláncok lábait többnyire még enyhén lejtő, durva görgeteges, kavicsos hordalékkúpok szegélyezik, [[lösz|lösszel]] fedett platókkal és teraszos folyóvölgyekkel tagolva, a tenger felé közeledve azonban a felszín szinte asztalsimaságúvá válik (a relatív szintkülönbségek sokfelé nem haladják meg a 3 métert négyzetkilométerenként), és ezzel párhuzamosan a hordalék szemcseátmérője is egyre finomodik. A feltöltésben a legnagyobb szerepet a medrét még a történelmi időkben is gyakran változtató Sárga-folyó játszotta a [[Lösz-fennsík]]ról ide mosott lösziszappal, hatalmas áradásaival. A folyó ma is évi 1,6 milliárd tonnányi hordalékot szállít, deltája általában gyors ütemben épül tovább a sekély tengeröböl rovására, de a vízhozam változásai és a szabályozási munkák miatt időnként a tenger is visszahódít részeket a deltavidékből. Az alföld másik fő folyója, a délebbi [[Huaj|{{kínai|Huai|Huaj}}]] is sok finom szemű hordalékot rakott le.{{refhely|azonos=Á157}}


Az alföldet az árvizek ma is gyakran veszélyeztetik, aminek egyik oka a helytelen emberi beavatkozás. Az áradások elkerülésére már évezredek óta gátak közé szorítják a folyókat, így azok – főleg maga a Sárga-folyó – hatalmas mennyiségű hordalékuk egy részét a hullámterükben rakják le, ezzel a mederfenék egyre magasabbra kerül. Emiatt a gátakat is tovább kell magasítani, aminek eredményeképpen a folyó medre ma sokfelé 5-6, sőt helyenként akár 10-13 rn-rel is a környező alföld fölé magasodik. Egy gátszakadás így óriási pusztítást végez. A folyó ilyen kiáradásai gyakran futásának megváltozásával, új meder létrejöttével is jártak.{{refhely|azonos=Á157}}
Az alföldet az árvizek ma is gyakran veszélyeztetik, aminek egyik oka a helytelen emberi beavatkozás. Az áradások elkerülésére már évezredek óta gátak közé szorítják a folyókat, így azok – főleg maga a Sárga-folyó – hatalmas mennyiségű hordalékuk egy részét a hullámterükben rakják le, ezzel a mederfenék egyre magasabbra kerül. Emiatt a gátakat is tovább kell magasítani, aminek eredményeképpen a folyó medre ma sokfelé 5-6, sőt helyenként akár 10–13 m-rel is a környező alföld fölé magasodik. Egy gátszakadás így óriási pusztítást végez. A folyó ilyen kiáradásai gyakran futásának megváltozásával, új meder létrejöttével is jártak.{{refhely|azonos=Á157}}


==Felszíne==
==Felszíne==
A látszólag tökéletesen sík alföldet a valóságban sokfelé tagolják sekély mélyedések, amelyekben kisebb-nagyobb tavak, mocsarak helyezkednek el. A folyókat helyenként [[Dűne|homokdűnék]] is kísérik. Egykori, elhagyott folyómedrek is jól kirajzolódnak. Ezeket földművesek gyakran felhasználják a csatornarendszer kiépítésére. A csatornák közül a legnagyobb és leghíresebb a [[Nagy-csatorna]], ami északkeleten, Peking környékén kezdődik, és a Jangcétől délre, {{kínai|[[Hangcsou|Hangzhou]]|[[Hangcsou]]}} városánál ér véget.{{refhely|Ázsiaföldr|158. o.|azonos=Á158}}
A látszólag tökéletesen sík alföldet a valóságban sokfelé tagolják sekély mélyedések, amelyekben kisebb-nagyobb tavak, [[mocsár|mocsarak]] helyezkednek el. A folyókat helyenként [[Dűne|homokdűnék]] is kísérik. Egykori, elhagyott folyómedrek is jól kirajzolódnak. Ezeket földművesek gyakran felhasználják a csatornarendszer kiépítésére. A csatornák közül a legnagyobb és leghíresebb a [[Nagy-csatorna]], ami északkeleten, {{kínai|Beijing|Peking}} környékén kezdődik, és a {{kínai|Yangtzétól|Jangcétól}} délre, [[Hangcsou|{{kínai|Hangzhou|Hangcsou}}]] városánál ér véget.{{refhely|Ázsiaföldr|158. o.|azonos=Á158}}


A hatalmas területen azért kiemelkedések is vannak: nyugaton a belső-ázsiai láncos röghegységek vonulatainak folytatásaként számos kisebb, pár száz méter magas szigethegy emelkedik ki, keleten pedig a prekambriumi kristályos alapzat túlnyomórészt metamorf kőzetekből álló kiemelkedései {{kínai|[[Santung|Shandong]]|[[Santung]]}} tartományban és a hasonló nevű félszigeten hegységként magasodnak az alföld fölé. Ennek a rögvidéknek a törések menti
A hatalmas területen azért kiemelkedések is vannak: nyugaton a belső-ázsiai láncos röghegységek vonulatainak folytatásaként számos kisebb, pár száz méter magas szigethegy emelkedik ki, keleten pedig a prekambriumi [[kristályos kőzetek|kristályos]] alapzat túlnyomórészt [[metamorf kőzetek]]ből álló kiemelkedései [[Santung|{{kínai|Shandong|Santung}}]] tartományban és a [[Santung-félsziget|hasonló nevű félszigeten]] hegységként magasodnak az alföld fölé. Ennek a rögvidéknek a törések menti aszimmetrikus felboltozódása, intruzív és [[tűzhányó|vulkáni]] jellegű magmás tevékenységgel egyaránt kísérve a kréta időszakában kezdődött, majd a harmadidőszakban folytatódott. Árkos-sasbérces, tagolt hegyvidék alakult ki, mely napjainkra már erősen lepusztult. A rögvidék, nyugati részén több 1000 m feletti csúcs van, közülük a leghíresebb a szent hegyként tisztelt [[Taj-hegy]] (''Taisan'', 1524 m), számos ma is működő [[kolostor]]ral. Keleten, a [[Santung-félsziget|{{kínai|Shandong-félszigetet|Santung-félszigetet}}]] néhány száz méteres rögök bukkannak a felszín fölé, melyeket helyenként vékony [[bazalt]]takaró fed be.{{refhely|azonos=Á158}}
aszimmetrikus felboltozódása, intruzív és vulkáni jellegű magmás tevékenységgel egyaránt kísérve a kréta időszakában kezdődött, majd a harmadidőszakban folytatódott. Árkos-sasbérces, tagolt hegyvidék alakult ki, mely napjainkra
már erősen lepusztult. A rögvidék, nyugati részén több 1000 m feletti csúcs van, közülük a leghíresebb a szent hegyként tisztelt [[Taj-hegy]] (Taisan, 1524 m), számos ma is működő kolostorral. Keleten, a {{kínai|[[Santung-félsziget|Shandong-félsziget]]|[[Santung-félsziget]]}}et néhány száz méteres rögök bukkannak a felszín fölé, melyeket helyenként vékony bazalttakaró fed be.{{refhely|azonos=Á158}}


==Éghajlata==
==Éghajlata==
A Kínai-alföld nagy részét [[monszun]]hatással kombinált nedves [[kontinentális éghajlat]] jellemzi, hosszabb meleg évszakkal; ez dél felé fokozatosan megy át csapadékos nyarú [[szubtrópusok|szubtrópusi éghajlat]]ba. A kontinentális jelleg leginkább az évszakok közti nagy különbségben, a szubtrópusi monszunhatás viszont a csapadék aránytalan időbeli eloszlásában mutatkozik meg. A tél északon nagyon hideg (a januári középhőmérséklet (-7 °C), csak délebbre mérséklődik (O "C), a nyár forró (a júliusi középhőmérséklet 24-28 °C, 40 °C-t is meghaladó abszolút maximumokkal).{{refhely|Ázsiaföldr|159. o.|azonos=Á159}}
A Kínai-alföld nagy részét [[monszun]]hatással kombinált nedves [[kontinentális éghajlat]] jellemzi, hosszabb meleg évszakkal; ez dél felé fokozatosan megy át csapadékos nyarú [[szubtrópusok|szubtrópusi éghajlat]]ba. A kontinentális jelleg leginkább az évszakok közti nagy különbségben, a szubtrópusi monszunhatás viszont a csapadék aránytalan időbeli eloszlásában mutatkozik meg. A tél északon nagyon hideg (a januári középhőmérséklet (-7&nbsp;°C), csak délebbre mérséklődik (O °C), a nyár forró (a júliusi középhőmérséklet 24-28&nbsp;°C, 40&nbsp;°C-t is meghaladó abszolút maximumokkal).{{refhely|Ázsiaföldr|159. o.|azonos=Á159}}


A csapadék átlagosan 550-850 mm közötti, és mind északról délre, mind nyugatról keletre növekvő mértékű; 60-70%-a nyáron hullik. A kevesebb téli csapadék egy része hó. A csapadékban egymást követő években is igen nagy különbségek is lehetnek, ez okozza az aszályos, vagy heves árvizeket okozó, túlzottan esős évek gyakori kártételeit.{{refhely|azonos=Á159}}
A [[csapadék]] átlagosan 550–850&nbsp;mm közötti, és mind északról délre, mind nyugatról keletre növekvő mértékű; 60-70%-a nyáron hullik. A kevesebb téli csapadék egy része hó. A csapadékban egymást követő években is igen nagy különbségek is lehetnek, ez okozza az aszályos, vagy heves árvizeket okozó, túlzottan esős évek gyakori kártételeit.{{refhely|azonos=Á159}}


Az alföld eredeti növénytakarója az évezredes, szinte minden talpalatnyi földre kiterjedő művelés miatt alig található meg. Az embert megjelenése előtt a területet erdős [[sztyeppe]]k, tölgyesek foglalták el. A mai helyenkénti kisebb erdőfoltok fái [[nyárfa|nyár]]-, [[fűz]]- és [[juhar]]fajok. A {{kínai|Shandong|Santung}}-rögvidék régi dús erdőségei is erősen megritkultak. Az eredeti [[barna erdőtalaj]]ok helyén [[öntéstalaj]]ok vannak, sokfelé [[réti talaj]]ok és [[szikesedés|szoloncsák]]ok is megfigyelhetők. Az eredeti állatvilágot már csak [[rágcsálók]] képviselik.{{refhely|azonos=Á159}}
Az alföld eredeti növénytakarója az évezredes, szinte minden talpalatnyi földre kiterjedő művelés miatt alig található meg. Az ember megjelenése előtt a területet erdős [[sztyepp]]ek, tölgyesek foglalták el. A mai helyenkénti kisebb erdőfoltok fái [[nyárfa|nyár]]-, [[fűz]]- és [[juhar]]fajok. A [[Santung-rögvidék|{{kínai|Shandong-rögvidék|Santung-rögvidék}}]] régi dús erdőségei is erősen megritkultak. Az eredeti [[barna erdőtalaj]]ok helyén [[öntéstalaj]]ok vannak, sokfelé [[réti talaj]]ok és [[szikesedés|szoloncsák]]ok is megfigyelhetők. Az eredeti állatvilágot már csak [[rágcsálók]] képviselik.{{refhely|azonos=Á159}}


==Történelmi jelentősége==
==Történelmi jelentősége==
A síkság földrajza meghatározza a hely alapvető kulturális és politikai történetét. A Jangcétól délre fekvő tartományokkal ellentétben a síkságon a Sárga-folyó kivételével nincsenek természet alkotta akadályok – sem hegyek, sem nagy folyók –, ezért gördülékenyen megy a kommunikáció lóháton is. Így a beszélt nyelv is viszonylag egységessé vált ezen a területen, Kína déli területeihez képest.<ref>Ramsey, S. Robert, The Languages of China. Princeton University Press (1987), 19–26. o.</ref>
A síkság földrajza meghatározza a hely alapvető kulturális és politikai történetét. A {{kínai|Yangtzétól|Jangcétól}} délre fekvő tartományokkal ellentétben a síkságon a Sárga-folyó kivételével nincsenek természet alkotta akadályok – sem hegyek, sem nagy folyók –, ezért gördülékenyen megy a kommunikáció lóháton is. Így a beszélt nyelv is viszonylag egységessé vált ezen a területen, Kína déli területeihez képest.<ref>Ramsey, S. Robert, The Languages of China. Princeton University Press (1987), 19–26. o.</ref>


Északról számtalan támadás érte a síkságot, mivel az északi sztyeppék és sivatagok felől semmilyen természetes akadály sem állta a Közép-Ázsiából és [[Mandzsúria|Mandzsúriából]] érkezők útját. Ez vezetett a [[kínai nagy fal]] megépítéséhez.
Északról számtalan támadás érte a síkságot, mivel az északi sztyeppék és sivatagok felől semmilyen természetes akadály sem állta a Közép-Ázsiából és [[Mandzsúria|Mandzsúriából]] érkezők útját. Ez vezetett a [[kínai nagy fal]] megépítéséhez.
47. sor: 54. sor:


==További információk==
==További információk==
*[http://kina.network.hu/blog/kina_klub_hirei/kina_domborzatavizei www.kina.network.hu - Kína domborzata, vizei - olvasva: 2013.02.10.]
*[http://kina.network.hu/blog/kina_klub_hirei/kina_domborzatavizei Kína domborzata, vizei] – Kina.network.hu (elérés: 2013. 02. 10.)
*[http://wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php/K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza www.wiki.konfuciuszintezet.hu - Kína földrajza - olvasva: 2013.02.10.]
*[http://wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php/K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza Kína földrajza] {{Wayback|url=http://wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php/K%C3%ADna_f%C3%B6ldrajza |date=20160305032845 }} – Konfuciuszintezet.hu (elérés: 2013. 02. 10.)

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|földrajz||Kelet-Ázsia|-}}
{{portál|földrajz||Kelet-Ázsia|-|}}
{{coord|36|34|48|N|117|09|36|E|region:CN_type:landmark_source:kolossus-dewiki|display=title}}


{{DEFAULTSORT:Eszakkinaisiksag}}
[[Kategória:Kína földrajza]]
[[Kategória:Kína földrajza]]
[[Kategória:Ázsia síkságai]]

A lap jelenlegi, 2024. július 5., 12:45-kori változata

 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Kínai-alföld
Közigazgatás
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Típusalluviális
Terület409 500 km²
IdőzónaUTC+8
Elhelyezkedése
Kínai-alföld (Kína)
Kínai-alföld
Kínai-alföld
Pozíció Kína térképén
é. sz. 36° 34′ 48″, k. h. 117° 09′ 36″36.580000°N 117.160000°EKoordináták: é. sz. 36° 34′ 48″, k. h. 117° 09′ 36″36.580000°N 117.160000°E

A Kínai-alföld (kínaiul 华北平原, pinjin átírással Huáběi Píngyuán, helyenként magyarul, a hivatalos kínai földrajzi név tükörfordításaként Észak-kínai-alföld vagy -síkság) mintegy 400 000 km²-es területével Kelet-Ázsia legnagyobb alluviális síksága. Túlnyomórészt a Sárga-folyó töltötte fel a geológiai közelmúltban termékeny talajjal, tengerszint feletti magassága túlnyomórészt 50 méter alatt marad.

Ezen a területen volt a kínai civilizáció bölcsője, ma is sűrűn lakott, kiemelkedő gazdasági jelentőségű terület.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]

A síkságot északról a Jensan-hegység, nyugatról a Sanhszi fennsík Tajhang-hegysége, keletről a Pohaj-tenger, a Santung-félsziget és a Sárga-tenger, délről pedig a Jangce medencéje határolja. A kínai földrajztudományi felfogás a Jangce deltavidékét nem sorolja ehhez az alföldhöz (talán ezért is Észak-kínai-alföld a neve), bár a két terület geológiai szerkezetét, felszínét illetően megegyezik. Más országokban, mint a magyar térképészetben, vagy az orosz földrajztudományban (Великая Китайская равнина) ezeket együtt kezelik.

A síkság elfoglalja Honan, Hopej és Santung tartományok legnagyobb részét illetve a Jangce deltájánál Csiangszu és Anhuj tartományok északi részét (vagy a kiterjesztett felfogásban az egészüket). A Sárga-folyó végigkanyarog a síkság termékeny, sűrűn lakott földjein és végül a Pohaj-tengerbe ömlik. A hatalmas terület Kína legjelentősebb mezőgazdasági része, amelyen a rizs mellett kukoricát, cirkot, búzát, zöldségeket és gyapotot és sok más növényi kultúrát termesztenek. A síkság beceneve „a sárga föld országa”.

A síkság déli részét hagyományosan Központi-síkságnak (kínaiul 中原, pinjin átírással Zhōngyuán) nevezik, amely a kínai civilizáció bölcsője volt.[1] A tengerszint felett kevesebb mint 50 méteren fekvő síkság területe Magyarország területének több mint négyszerese (409 500 km²). Ez a terület a világ egyik legsűrűbben lakott régiója.

A síkság északkeleti részén fekszik Kínai fővárosa, Peking és Tiencsin, a fontos iparváros és kikötő. A Santung tartományban lévő Sengli olajmező jelentős olajkészletekkel rendelkezik.

Földtörténete

[szerkesztés]

Az alföld talapzatát a Kínai-koreai-masszívum prekambriumi tönkfelszíne alkotja, amely a krétában erősen összetöredezett, majd a harmadidőszakban a mélybe süllyedt, így a terület tengeri öblözetté vált. A geológiai süllyedéssel lépést tartott, majd azt túl is kompenzálta a folyami hordalékok lerakódása, ennek eredményeképpen a területen a korábbi tengeri üledékekre szárazföldiek rakódtak. Ezek együttes vastagsága helyenként az 5000 métert is meghaladja. A mai felszín legnagyobb részét főként folyóvízi, kisebb mértékben tavi üledékek alkotják.[2]

Az alföldet övező peremláncok lábait többnyire még enyhén lejtő, durva görgeteges, kavicsos hordalékkúpok szegélyezik, lösszel fedett platókkal és teraszos folyóvölgyekkel tagolva, a tenger felé közeledve azonban a felszín szinte asztalsimaságúvá válik (a relatív szintkülönbségek sokfelé nem haladják meg a 3 métert négyzetkilométerenként), és ezzel párhuzamosan a hordalék szemcseátmérője is egyre finomodik. A feltöltésben a legnagyobb szerepet a medrét még a történelmi időkben is gyakran változtató Sárga-folyó játszotta a Lösz-fennsíkról ide mosott lösziszappal, hatalmas áradásaival. A folyó ma is évi 1,6 milliárd tonnányi hordalékot szállít, deltája általában gyors ütemben épül tovább a sekély tengeröböl rovására, de a vízhozam változásai és a szabályozási munkák miatt időnként a tenger is visszahódít részeket a deltavidékből. Az alföld másik fő folyója, a délebbi Huaj is sok finom szemű hordalékot rakott le.[2]

Az alföldet az árvizek ma is gyakran veszélyeztetik, aminek egyik oka a helytelen emberi beavatkozás. Az áradások elkerülésére már évezredek óta gátak közé szorítják a folyókat, így azok – főleg maga a Sárga-folyó – hatalmas mennyiségű hordalékuk egy részét a hullámterükben rakják le, ezzel a mederfenék egyre magasabbra kerül. Emiatt a gátakat is tovább kell magasítani, aminek eredményeképpen a folyó medre ma sokfelé 5-6, sőt helyenként akár 10–13 m-rel is a környező alföld fölé magasodik. Egy gátszakadás így óriási pusztítást végez. A folyó ilyen kiáradásai gyakran futásának megváltozásával, új meder létrejöttével is jártak.[2]

Felszíne

[szerkesztés]

A látszólag tökéletesen sík alföldet a valóságban sokfelé tagolják sekély mélyedések, amelyekben kisebb-nagyobb tavak, mocsarak helyezkednek el. A folyókat helyenként homokdűnék is kísérik. Egykori, elhagyott folyómedrek is jól kirajzolódnak. Ezeket földművesek gyakran felhasználják a csatornarendszer kiépítésére. A csatornák közül a legnagyobb és leghíresebb a Nagy-csatorna, ami északkeleten, Peking környékén kezdődik, és a Jangcétól délre, Hangcsou városánál ér véget.[3]

A hatalmas területen azért kiemelkedések is vannak: nyugaton a belső-ázsiai láncos röghegységek vonulatainak folytatásaként számos kisebb, pár száz méter magas szigethegy emelkedik ki, keleten pedig a prekambriumi kristályos alapzat túlnyomórészt metamorf kőzetekből álló kiemelkedései Santung tartományban és a hasonló nevű félszigeten hegységként magasodnak az alföld fölé. Ennek a rögvidéknek a törések menti aszimmetrikus felboltozódása, intruzív és vulkáni jellegű magmás tevékenységgel egyaránt kísérve a kréta időszakában kezdődött, majd a harmadidőszakban folytatódott. Árkos-sasbérces, tagolt hegyvidék alakult ki, mely napjainkra már erősen lepusztult. A rögvidék, nyugati részén több 1000 m feletti csúcs van, közülük a leghíresebb a szent hegyként tisztelt Taj-hegy (Taisan, 1524 m), számos ma is működő kolostorral. Keleten, a Santung-félszigetet néhány száz méteres rögök bukkannak a felszín fölé, melyeket helyenként vékony bazalttakaró fed be.[3]

Éghajlata

[szerkesztés]

A Kínai-alföld nagy részét monszunhatással kombinált nedves kontinentális éghajlat jellemzi, hosszabb meleg évszakkal; ez dél felé fokozatosan megy át csapadékos nyarú szubtrópusi éghajlatba. A kontinentális jelleg leginkább az évszakok közti nagy különbségben, a szubtrópusi monszunhatás viszont a csapadék aránytalan időbeli eloszlásában mutatkozik meg. A tél északon nagyon hideg (a januári középhőmérséklet (-7 °C), csak délebbre mérséklődik (O °C), a nyár forró (a júliusi középhőmérséklet 24-28 °C, 40 °C-t is meghaladó abszolút maximumokkal).[4]

A csapadék átlagosan 550–850 mm közötti, és mind északról délre, mind nyugatról keletre növekvő mértékű; 60-70%-a nyáron hullik. A kevesebb téli csapadék egy része hó. A csapadékban egymást követő években is igen nagy különbségek is lehetnek, ez okozza az aszályos, vagy heves árvizeket okozó, túlzottan esős évek gyakori kártételeit.[4]

Az alföld eredeti növénytakarója az évezredes, szinte minden talpalatnyi földre kiterjedő művelés miatt alig található meg. Az ember megjelenése előtt a területet erdős sztyeppek, tölgyesek foglalták el. A mai helyenkénti kisebb erdőfoltok fái nyár-, fűz- és juharfajok. A Santung-rögvidék régi dús erdőségei is erősen megritkultak. Az eredeti barna erdőtalajok helyén öntéstalajok vannak, sokfelé réti talajok és szoloncsákok is megfigyelhetők. Az eredeti állatvilágot már csak rágcsálók képviselik.[4]

Történelmi jelentősége

[szerkesztés]

A síkság földrajza meghatározza a hely alapvető kulturális és politikai történetét. A Jangcétól délre fekvő tartományokkal ellentétben a síkságon a Sárga-folyó kivételével nincsenek természet alkotta akadályok – sem hegyek, sem nagy folyók –, ezért gördülékenyen megy a kommunikáció lóháton is. Így a beszélt nyelv is viszonylag egységessé vált ezen a területen, Kína déli területeihez képest.[5]

Északról számtalan támadás érte a síkságot, mivel az északi sztyeppék és sivatagok felől semmilyen természetes akadály sem állta a Közép-Ázsiából és Mandzsúriából érkezők útját. Ez vezetett a kínai nagy fal megépítéséhez.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BASIC INFORMATION ON CHINA. [2011. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  2. ↑ a b c Ázsiaföldr 157. o.
  3. ↑ a b Ázsiaföldr 158. o.
  4. ↑ a b c Ázsiaföldr 159. o.
  5. ↑ Ramsey, S. Robert, The Languages of China. Princeton University Press (1987), 19–26. o.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215  

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kínai-alföld&oldid=27267989”