Tarim-medence
A Tarim-medence (kínaiul: Tarim Pendi) Közép-Ázsia egyik földrajzi nagytája Kína Hszincsiang tartományában.
Földrajzi helyzete
Az 1400 km hosszú, 800 km széles, tál alakú medencét minden oldalról 5000 m-nél magasabbra nyúló hegyláncok veszik körül:
- dél felé a Kunlun és az Altin-Tag választja el a Tibeti-fennsíktól;
- nyugaton a Keleti-Pamír Tádzsikisztántól;
- északon a Tien-san vonulatai Dzsungáriától;
- keleten a Pej-hegység (Bei Shan) a Góbi sivatagtól.
Felépítése
A medencét vastag, törmelékes üledéktakaró tölti ki; a hegyek lábainál nagy hordalékkúpokkal. A felszín nyugatról (1300 m) kelet (800 m) felé lejt. Központi része kietlen homoksivatag, a Takla-Makán, keleti vége a sós-agyagos Lop sivatag a kiszáradt Lop nor-tóval.
Fő vízfolyása a Tien-sanban eredő Tarim.
Éghajlata
A mérsékelt égövi kontinentális sivatagban a nyár forró (július 28°C), a tél hideg (január -10°C), az éves abszolút hőingás több mint 70°C. Az éves csapadék kevesebb mint 100 mm; a terület nagy részén kevesebb mint 10 mm. Gyakoriak a porviharok. A tipikusan azonális, orográfiai sivatagok a tenger messzesége és a medence zárt jelleg miatt alakultak ki.
Lakossága, gazdasága
Főként ujgurok lakják. Az alapvetően mezőgazdaságból élő lakosság többsége a hegylábaknál kialakult oázisokban és a Tarim völgyében él. A völgyben szénhidrogénkészleteket tártak fel, kitermelésüket elkezdték.
Az 1960-as években a kínaiak itt kezdték el a kísérleti atomrobbantásaikat.
Források
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 192. o. ISBN 963-9257-17-6