Harbin
| Harbin (哈尔滨市 / 哈尔滨) | |||
 | |||
| |||
| Becenév: Jeges város | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Kína | ||
| Tartomány | Heilongjiang | ||
| Rang | Szubtartományi szintű város | ||
| Alapítás éve | 1898 | ||
| Polgármester | Zhang Xiaolian 张效廉 | ||
| Irányítószám | 150000 | ||
| Körzethívószám | 451 | ||
| Rendszámok betűjelei | 黑A | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 009 854 fő (2020)[1] | ||
| Bruttó hazai termék | CNY 286.82 milliárd | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 150 m | ||
| Terület | 4275 km² | ||
| Időzóna | UTC+8 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 45′, k. h. 126° 38′45.750000°N 126.633333°EKoordináták: é. sz. 45° 45′, k. h. 126° 38′45.750000°N 126.633333°E | |||
| Harbin weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harbin témájú médiaállományokat. | |||
Harbin Kína 10. legnagyobb városa (egyszerűsített kínai: 哈尔滨; hagyományos kínai: 哈爾濱; pinjin: Hāěrbīn; orosz: Харбин). Az észak-kínai Heilongjiang tartomány fővárosa. Észak-Kína politikai, gazdasági, kulturális és tudományos központja. A város környékén a Szonghua Jiang folyó partján időszámítás előtti 2200 körül is laktak emberek, de a modern várost 1898-ban a Kínai keleti vasútvonal orosz építői alapították.
A város neve mandzsu eredetű jelentése: Halászháló szárító hely. A várost a Jeges város néven is ismerik, mivel Kínában itt a leghidegebb és a leghosszabb a tél, minden évben megrendezik a jég szobrok fesztiválját.
Története
Harbint a Kínai keleti vasútvonalat építő orosz építőmunkások alapították 1898-ban. Ennek megfelelően a városkép mind a mai napig jelentős orosz vonásokkal rendelkezik. Az Októberi Forradalmat követően orosz emigránsok nagyon nagy számban telepedtek le Harbinban.
Az orosz-japán háborút követően az orosz befolyás csökkent. 33 ország (közötte az USA, Németország, Franciaország) polgárai telepedtek le a városban. 16 ország létesített Harbinban konzulátust, és több száz kereskedelmi és pénzügyi társaság alapított leányvállalatot. A kínaiak is létrehozták saját vállalataikat, elsődlegesen könnyűipari vállatokat (élelmiszeripar, textil ipar, stb.) Harbin világvárossá és Északkelet Kína központjává vált.
1918-ban, az orosz polgárháború idején, fehérgárdisták és más orosz emigránsok nagy számban telepedtek le Harbinban. Kialakult a 20. század Oroszország határain kívül legnépesebb orosz település. Az Oroszországból érkezett emigránsok között nagy számban érkeztek zsidók is, akik létrehozták Harbin zsidó hitközségét. A zsidó lakosság száma a 30-as években tovább növekedett a Németországból a nácizmus elöl menekülőkel.
A városban az orosz betelepültek létrehozták a város orosz oktatási rendszerét az elemi iskoláktól az egyetemi oktatásig bezárólag. Orosz színházak létesültek, orosz nyelvű újságok, folyóiratok jelentek meg. 1920-ban az orosz emigránsok alapították a Harbini Műszaki Egyetemet, Harbini Kínai-orosz Ipari Iskola (Sino-Russian School for Industry) néven. Ez az müszaki egyetem ma a kínai egyetemi rangsorban a 9. helyen található Netbig.[2] Az oktatás két karon indult, vasútépítő mérnököket és elektromechanikai mérnököket képeztek.
1932-ben Japán elfoglalja a várost. Japán kapitulációját követően a szovjet Vörös Hadsereg bevonul a városba és bár szerződés szerint Harbin kínai fennhatóság alá kerül, a Vörös Hadsereg a városban marad. Kínai Népköztársaság létrejöttét követően Harbin a kínai nehézípar egyik legfontosabb központjává vált. A Harbini Műszaki Egyetem Kína egyik legjelentösebb oktatási intézménye lett. A város fejlődését és jelentőségét a Kínai keleti vasútvonal is meghatározza. Harbin Kína Oroszországgal és Európával folytatott kereskedelmében is kulcsfontosságú szereppel bír.
2005-ben a Jilini vegyi gyárban történt balesetet követően a Szonghua Jiang folyó súlyos benzol szennyeződése miatt a város ivóvíz ellátás napokra megbénult.
Kultúra, oktatás
Harbin Kína legmultikulturálisabb települése. A hagyományos kíni Han kultúra keveredik a mandzsu és orosz kulturális hagyományokkal. A kultúrák keveredése megnyilvánul a város építészetében, konyhájában, az öltözködésben. Harbin nevezetesége, hogy itt beszélik legtisztábban a hivatalos standard mandarint.
Építészet
Építészetileg Harbin Kína egyik legérdekesebb és legszebb városa. Egyedülállóak a 20. század első felében, a város európai elsősorban orosz hatások alatt épült épületei. A Zhong Yang út (Fő út, Kitajszkaja ulica) az európai építészet múzeumának is tekinthető barokk és bizánci stílusú homlokzatok, orosz, francia, amerikai és japán üzletek váltakoznak.
A Szent Szófia székesegyház, (orosz ortodox templom) a város központjában található. A székesegyházat 9 évig építették és 1932-ben szentelték fel. Jelenleg a város multikulturális hagyományait bemutató múzeum található benne. Hogy az orosz ortodox templomok ne bontsák meg Harbin feng shui-ját 1921-ben kínai kolostort épült és a Ji Le templom. Harbinban a 20. század közepén 15 orosz ortodox templom működött, de a Mao vezette kínai forradalom és az azt követő kulturális forradalom idején ezeket bezárták többet leromboltak, jelenleg 10-nek áll az épülete, de istentiszteletet csak egyben tartanak.
Oktatás
- Harbini Müszaki Egyetem (Harbin Institute of Technology)
- Harbini Mérnöki Egyetem (Harbin Engineering University former Harbin Shipbuilding Engineering Institute)
- Heilongjiang Egyetem
- Harbini Zsidó Kutatási Központ
- Harbini Orvosi Egyetem
- Harbini Normal Egyetem
- Harbini Tudományos és Technológiai Egyetem
- Heilongjiang Kinai-orvoslás Egyeteme
- Heilongjiang Technológiai Egyetem
- Észak-keleti Mezőgazdasági Egyetem
- Észak-keleti Erdészeti Egyetem
Gazdaság, Közlekedés
Gazdaság
A város a Föld egyik leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató régiójának a központja. A gazdasági növekedés biztosítékai a város kiváló közlekedési háttere, a környék természeti erőforrásai, és a rendelkezésre álló magosan képzett humán erőforrások.[3]
Harbin környéke a körzet termékeny fekete földjének köszönhetően tradicionálisan Kína élelmiszer termelésének központja. Ennek megfelelően a város könnyűipara (élelmiszeripar, textilipar) nagyon fejlett. A legjelentősebb ípari üzem az 1994-ben alapított Harbini Erőművi Berendezéseket Gyártó Vállalt (Harbin Power Equipment Group Company). Ez a vállalat Kína erőművi berendezéseinek egy harmadát állítja elő.[4]
Közlekedés
- Vasút Harbin a Kínai keleti vasútvonalnak, Kína legelső vasútvonalának a központja. Közvetlen, nagy sebességű vonatok kötik össze Pekinggel. Harbinon keresztül közlekedik a világ leghosszabb utat (8961 km[5]) megtevő vonata a 020Ч számú Moszkva - Peking szerelvény. Harbin körzetében a legsűrűbb Kínában a vasúti hálózat.
- Légiközlekedés Harbin repülőtere a Taiping Nemzetközi Repülőtér (IATA: HRB, ICAO: ZYHB). A repülőtér 1979-ben épült 33 km-re a várostól. Észak-kelet Kína legfontosabb nemzetközi repülőtere. Mintegy 50 bel- és külföldi viszonylatban indulnak innen járatok.
- Metró (Harbin Subway, 哈尔滨地铁) tervezése 2003-ban kezdődött. A metróalagút részben a II. világháború idején épített légoltalmi rendszer alagútjainak felhasználásával épül.[6] Ez a tervezett 14,6 km-es vonalból 10.1 km-t jelent. Az első vonal megnyitását 2006-ra tervezték, de mind a mai napig késik az átadása.
Források
- ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County
- ↑ http://www.netbig.com
- ↑ China Briefing Business Guide: Harbin Economy 1
- ↑ China Briefing Business Guide: Harbin Economy 3
- ↑ http://www.timetable.tsi.ru/ 020Ч
- ↑ Harbin Subway