Ugrás a tartalomhoz

Balugyánszky Mihály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balugyánszky Mihály
Született1769. szeptember 26.[1][2]
Felsőolsva
Elhunyt

Szentpétervár[1]
Állampolgársága
Gyermekei
  • Anna Daragan
  • Yelizaveta Balugyanskaya
  • Mariya Balugyanskaya
  • Aleksandra Balugyanskaya
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Knight of the Order of St. Alexander Nevsky
  • Fehér Sas-rend
  • Order of St. Vladimir, 2nd class
  • Order of Saint Anna, 1st class
  • Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata
A Wikimédia Commons tartalmaz Balugyánszky Mihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Balugyánszky Mihály (Baludjanszky Mihály) (Felsőolsva, 1769. október 7.Szentpétervár, 1847. április 3.) ruszin[3] jogász, államtanácsos, akadémiai tanár.

Családja

[szerkesztés]

Balugyánszky András görög-katolikus parókus és Dudinszky Mária fia. Neje Heher Antónia volt, akivel 1802. november 30-án lépett frigyre. Házasságukból tíz gyermekük született.

Élete

[szerkesztés]

Gimnáziumi tanulmányait Újhelyben a pálosok vezetése alatt végezte, a bölcseletet Kassán, a jogot a Bécsi Egyetemen hallgatta. A jogtudományokból pesti szigorlata után, 1789-ben a nagyváradi jogakadémiához a politikai tudományok és tiszti írásmód tanárává nevezték ki.

Az orosz tanügyi minisztérium megalapította 1803-ban a szentpétervári akadémiát, de hiányoztak az alkalmas tanárok, s emiatt külföldi szakembereket kerestek; így lett Balugyánszky az államgazdászat és pénzügyi tudományok tanárává Szentpétervárott. 1813-ban Marija Fjodorovna cárné Miklós és Mihály főhercegek tanítójává fogadta. 1810-ben a Szent Anna-rend kitüntetést kapta meg, 1811-ben pedig a Vladimir-rend lovagja lett. I. Miklós cár kabinetirodájának elnökévé s 1814-ben államtanácsossá nevezte ki. 1827-ben államtitkár lett, majd 1828-ban a Szent Anna-rend parancsnoki rangját kapta meg. 1843-ban meghívást kapott az orosz főrendek házába.

Művei

[szerkesztés]
  • Izobrazenije različnych chazjajistvjenynych system (Különbféle gazdászati rendszerek előadása) – e művében államgazdászati orosz műkifejezéseket állapított meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Bałudjanski, Michael (BLKÖ)
  2. Большая российская энциклопедия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia. (Hozzáférés: 2021. június 1.)
  3. Балугьянский in: Энциклопедический словарь Брокгауза и Ефрона/Brockhaus and Efron Encyclopedic Dictionary

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • V. Molnár László 2019: Ruszisztikai és magyar–orosz kapcsolattörténeti írások (1711–1848).
  • Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Martin, Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, 2002-
  • Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. Bp., Tankönyvkiadó, 1990
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Keresztyén Balázs: Magyar művelődési hagyományok kárpátaljai lexikona. Ungvár-Bp., Intermix, [1995]
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982
  • Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Hamza Gábor: Le développement du droit privé européen. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2005. 85-86. old.
  • Hamza Gábor: Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2009. 525-527. old.
  • Hamza Gábor: Emlékezés Balugyánszky Mihályra (1769-1847), a kiemelkedő jogtudósra ‒ adalék a magyar-orosz kapcsolatokhoz a jog területén. [1]