Ugrás a tartalomhoz

Bizmut-trioxid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bizmut-trioxid

Bizmut-trioxid

Az bizmut-trioxid kristályszerkezete
IUPAC-név Bizmut-trioxid
Bizmut(III)-oxid
Más nevek Bizmit (ásvány)
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1304-76-3
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Bi2O3
Moláris tömeg 465,96 g/molBi=89,70%, O=10,30%
Megjelenés sárga kristályok vagy por
Sűrűség 8,90 g/cm³, szilárd
Olvadáspont 817°C [1]
Forráspont 1890°C
Oldhatóság (vízben) oldhatatlan
Oldhatóság savakban oldódik
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet monoklin
P21/c tércsoport
Koordinációs
geometria
pszeudo-oktaéderes
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[2]
NFPA 704
0
1
0
 
R mondatok (nincs)[2]
S mondatok (nincs)[2]
Lobbanáspont nem gyúlékony
LD50 5000 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Rokon vegyületek
Azonos kation Bizmut-nitrát
Azonos anion Arzén-trioxid
Antimon-trioxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A bizmut oxigénnel két vegyületet alkot, úgymint a Bi2O3 összetételű bizmut-trioxidot és a Bi2O5 összetételű bizmut-pentoxidot.

Előállítása

[szerkesztés]

A bizmut-trioxid (Bi2O3) sárga por alakjában keletkezik, ha a fém bizmutot levegőben vagy még inkább oxigénben magas hőmérsékletre hevítjük. Előállítható azonban a bizmut-hidroxid (Bi(OH)3) vagy akár a bizmut-nitrát (Bi(NO3)3) hevítéssel való elbontása útján is.

Fizikai, kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

A bizmut-trioxid 820 °C-on olvad, és hevítéskor megbarnul. Jellegzetes tulajdonsága, hogy a platinát megtámadja, ezért nem tanácsos bizmutvegyületeket platinaedényben hevíteni. A bizmut-trioxid vízben nem oldódik. Minthogy azonban savak bizmutsók képződése közben könnyen oldják, gyenge bázisnak tekinthető. Nem amfoter jellegű és még erős bázisok sem oldják.

Felhasználása

[szerkesztés]

A bizmut-oxidot ólom(II)-oxiddal együtt nagy törésmutatójú üvegek előállítására használják.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Patnaik, Pradyot. Handbook of Inorganic Chemical Compounds. McGraw-Hill (2003). ISBN 0070494398. Hozzáférés ideje: 2009. június 6. 
  2. a b c d A bizmut-trioxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 28. (JavaScript szükséges) (angolul)

Források

[szerkesztés]
  • Lengyel Béla, Proszt János, Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia, 1959