Ugrás a tartalomhoz

Csuan-hszü

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csuan-hszü
Csuan-hszü (Zhuanxu) ábrázolása egy Han-kori domborművön
Csuan-hszü ábrázolása egy Han-kori domborművön

Kína legendás uralkodóinak egyike az öt császár korában
ElődjeSao-hao
UtódjaKu
Életrajzi adatok
Születetti. e. 26. század
Elhunyti. e. 25. század
NyughelyePujang 濮阳 (Honan tartomány, Kína)
ÉdesapjaCsang-ji
ÉdesanyjaJing Pu
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Csuan-hszü témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Átírási segédlet
Csuan-hszü
Kínai átírás
Hagyományos kínai顓頊
Egyszerűsített kínai颛顼
Mandarin pinjinZhuānxū
Wade–GilesChuan1-hsü1

Csuan-hszü (más néven: Kao-jang 高陽 / 高阳) az ókori kínai mitológia egyik legendás uralkodója, a Sárga Császár unokája, vagy egyes források szerint dédunokája. A történetírói hagyomány a legendás „öt császár” egyikének tartja, és alakjáról mint ideális uralkodóról emlékezik meg.

Csuan-hszü nevének jelentés máig nem pontosan tisztázott, ezzel kapcsolatban több álláspont is létezik. A legkorábbi magyarázat szerint, amely az i. sz. 100-ban összeállított Suo-ven csie-ceben olvasható, a csuan-hszü szóösszetétel jelentése: „óvatos arc”, amely a rájellemző arckifejezésre utal, amit apjától örökölt. Egy másik korai magyarázat szerint a neve egyszerűen csak azt jelenti, hogy „ősatya”. Egy harmadik változat szerint a név úgy értelmezendő, hogy „igaz ember”, vagyis az az ember, aki az igaz utat követi. Todzso Akijaszu japán tudós véleménye szerint pedig a csuan-hszü kifejezés azt jelenti, hogy „olyan sima fejű, mintha csak jádéből csiszolták volna”, ami a bölcsesség, a bölcsek ismertető jegye.[1]

Alakja

[szerkesztés]

Egyes források szerint Csuan-hszü csodálatos körülmények között, egy csillag fényétől született, amely szivárványként elhatolt egészen a Holdig. Más források szerint pajzzsal és lándzsával a fején született. A szovjet-orosz tudós, Riftyin szerint nem zárható ki, hogy a Csuan-hszü születésében megjelenő szivárvány motívum arra utal, hogy az ősatya a totemsárkány szülötte, hiszen a hagyományos kínai elképzelés szerint a szivárvány valójában egy sárkány, melynek mindkét végén fej van.[2]

Az i. e. 3. században keletkezett Lü mester Tavaszok és ősze (Lü-si Csun-csiu 《呂氏春秋》) szerint Csuan-hszü tízéves koráig Sao-haoval együtt nevelkedett, majd húszévesen trónra került, és 78 éven át bölcsen uralkodott. A mitológiai hagyomány szerint a víz elem oltalma alatt, a víz mágikus elemével kormányzott, a hivatali tisztségeket pedig a folyó nevei után nevezte el. (A Sárga Császár ugyanezt a felhők nevei után tette, és ő a föld elem oltalma alatt kormányozta népét.)[3]

Csung 重 szellemet azzal bízta meg, hogy kormányozza a déli égtájat, az eget és a szellemeket; Li 黎 szellemet az északi égtáj, a föld és az emberek kormányzását bízta. Ennek volt köszönhető, hogy az emberek és az istenek nem keveredhettek össze, s így mindenütt rend uralkodott. Csuan-hszü megparancsolta továbbá Csungnak és Linek, hogy szakítsák meg az ég és a föld között eladdig meglévő kapcsolatot, hogy az emberek többé ne emelkedhessenek fel az égbe.[4]

Csuan-hszü volt az, aki Fej-lungot 飛龍(„repülő sárkány”) azzal bízta meg, hogy a nyolc égtáj szeleinek hangját utánozva alkosson a Magasságos Úrnak bemutatandó szertartásokhoz illő új zenéket és dallamokat.[5]

A Huaj-nan-ce arról tudósít, hogy Csuan-hszü háborút viselt a vizek istenével, Kung-kunggal. Más források szerint Csuan-hszü ellenségei a kilenc li (csiu-li 九黎) és a miao 妙 törzs volt.[6]

A hagyomány Csuan-hszünek tulajdonít egy időszámítási rendszer, az úgy nevezett „Csuan-hszü naptár” megalkotását is.[7]

Szabályozta továbbá a nők helyét a társadalomban, és az ő idején vezették be a vérfertőzés bűnét elkövetők megbüntetését is.[8]

A források szerint több utódja is volt, három fián kívül, például a háromarcúak és a félkezűek törzse is az ő leszármazottai, Peng-cu, a „kínai matuzsálem”, aki a hagyomány szerint 800 évig élt, az ő dédunokája volt.[9]

Megjegyzések

[szerkesztés]


Jegyzetek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]