Ugrás a tartalomhoz

Harmatpont

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
°C g/m³ °C g/m³ °C g/m³ °C g/m³
−20 1,2 +1  5,2 13 11,4 25 23,1
−10 2,2  3  6,0 15 12,9 27 25,8
 −5 3,3  5  6,8 17 14,5 29 28,7
 −3 3,8  7  7,8 19 16,3 30 30,0
 −1 4,5  9  8,8 21 18,4 35 38,0
  0 4,8 11 10,0 23 20,6 40 50,0
A levegő maximális vízgőztartalma tengerszinten,
a hőmérséklet függvényében

A harmatpont a levegőnek az a hőmérséklete, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő a páratartalomra nézve telítetté válik. A harmatpontnál – a harmatpont-hőmérsékletnél – alacsonyabb környezeti hőmérsékletnél megindul a víztartalom kicsapódása, a kondenzáció.

A harmatpont lehet fagyáspont alatti hőmérséklet is.

A harmatpont az a hőmérséklet, melyre az adott légtömegnek le kell hűlnie, hogy a benne lévő vízgőz vízzé csapódjon ki. Amikor a harmatponti hőmérséklet a fagyáspont alá süllyed, ezt fagypontnak hívják, ekkor a vízgőz már nem képes többé harmatot létrehozni, helyette zúzmara vagy dér képződik.

Magasabb hőmérsékleten a vízgőz egyensúlyi résznyomása (parciális nyomása) növekszik, ezért több víz párolog el. A vízgőz viselkedését nem befolyásolja a levegő jelenléte. A harmat képződése mindig előfordul a harmatponton, még akkor is, ha a vízgőzön kívül más gáz nincs jelen. A harmatpont a vízgőz parciális nyomásának monoton függvénye, így az meghatározható pusztán a vízgőz parciális nyomásából és fordítva is.

Adott légnyomásnál – függetlenül a hőmérséklettől – a harmatpont megadja a levegőben levő vízgőz móltörtjét, vagy másképpen: meghatározza a levegő fajlagos páratartalmát. Ha a légnyomás úgy nő, hogy ez a móltört nem változik, a harmatpont szintén növekedni fog; míg ha a móltört csökkent, azaz a levegő szárazabbá válik, akkor a harmatpont vissza fog állni előző értékére. Ugyanígy, ha egy nyomásesés után a móltört nő, akkor a relatív páratartalom visszaemelkedik előző értékére. Emiatt, ha például New Yorkban és Denverben (utóbbi jóval magasabban fekszik) azonos a hőmérséklet és a harmatpont, akkor az egységnyi térfogatú levegőben levő vízgőz tömege azonos lesz a két városban, de Denverben a vízgőz móltörtje nagyobb lesz, mint New Yorkban.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dew point című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]