Ugrás a tartalomhoz

Japán kamélia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Teafélék
Európa egyik legöregebb kaméliafája a drezdai Pillnitz parkban. A közel 9 méter magas fa 12 méter átmérőjű koronája alkalmanként 35 000 virágot hordoz[1]
Európa egyik legöregebb kaméliafája a drezdai Pillnitz parkban. A közel 9 méter magas fa 12 méter átmérőjű koronája alkalmanként 35 000 virágot hordoz[1]
A pillnitzi kamélia virága
A pillnitzi kamélia virága
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Asteridae
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Teafélék (Theaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Theeae
Nemzetség: Kamélia (Camellia)
Faj: C. japonica
Tudományos név
Camellia japonica
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Teafélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Teafélék témájú médiaállományokat és Teafélék témájú kategóriát.

'Ella Ward Parson' kamélia virága
'Duchesse de Berry' kamélia virága
'Rubenscens Major' kamélia virága

A japán kamélia (Camellia japonica), amit a köznyelvben gyakorta egyszerűen kaméliának neveznek, a hangavirágúak (Ericales) rendjébe tartozó teafélék (Theaceae) családjába tartozó faj. Európában a 18. században „Camellia” néven vált ismertté, nevét Georg Josef Kamel morva jezsuita patikus és botanikus tiszteletére Carl von Linnétől kapta, mivel a Távol-Keleten dolgozott.[2][3]

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Eredeti hazája valószínűleg Kelet-Kína[4] és a környező szigetek. Európába a 19. század elején hozták be Japánból; először Milánó és Firenze környékén ültették. Mára betelepítették számos szubtrópusi éghajlatú területre, így Madeirára is. A mérsékelt égöv hidegebb részein kedvelt szobanövény.

Alfajok

[szerkesztés]
  • japán kamélia (törzsváltozat) – C. japonica subsp. japonica
  • hókaméliaC. japonica subsp. rusticana

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Fás szárú örökzöld. Az eredeti („vad”) kamélia mintegy 15 méter magasra is megnő;[5] a kertészeti változatok 2–3 méteresek. Hengeres, világosbarna, sima felszínű törzse elágazó. Ágai ferdén felállnak, koronája szétterül.

Szórtan álló levelei egyszerűek, tojásdadok. A sötétzöld, bőrnemű, fényes felületű levelek válla keskenyedik, a csúcsuk kihegyesedik. A szélük fogas, a levélnyél rövid. Erezetük szárnyas, élre futó.

Az eredeti („vad”) kamélia virága a rózsáéhoz hasonlít, szimpla, rózsaszínű; a kertészeti változatok virágai a legkülönfélébb árnyalatúak; egy-egy fán akár több szín (rózsaszín, vörös, fehér) is előfordulhat. A virág átmérője elérheti a 15 cm-t. Dupla virágú változatai is vannak.

Életmódja, termőhelye

[szerkesztés]

Vadon különféle lomberdőkben nő. A laza, savanyú, kevés szerves anyagot tartalmazó talajt, a párás levegőt kedveli; száraz helyen a leveleit rendszeresen permetezni kell. A szárazságot nem bírja. Nagyon fényigényes, de a közvetlen, tűző napot nem bírja. A hőigénye közepes, de fagyérzékeny – rövidebben szólva rendkívül érzékeny növény. Ha a dézsában nevelt kaméliát áthelyezzük vagy akár csak elforgatjuk, elhullajtja bimbóit.

Dugványról szaporítható.

Felhasználása

[szerkesztés]

Hosszú ideje dísznövényként ültetik, eközben az alapváltozatot a kisebb termetű kertészeti fajták váltották fel. Dísznövényként fő értéke, hogy szokatlan időpontban: február–márciusban (szubtrópusi éghajlaton már januártól) virágzik.

A művészetekben

[szerkesztés]

Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy (La dame aux camélias) című regényének címszereplője rendszeresen kaméliavirágot vagy -csokrot tartott a kezében. A műből Giuseppe Verdi Traviata címmel írt operát.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kamelienblüte in Pillnitz Archiválva 2016. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, old.stipvisiten.de
  2. Brother Georg Joseph Kamel, SJ (1661-1706) Missionary and Botanist. [2021. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  3. Encyclopedia Britannica Camellia. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  4. A teavirágúak rendje - Theales (Guttiferales)
  5. Japán kamélia (Camellia japonica). [2009. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)

Források

[szerkesztés]