Ugrás a tartalomhoz

Közönséges datolyapálma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közönséges datolyapálma
Termő példány
Termő példány
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Pálmavirágúak (Arecales)
Család: Pálmafélék (Arecaceae)
Alcsalád: Üstököspálma-formák (Coryphoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Phoeniceae
Nemzetség: Datolyapálma (Phoenix)
L. (1753)
Faj: P. dactylifera
Tudományos név
Phoenix dactylifera
L. (1753)
Szinonimák
Szinonimák
  • Homotypic
    • Palma dactylifera (L.) Mill., Gard. Dict. ed. 8: n.º 1 (1768)
    • Phoenix excelsior Cav., Icon. 2: 13 (1793), nom. illeg.
  • Heterotypic
    • Palma major Garsault, Fig. Pl. Méd.: t. 47 (1764), opus utique oppr.
    • Zamia pungens L.f. ex Aiton, Hort. Kew. 3: 478 (1789)
    • Zamia pallida Salisb., Prodr. Stirp. Chap. Allerton: 401 (1796), nom. superfl.
    • Encephalartos pungens (L.f. ex Aiton) Lehm., Nov. Stirp. Pug. 6: 13 (1834)
    • Phoenix dactylifera var. cylindrocarpa Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 258 (1838)
    • Phoenix dactylifera var. gonocarpa Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 258 (1838)
    • Phoenix dactylifera var. oocarpa Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 258 (1838)
    • Phoenix dactylifera var. oxysperma Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 258 (1838)
    • Phoenix dactylifera var. sphaerocarpa Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 258 (1838)
    • Phoenix dactylifera var. sphaerosperma Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 258 (1838)
    • Phoenix dactylifera var. sylvestris Mart., Hist. Nat. Palm. 3: 258 (1838)
    • Phoenix dactylifera var. adunca D.H.Christ ex Becc., Malesia 3: 357 (1890)
    • Phoenix dactylifera var. costata Becc., Malesia 3: 357 (1890)
    • Macrozamia tridentata var. pungens J.Schust. in H.G.A.Engler (ed.), Pflanzenr., IV, 1: 93 (1932)
    • Phoenix atlantica var. maroccana A.Chev., Compt. Rend. Hebd. Séances Acad. Sci. 2: 172 (1952)
    • Phoenix chevalieri D.Rivera, S.Ríos & Obón, Varied. Trad. Frut. Cuenca Río Segura Cat. Etnobot. 1: 79 (1997)
    • Phoenix iberica D.Rivera, S.Ríos & Obón, Varied. Trad. Frut. Cuenca Río Segura Cat. Etnobot. 1: 73 (1997)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges datolyapálma témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges datolyapálma témájú médiaállományokat és Közönséges datolyapálma témájú kategóriát.

A közönséges datolyapálma (Phoenix dactylifera) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A közönséges datolyapálma eredeti előfordulási területe az Arab-félsziget és Pakisztán között lehetett. Mezopotámiától Egyiptomig ősidők óta termesztették.

Manapság sok helyen termesztik; az ember segítségével az Antarktisz kivételével az összes kontinensre eljutott.

Megjelenése

[szerkesztés]

E datolyapálma-faj törzsén az elpusztult levelek alapi részei rombusz alakú mintázatot mutatnak, és a többnyire viszonylag laza levélüstök mintegy 20-30 levélből áll, amelyek elérhetik az 5 méter hosszúságot. A fa maga általában 21-23 méter magasra nő meg.

Termesztése

[szerkesztés]

A közönséges datolyapálma nélkül az élet sok sivatagi területen még ma sem lenne elképzelhető. A datolyapálmát az ember terjesztette el a Szahara oázisaiban. A legtöbb ilyen helyen ez a fő mezőgazdasági termény. Egy termő fáról évente 150-200 kilogramm gyümölcs szüretelhető. Nemcsak az emberek fő élelmiszere, hanem a háziállatok is ezt eszik, beleértve a kutyákat és macskákat is. A fa minden részét felhasználják a termésen kívül is, mivel ez az egyetlen fa alakú növény az oázisokban. Törzséből készülnek a házak gerendái, leveleiből kerítést fonnak, rostjaiból ezerféle használati tárgyat készítenek. A fa tetején sarjadó rügyek egy részéből főzeléket, pálmasajtot készítenek. Törzse levelek alatti szakaszából cukros lé csapolható, amiből szeszes italt lehet előállítani. Még a temetkezés során is felhasználják: a sírokra pálmatörzseket fektetnek, hogy a szél le ne fújja róluk a homokot.[1]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Balázs-Sivatag 135-137. o.

Források

[szerkesztés]