Ugrás a tartalomhoz

Lezha

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lezha
Lezha címere
Lezha címere
Közigazgatás
Ország Albánia
Alapítás éveI.e. 385
PolgármesterFran Frrokaj (PD)
Irányítószám4501 – 502
Körzethívószám(+355) 0215
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség15 510 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság10 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 46′ 50″, k. h. 19° 38′ 36″41.780500°N 19.643400°EKoordináták: é. sz. 41° 46′ 50″, k. h. 19° 38′ 36″41.780500°N 19.643400°E
Lezha weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lezha témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lezha (olaszul: Alessio, törökül: Leş) kisváros Albánia északnyugati részén, az azonos nevű Lezha kerület székhelye, egyúttal püspöki székhely. Lakossága mintegy 19 000 fő (2006, becslés).

Fekvése

[szerkesztés]

Albánia északnyugati részén, a tengerparti síkságon, a Drin folyó egyik mellékága mentén, az Adriai-tengertől mindössze pár kilométerre fekszik. A város közvetlen környezete, az erdőfoltok, a lagúnás-dűnés partvidék több mint 1000 hektáron természetvédelmi védelmet élvez: 135 madár- és 58 halfajt tartanak itt nyilván.

Története

[szerkesztés]
Szkander bég síremléke, háttérben az illír fellegvárral

Az i. e. 8. század óta lakott illír település helyén i. e. 385-ben a görögök alapítottak gyarmatvárost Lisszosz néven. A települést i. e. 213-ban időszakosan meghódította V. Philipposz, Makedónia királya. Az i. e. 1. században Iulius Caesar parancsára megerősítették a települést, de a hadmozgások a későbbiekben elkerülték az erődített várost. Több évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy Lezha ismét történelmi események helyszíne legyen. 1444-ben itt ült össze a Lezhai Liga, amelynek során Szkander bég meggyőzte az egymással viszálykodó albán törzseket, hogy egyesítsék erőiket az Oszmán Birodalom elleni függetlenségi harcban. A nagy nemzeti hős negyedszázaddal később, 1468-ban itt is halt meg és a helyi Szent Miklós-székesegyházban temették el. A templomot ugyan a törökök 1478-ban elpusztították, de Szkander bég sírja ma is látogatható.

Források

[szerkesztés]
  • Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713  
  • Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. 272. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886