Ugrás a tartalomhoz

Román–szerb határ

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Románia és Szerbia Európa térképén
A Bánság felosztása (1919–1924)

A román–szerb határ 546,4 kilométer hosszú nemzetközi határ, amely Románia és Szerbia területét választja el. Délnyugat–északkelet irányban halad, és a Duna vonalát követi a Timok torkolatától a Néra torkolatáig, majd a történelmi Bánság területét szeli ketté.

Az 546,4 kilométer teljes hosszúságból 256,8 kilométer szárazföldi határ és 289,6 kilométer folyami határ.[1]

Északon a határ a magyar–román–szerb hármashatárnál (Triplex Confinium, é. sz. 46° 07′ 00″, k. h. 20° 16′ 00″46.116667°N 20.266667°E) kezdődik, Óbéba (Románia) és Rábé (Szerbia) között, amelyeknek nincs közúti összeköttetésük. Délkelet irányba haladva elválasztja a Bánság szerbiai részét, azaz Vajdaság Autonóm Tartományt a Bánság romániai részétől. Utána a Duna képezi a határt egészen a bolgár–román–szerb hármashatárig (é. sz. 44° 13′ 00″, k. h. 22° 40′ 00″44.216667°N 22.666667°E).

Története

[szerkesztés]

A jelenlegi dunai határt első ízben az 1739-ben befejeződött orosz–osztrák–török háborút lezáró belgrádi békeszerződésben(wd) állapították meg, amikor a Habsburg Birodalom visszaadta Szerbiát az Oszmán Birodalomnak és Olténiát Havasalföldnek.[2] 1817-ben Szerbia elfoglalta az Oszmán Birodalomtól a Dunától keletre fekvő területet.

Az első világháború során Románia és Szerbia egyezséget kötöttek, hogy amennyiben legyőzik a Német Birodalmat és az Osztrák–Magyar Monarchiát, a történelmi Bánságot felosztják maguk között (1/3 Szerbiának, 2/3 Romániának), és lakosságcserét hajtanak végre. A Bánságot kettészelő határt 1918 végén húzta meg egy nemzetközi bizottság Emmanuel de Martonne(wd) francia földrajztudós elnökletével, és 1920-ban a trianoni békeszerződés hagyta jóvá.[3]

1923. november 24-én Románia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság határkiigazításban egyeztek meg. Románia átadta Párdány, Módos, Surján, Káptalanfalva, Torontálújfalu és Nagygáj falvakat, cserébe megkapta Óbéba, Pusztakeresztúr, Csorda és Jám falvakat, valamint Zsombolya városát. A tényleges határkiigazítás 1924. április 10-én történt meg.[4]

Határátkelőhelyek

[szerkesztés]
A Vaskapu II. vízerőmű határátkelőhely román oldalról

A határon 11 határátkelőhely van, ebből 8 közúti, 2 vasúti és egy folyami:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Lungimea frontierelor României. In Anuarul Statistic al României 2020. Coord. Tudorel Andrei. Bucureşti: Institutul Naţional de Statistică. 2021. 11. o.  
  2. Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993.  
  3. Gulyás László: Egy régió kettészakítása: a Bánság kérdése a versailles-i békekonferencián. Közép-Európai Közlemények, V. évf. 2. sz. (2012)
  4. Dan Petre: Hotarele românismului în date. București: Litera Internațional. 2005. 106–107. o.  
  5. a b Guvernul a decis deschiderea a trei noi puncte de trecere a frontierei intre Romania si Serbia. www.hotnews.ro (2014. november 4.) (Hozzáférés: 2021. március 28.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Frontiera între România şi Serbia című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]