Ugrás a tartalomhoz

Viadukt (film)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Viadukt
1982-es magyar film
RendezőSimó Sándor
ProducerBajusz József
Műfajfilmdráma
krimi
ForgatókönyvíróEgon Eis
Vásárhelyi Miklós
FőszerepbenMichael Sarrazin
Towje Kleiner
Bács Ferenc
HangSzakácsi Sándor
Verebes István
Schütz Ila
Hernádi Judit
Kristóf Tibor
Csurka László
ZeneTamássy Zdenko
OperatőrAndor Tamás
VágóRigó Mária
Don Stern
HangmérnökRéti János
JelmeztervezőSchäffer Judit
DíszlettervezőLovas Pál
Nagy Vilmos
Trauner Sándor
Égenhoffer Tibor
Gyártás
GyártóMafilm Hunnia Filmstúdió
Andre Libik
Peer J. Oppenheimer Hollywood
ZDF
Ország Magyarország
 USA
 NSZK
Nyelvmagyar, angol
Játékidő95 perc
Forgalmazás
ForgalmazóMagyarország Mokép
Bemutatómagyar 1983. január 13.
USA 1983
Németország 1983. július 11. (TV)
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
Kronológia
Kapcsolódó filmMerénylet (1959)
További információk
SablonWikidataSegítség

A Viadukt (angol címén: The Train Killer, német címén: Der Fall Sylvester Matuska) magyaramerikaiNSZK koprodukcióban készült film, ami Matuska Szilveszter bűncselekményeit mutatja be, köztük is az egyik leghíresebbet, a biatorbágyi merényletet. Simó Sándor rendezte 1982-ben.

Történet

[szerkesztés]

Matuska Szilveszter az első világháborúban egy különleges csapat tagjaként vonatokat, síneket rongál meg és robbant fel. Ezt a feladatot profiként végzi, ügyelve a legapróbb részletekre is. 1931-ben felrobbantja a torbágyi vasúti viadukt előtt néhány méterrel a bal sínszálat, a rajta áthaladó 10. számú nemzetközi gyorsvonat alatt (a filmben az Orient expressz). Ezután Magyarországon kihirdetik a statáriumot. A rendőrség azonnal Matuska nyomába ered.

Szereplők

[szerkesztés]

Érdekesség

[szerkesztés]
  • A film biatorbágyi jeleneténél olcsóbb volt egy igazi vonatot felrobbantani, mint egy makettet. Mivel a viadukt már 5 éve üzemen kívül volt (ugyanis a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal felújításakor új nyomvonalat alakítottak ki, ami elkerülte a viaduktot), éppen ezért a síneket a film kedvéért visszaépítették, a híd közepére meg egy kis kanyart építettek, hogy a vonat detonáció nélkül is lezuhanjon. A főszereplő 324, 1512 pályaszámú gőzmozdonyt 1982. május 17-én selejtezték. Ezután kissé átalakították, hogy hasonlítson a merénylet áldozatául esett 301-es típusú gőzmozdonyra, majd a 22. sz. Volán vállalat tréleren a helyszínre szállította. A felvételre 1982. június 2-án 21.29-kor került sor. Az enyhén lejtős pályán a mozdonyból és két kocsiból álló vonatot egy tolóeszköz hátulról meglökte, majd csörlővel húzták a hídra, így a kihajlított sínekről a hídfő közelében a mélybe zuhant. A gőzmozdonyt veszélyes lett volna befűteni, ezért a pirotechnikusok füstöt és gőzt csináltak a mozdonyban. A roncsokat ezután korabeli fotók alapján daruval az eredeti állapotnak megfelelően helyezték el, így készültek a halottak és sebesültek mentéséről a felvételek. A jelenetnél 9 magyar operatőr segédkezett, mint például Illés György, Ragályi Elemér, Koltai Lajos, Szécsényi Ferenc vagy Kende János.
  • A filmben Rekawinkel vasútállomása a kisterenyei vasútállomás volt.
  • A jüterbogi jeleneteket Tatán vették fel.
  • Az ausztriai merényletek jeleneteit a 84-es számú Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonalon vették fel.
  • Korábban (1959-ben) is készült egy film a témában Merénylet címmel, melyet Várkonyi Zoltán rendezett, operatőre Hildebrand István volt, Matuska Szilvesztert (a filmben Marschalkó Juliusnak hívták) pedig Básti Lajos alakította. A filmben a merényletről készült eredeti filmhíradó egyes részletei is láthatóak.

Megjelenés, kópiák

[szerkesztés]

A film három ország koprodukciójában készült, és mind három országban más kópiát mutattak be. Nemcsak az időtartamuk, de a jelenetek is eltérnek bennük:

  • Magyar kópia: 95 perc hosszúságú. Az eleje I. világháború idején játszódó fekete-fehér jelenettel kezdődik, amiben Matuska merényletet hajt végre egy, a szigethalmi Taksony vezér hídon áthaladó vonat ellen (a híd a forgatás idején még vegyeshasználatú volt). A kópia továbbá tartalmazza Matuska bécsi perének, és Epstein nyomozó meggyilkolásának jelenetét. Idehaza ez a változat került a mozikba, és a televíziók is ezt sugározzák.
  • Amerikai kópia: 92 perc hosszúságú. Az eleje a merénylet képeivel kezdődik, nem tartalmazza az I. Világháborús jelenetet, továbbá Matuska bécsi perének és Epstein nyomozó meggyilkolásának jelenetét. Idehaza az interneten ez a változat terjedt el magyar szinkronnal.
  • Német kópia: 87 perc hosszúságú. Az I. világháborús jelenettel kezdődik, tartalmazza Matuska bécsi perét, de nem tartalmazza Epstein nyomozó meggyilkolásának jelenetét. A változat úgy végződik, hogy miután Matuska a tárgyalás után nyilatkozik az újságíróknak, a feleségét láthatjuk, amint otthon kutat a fiókban. Hirtelen ordítozó emberek jelennek meg az utcán, és megdobálják a házukat. Ezután Epstein meglátogatja Matuskát a börtönben, és közli, hogy a felesége meghalt, majd magára hagyja. A magyar és amerikai változat Matuska nyilatkozatával végződik, a feleség halálával kapcsolatos jelenet ezekből kimaradt.

További információk

[szerkesztés]