Ugrás a tartalomhoz

Zsálya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsálya
Mezei zsálya (Salvia pratensis)
Mezei zsálya
(Salvia pratensis)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Alcsalád: Nepetoideae
Nemzetség-
csoport
:
Mentheae
Nemzetség: Zsálya (Salvia)
L.
Fajok

Zsályafajok listája

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zsálya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zsálya témájú médiaállományokat és Zsálya témájú kategóriát.

Osztrák zsálya
Ligeti zsálya

A zsálya (Salvia) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó növénynemzetség. A három génusz egyike, amiket közönségesen zsálya néven említenek. A köznyelvben a „zsálya” szó általában az orvosi zsálya (Salvia officinalis) nevű fajra utal, de a kettős nevezéktan szabályai szerint bármely zsályafajra utalhatunk. A nemzetségbe kb. 700-900 faj tartozik, melyek között évelő és egyéves lágy szárú növények, cserjék is megtalálhatók. A nemzetség eredete, egyben biodiverzitásának központja Közép-, illetve Délnyugat-Ázsia területére tehető.[1] Egyes fajait dísznövénynek, másokat gyógynövénynek termesztik.[2] A dísznövényként használt fajokra általában a Salvia néven hivatkoznak.

Két közeli rokon nemzetséget is gyakran zsályának neveznek, ezek a Perovskia (sudárzsálya) és a Phlomis (macskahere). Angol nyelvterületen gyakran az üröm (Artemisia) nemzetség egyes fajait is Salviának hívják, a szürke levelű fajokat fehér zsályának. A valódi fehér zsálya a Salvia apiana faj.

Válogatott fajok

[szerkesztés]
Kerti zsálya virágzáskor

Lózsálya

[szerkesztés]

(Salvia verticillata L.), népies nevei: Gyűrűs vagy pereszlén-forma zsálya, macskaláb. 30–60 cm magasra növő évelő növény. Felső levelei csaknem háromszögűek. Virágai számosan, rendszerint 20-ával örvösen állók. Murvái aprók, visszahajlók és hártyásak. Virágai 12–20 mm hosszú, búzavirágszínűek, a párta belsejében szőrkoszorúval. Csészéje 5–8 mm rendszerint bíborszínű. Megterem utak mellett, erdők szélén az egész országban.

Enyves zsálya

[szerkesztés]

(Salvia glutinosa L.), népies neve: Méregvonó lapu. 30–125 cm magasra növő évelő növény. Szárának felső része, murvája és csészéje sűrűn mirigyes, enyves. Levelei nagyok, hosszú nyelűek, vállukon nyilasan szívesek. Virága kénsárga, barnán pettyezett. 30–35 mm hosszú. Megterem patakok mentén, erdőkben az egész ország magasabb hegyvidékén.

Polyhos zsálya

[szerkesztés]

(Salvia austriaca Jacq.), népies neve: Osztrák zsálya. 30–100 cm magasra növő évelő növény. Tőlevelei rózsát alkotnak, nagyok, szíves alakúak, erősen ráncoltak. Szára fölül a csészével együtt mirigyes és hosszabb szőröktől borzas, csak az első elágazásnál leveles. Pártája sárgás fehér, 17–20 mm hosszú és még egyszer akkora, mint a csésze. Főleg az alföldi mezőkön terem, ugyanakkor a Börzsönyben megtalálható növényfaj.[3]

Más honi fajok

[szerkesztés]
  • Salvia aethiopis L. (barlanglapu),
  • Salvia betonieaefolia Etling.,
  • Salvia bertolonii Vis.,
  • Salvia dumetorum Andrz.,
  • Salvia nutans L., (védett, bókoló zsálya)
  • Salvia villicaulis Borb. (amplexicaulis Rchb. et Auct. Hung.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kintzios, Spiridon E. 2000. Sage: the genus Salvia. Medicinal and aromatic plants–industrial profiles, v. 14. Amsterdam: Harwood Academic Publishers. Page 27. ISBN 9058230058
  2. Clebsch, Betsy, and Betsy Clebsch. 2003. The new book of salvias: sages for every garden. Portland, OR: Timber Press. ISBN 0881925608
  3. Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források

[szerkesztés]