Ugrás a tartalomhoz

Antalfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Antalfalva (Ковачица / Kovačica)
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Antalfalva címere
Antalfalva címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bánsági
KözségAntalfalva
Rangvárosi jellegű település
PolgármesterMiroslav Krišan
Irányítószám26210
Körzethívószám+381 13
RendszámPA
Testvérvárosok
Lista
Besztercebánya (2002–)
Népesség
Teljes népesség5398 fő (2022)
Népsűrűség170 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület39,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 06′ 42″, k. h. 20° 37′ 17″45.111667°N 20.621389°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 42″, k. h. 20° 37′ 17″45.111667°N 20.621389°E
Antalfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Antalfalva témájú médiaállományokat.

Antalfalva (szerbül Ковачица / Kovačica, szlovákul Kovačica, románul Covǎcița, németül Kowatschitza) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben. Lakói főleg szlovákok.

Fekvése

[szerkesztés]

Pancsovától északra, a Nagykikinda–Nagybecskerek–Pancsova-vasútvonal mentén fekvő település.

A község települései

[szerkesztés]

A községhez nyolc település tartozik (zárójelben a szerb név szerepel):

Története

[szerkesztés]

A település eredeti neve Kovaschitza volt. 1750-ben még csak kincstári puszta volt, amelyet a délmagyarországi kincstári puszták bérlő társasága bérelt. 1751-1752-ben a Tiszán és a Maroson túl feloszlatott határőrségi települők szállották meg. 1767-ben a németbánsági Határőrvidék megalakításával a 12. számú németbánsági ezred egyik századának székhelye lett, neve ekkor már Antalfalva volt.

1801-1803. között Árva, Trencsén és Békés vármegyékből evangélikus szlovákok költöztek ide papjukkal és tanítójukkal együtt és csakhamar hozzáfogtak templomuk felépítéséhez is, amely 1828-ra épült fel.

1849-ben majd 1893-ban nagy kolerajárvány volt a településen, mely lakosságát nagyon megtizedelte. 1872-ig a helység a német-bánsági Határőrvidékhez tartozott, ekkor Torontál vármegyéhez csatolták.

1910-ben 4969 lakosából 329 magyar, 103 német, 4417 szlovák lakosa volt. Ebből 226 római katolikus, 4301 evangélikus, 84 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvai járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
6359 6674 6990 7119 7357 7436 6764[1] 6259[2]

Etnikai összetétel 2002-ben

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szlovákok 5697 84,22
Szerbek 558 8,24
Cigányok 145 2,14
Jugoszlávok 69 1,02
Magyarok 34 0,50
Románok 23 0,34
Montenegróiak 14 0,20
Albánok 14 0,20
Macedónok 13 0,19
Horvátok 9 0,13
Vlachok 4 0,05
Oroszok 2 0,02
Németek 2 0,02
Bolgárok 2 0,02
Csehek 1 0,01
Szlovének 1 0,01
Ruszinok 1 0,01
Muzulmánok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Etnikai összetétel 2011-ben

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám
Szlovákok 5 142
Szerbek 593
Cigányok 159
Magyarok 34
Románok 28
Albánok 24
Jugoszlávok 22
Horvátok 13
Macedónok 13
Montenegróiak 7
Muzulmánok 3
Oroszok 3
Bolgárok 2
Bosnyákok 1
Bunyevácok 1
Ruszinok 1
Szlovének 1
Egyéb 9
Nem nyilatkozott 157
Régió 27
Ismeretlen 19

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  2. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) népesség/Antalfalva nevű lábjegyzeteknek
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]