Ugrás a tartalomhoz

Az X-sorozat kísérleti repülőgépei

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bell X–1

Az X–sorozat kísérleti repülőgépei avagy X–repülők az Egyesült Államokban készültek új technológiák kipróbálására. Fejlesztésüket általában titok övezte.

A sorozat első repülőgépe a Bell X–1 a hangsebesség 1947-es első átlépésétől vált híressé. A későbbi X–repülők is fontos kutatási áttöréseket hoztak, bár az X–1-eshez hasonló hírnevet csak az X–15 ért el. Az X–7 és az X–12 közötti számozást rakéták kapták, és több X–repülőt is pilóta nélkül, távirányítással vezéreltek. Az X–repülőkből általában nem készülnek teljes szériák, gyakran csak egy pár példány. Erre kivétel az X–35, amely a Boeing X–32 ellen szállt versenybe a Joint Strike Fighter programban és F–35 Lightning II néven több ezer darabos gyártásra számíthat.

Az X–repülők sorozata napjainkban is folytatódik. Az X–52 elnevezést kihagyták, nehogy összekeverjék a B–52 Stratofortress-szel.

X–repülők listája

[szerkesztés]
Név Gyártó Kép Első felszállás Megjegyzés
X–1 Bell Aircraft Corporation 1946. január 19. Az első gép, ami átlépte a hangsebességet
X–2 Starbuster Bell Aircraft Corporation 1952. június 27. Mach 2-3 sebességű szuperszonikus repülőgép
X–3 Stiletto Douglas Aircraft Corporation 1952. június 27. Titán ötvözettel épített szuperszonikus gép
X–4 Bantam Northrop Corporation 1948. december 15. Vízszintes vezérsík helyett kombinált csűrő és magassági kormány
X–5 Bell Aircraft Corporation 1951. június 20. Változtatható szárnynyilazás
X–6 Convair 1955 Atommeghajtású repülőgép
X–7 Flying Stove Pipe Lockheed Corporation 1951. április Torlósugár-hajtómű
X–8 Aerobee Aerojet Rakétakísérleti platform
X–9 Shrike Bell Aircraft Corporation 1949. április A GAM–63 RASCAL kikísérletezésére készült
X–10 North American Aviation 1963. október 13. Modern rakétatechnológiai bemutató példány
X–11 Convair 1957. június 11. Az Atlas rakéta-program kikísérletezésére készült
X–12 Convair 1958. július Az Atlas rakéta-programhoz készült, javított kísérleti modell
X–13 Vertijet Ryan Aeronautical Company 1955. december 10. Egy tisztán sugárhajtóműves repülőgép függőleges felszállását, vízszintes repülését és függőleges leszállását (VTOL) bemutató példány
X–14 Bell Aircraft Corporation 1957. február 19. Vízszintes és függőleges felszállás, lebegés, átváltás vízszintes repülésbe, függőleges leszállás (VTOL).
X–15 North American Aviation 1959. június 8. Hiperszonikus repülést kutató gép (6 Mach)
X–16 Bell Aircraft Corporation Soha sem szállt fel Nagy magasságon repülő felderítőgép
X–17 Lockheed Corporation 1956. április Magas Mach-számú visszatérés a légkörbe
X–18 Hiller Aircraft 1959. november 24. Függőlegesre forgatható szárny és STOVL
X–19 Curtiss-Wright 1963. november Billenőrotoros VTOL csapatszállító konvertiplán
X–20 Dyna-Soar Boeing Soha sem szállt fel Újrahasználható katonai űrrepülőgép
X–21 Northrop Corporation 1963. április 18. Lamináris áramlás vezérlésű szárnyak
X–22 Bell Aircraft Corporation 1966. március 17. Billenőrotoros STOVL gép
X–23 PRIME Martin Marietta 1966. december 21. Légkörbe való visszatérést vizsgáló kísérletek
X–24 PILOT Martin Marietta 1973. augusztus 1. Lifting body csupaszárny gép
X–25 Bensen B-8 Bensen 1955. december 6. Könnyű autogiró
X–26 Frigate Schweizer 1967 Motoros vitorlázó repülőgép
X–27 Lockheed Soha nem szállt fel Csúcsteljesítményű vadászgép prototípusa
X–28 Sea Skimmer Periera 1970. augusztus 12. Ultrakönnyű hidroplán
X–29 Grumman 1984 Előrenyilazott szárnyú, fly-by-wire irányítású repülőgép
X–30 NASP Rockwell Nem építették meg Kereskedelmi űrrepülőgép prototípusa
X–31 Rockwell 1990. Tolóerővektor-eltérítésű vadászgép
X–32 Boeing 2000. szeptember CTOL, STOVL és CATOBAR fel- és leszállásra alkalmas vadászgép prototípusa, a Joint Strike Fighter program vesztese
X–33 Venture Star Lockheed Martin Prototípust soha nem fejezték be Újra használható űrrepülőgép
X–34 Orbital Sciences Corporation Soha sem repült Újra használható, személyzet nélküli űrrepülőgép
X–35 Lockheed Martin 2000 CTOL, STOVL és CATOBAR fel- és leszállásra alkalmas vadászgép prototípusa, a Joint Strike Fighter program nyertese
X–36 McDonnell Douglas 1997. május 17. Függőleges vezérsík nélküli repülőgép
X–37 Boeing 2006. április 7. Kísérleti űrrepülőgép
X–38 NASA 1999 Lifting body csupaszárny mentőjármű a Nemzetközi Űrállomáshoz
X–39 ???? Titkos Még nem repült FATE : Future Aircraft Technology Enhancements
X–40 Boeing 1998. augusztus 11. Újra használható űrrepülőgép kísérlet, az X–37 korai változata
X–41 ???? (NASA/DARPA program) Titkos Kereskedelmi hasznosítású űrrepülőgép
X–42 ???? Titkos Folyékony meghajtású katonai rakéta
X–43 NASA 2001. június 2. Torlósugár meghajtású hiperszonikus pilóta nélküli repülőgép
X–44 MANTA Lockheed Martin A prototípust nem fejezték be MANTA=Multi-Axis No-Tail Aircraft - farok nélküli repülőgép tolóerővektor-eltérítéssel
X–45 Boeing 2002. május 5. pilóta nélküli harci repülőgép bemutatója
X–46 Boeing Az X–45 haditengerészeti változata
X–47 Pegasus Grumman 2003. február 23. pilóta nélküli harci repülőgép bemutatója a haditengerészet számára
X–48 Boeing 2007. július 20. Blended wing body-típusú repülőszárny
X–49 Speedhawk Piasecki Aircraft 2007. július 29. VDTP (Vectored Thrust Ducted Propeller) technológiájú gyors helikopter
X–50 Boeing 2003. november 24. Helikopter forgószárny leállása után a rotort szárnyként használja
X–51 Waverider Pratt & Whitney és Boeing 2010. május 26. Torlósugár hajtóművek
X–52 # Nem használják, hogy ne keverjék össze a B–52 Stratofortress-szel
X–53 Boeing Phantom Works 2002. november AAW : Active Aeroelastic Wing, aktív aeroelasztikus szárny
X–54 Gulfstream
X–55 Lockheed Martin
X–56 Lockheed Martin
X–57 ESAero/Tecnam

Lásd még

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  • Jay Miller, The X-Planes: X-1 to X-45. Motorbooks International, 2001.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:X-planes
A Wikimédia Commons tartalmaz Az X-sorozat kísérleti repülőgépei témájú médiaállományokat.