Ugrás a tartalomhoz

Bázis (kémia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bázisnak, lúgnak vagy aljnak nevezzük a hétköznapi életben azokat a vegyületeket, amelyek vízben oldódva hidroxidiont szabadítanak fel, ezáltal a vizes oldat kémhatását növelik (7,0 pH-nál nagyobb lesz). A bázisok protonátadással való reakció során protont vesznek fel, vizes oldatuk lúgos kémhatású.

A kémiában bázisnak tekintjük azokat a molekulákat vagy ionokat, amelyek protont (H+ iont) vesznek fel egy másik molekulától, vagy iontól (savtól/víztől), vagy elektronpárt adnak át annak. (Lásd még: sav-bázis elméletek.) A bázisok speciális formái a lúgok, melyek vízbe kerülve hidroxidionokat (OH-) adnak le.

Savak és bázisok ellentétes karakterű anyagok tehát, reakciójukból keletkeznek a sók (közömbösítés, semlegesítés).

A bázisok vizes oldatát lúgoknak nevezzük.

Bázisok megnevezése

[szerkesztés]

A bázisok megnevezésekor az összetételében részt vevő fém neve után tesszük a "hidroxid" szót. Ha a fém vegyértékkel képez hidroxidot, akkor megadjuk a vegyértékét is.

A név eredete

[szerkesztés]

A középkori vegyészek illékonynak neveztek egy savat, ha az hevítve elpárolgott. Ha ezt bázissal nem illékony sóvá alakították, akkor azt mondták, „a sav megtalálta bázisát”. A bázis szó görögből ered: baszisz (βάσις) azt jelenti: alap.[1]

Tulajdonságok

[szerkesztés]

A bázisok vízben különböző mértékben oldható anyagok, az oldatok kémhatását emelik. (Az erős lúgok általában vízben jól oldódnak.) Híg vizes oldatuk íze többnyire jellegzetesen keserű. A töményebb lúgoldatok tapintása síkos, szappanszerű, maró hatásúak. A kémhatás emelése a protonfelvételnek/hidroxidion-leadásnak köszönhető:

B + H2O → BH+ + OH-

Illetve:

NaOH → Na + + OH-

Ahol: B jelöli a tetszőleges bázist, BH+ a protolizált bázis, mely a protont a disszociáló vízmolekulától veszi fel, OH- pedig a hidroxidion.

Az első egyenletben a bázis által felvett proton (hidrogénion) a víz autoprotolíziséből (disszociációjából) származik, mely az alábbiak szerint a tiszta vízben is végbemegy:

H2O → H+ + OH-

(De mivel a fenti reakcióban a csekély számban keletkező protonok, illetve hidroxidionok mennyisége megegyezik, a tiszta víz kémhatása semleges, pH=7)

A bázisok vizes oldata jól vezeti az elektromos áramot (például nátrium- vagy kálium-hidroxid az alkáli-elemekben), azaz elektrolit.

A bázisok szilárd anyagok, amelyek lehetnek:

Példák

[szerkesztés]

A legismertebb bázisok (lúgok):

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 27. o. ISBN 963 8334 96 7  

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]