Ugrás a tartalomhoz

F–106 Delta Dart

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
F–106 Delta Dart
Amerikai F–106A Delta Dart Genie rakétát indít
Amerikai F–106A Delta Dart Genie rakétát indít

Funkcióelfogó vadászrepülőgép
GyártóConvair
Gyártási darabszám340 db
RendszeresítőkAz Amerikai Egyesült Államok Légiereje Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje

Személyzet2 fő
Első felszállás1956. december 26.
Szolgálatba állítás1959. június
Méretek
Hossz21,55 m
Fesztáv11,67 m
Magasság6,18 m
Szárnyfelület61,52 m²
Szárnykarcsúság2,10
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg11 077 kg
Max. felszállótömeg15 668 kg
Hajtómű
Hajtómű1 db Pratt & Whitney J75–17 utánégetős gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő109 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség2,3 Mach
Hatósugár1800 km
Hatótávolság2700 km
Legnagyobb repülési magasság17 374 m
Emelkedőképesség8839 m/min
Szárny felületi terhelése255 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány0,71
Fegyverzet
Beépített fegyverzet1 db M61 Vulcan gépágyú
Háromnézeti rajz
Az F–106 Delta Dart háromnézeti rajza
Az F–106 Delta Dart háromnézeti rajza
A Wikimédia Commons tartalmaz F–106 Delta Dart témájú médiaállományokat.

A F–106 Delta Dart deltaszárnyú, egy hajtóműves, szuperszonikus elfogóvadász-repülőgép, melyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki az 1960-as években, az F–102 Delta Dagger továbbfejlesztésével, elsősorban a szovjet bombázó repülőgépek elfogására. Csak a gyártó országban, az 1980-as évekig állt hadrendben (külföldre is csak ritkán települt), szolgálatból kivont példányait QF–106 néven, pilóta nélküli célrepülőgépekké alakítva éleslövészetek célpontjaiként használták fel az 1980-as és 1990-es években.

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]