Ugrás a tartalomhoz

Inuktitut nyelv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Inuktitut nyelv
ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ, Inuktitut, Inuttitut, Inuktitun, Inuinnaqtun, Inuttut és más helyi nevek
BeszélikKanada
TerületÉszak-Amerika
Beszélők száma35 000 körül fő
NyelvcsaládEszkimó-aleut nyelvcsalád
   Inuit nyelvek
ÍrásrendszerLatin írás, krík írás
Hivatalos állapot
HivatalosNunavut
Nyelvkódok
ISO 639-1iu
ISO 639-2iku

Az inuktitut nyelv vagy kelet-kanadai inuit nyelv (saját nevén ᐃᓄᒃᑎᑐᑦ) a Kanadában beszélt inuit nyelvváltozatok összefoglaló neve, mindazon nyelvváltozatoké, melyet a erdőhatártól északra beszélnek, beleértve Újfundland és Labrador, Quebec tartományokat, Manitoba északkeleti részét, Nunavutot, az Északnyugati Területeket és a Jeges-tenger partvidékét.

Az inuktituot Nunavut és az Északnyugati Területek hivatalos nyelvévé nyilvánították, Quebec északi részén is hivatalosan használható, valamint a Labrador-félsziget inuitok által lakott részén is használható. A 2006-os kanadai népszámlálás szerint mintegy 35 000 inuktitut beszélő él Kanadában, köztük 200-an a hagyományos inuktitut területeken kívül élnek.

Nyelvjárások

[szerkesztés]
Az inuktitut nyelvjárások

Északnyugati Területek és Yukon

[szerkesztés]

Az inuktitut nyelv helyi változatát az Északnyugati Területek inuvialuitnak hívják. A Mackenzie folyó északi folyásánál, a jeges-tengeri partvidéken, a Yukon mentén, a Banks-szigeten és a Victoria-sziget egy részén beszélik. Az Északnyugati Területek többi inuktitut nyelvváltozatát együttesen inuvialuktunnak hívják. Az inuvialuktun nyelvváltozatok komolyan veszélyeztetett nyelvváltozatok, az angol vált a közösség nyelvévé az utóbbi időben. Az Inuvialuit Cultural Resource Centre kutatásai szerint a mintegy 4000 inuvialuit beszélő 10%-a használja az inuktitut valamilyen formáját, és csak 4%-uk használja azt otthon.

Nunavut

[szerkesztés]

Nunavut képezi az inuktitut világ legnagyobb hányadát. Nunavut hivatalos nyelvei az angol, a francia, az inuktitut és az inuinnaqtun. Az inuktitut kifejezést e két utóbbi nyelvre együtt is szokták használni. Nunavutban mintegy 24 000 inuit él, akiknek 80%-a (a 2001-es népszámlálás szerint) használja az inuktitutot. A legnagyobb helyi változatok:

  • Inuinnaqtun
  • Natsilingmiutut
  • Kivallirmiutut
  • Aivilingmiutut
  • Qikiqtaaluk uannangani (északi-baffini)
  • Qikiqtaaluk nigiani (dél-baffini)

Nunavik

[szerkesztés]

Nunavik Quebec északi, inuitok által lakott része. Mintegy 12 000 inuit lakik ott, a 2001-es népszámlálás szerint 90%-uk használja az inuktitut nyelvet. Az ott használt változatot nunavimmiutitutnak hívják. Ebben a nyelvjárásban az inuktitut nyelvet inuttitutnak nevezik.

Nunatsiavut

[szerkesztés]

A nunatsiavuti nyelvjárást nunatsiavummiututnak vagy labradorimiututnak nevezik, ugyanis a Labrador-félsziget északi részén beszélik. Ennek a nyelvváltozatnak a többiekétől eltérő írásrendszere van, melyet német misszionáriusok alkottak az 1760-as években. A saját nyelvüket inuttutnak hívják.

Írás

[szerkesztés]

Az inuktitut nyelvet többféle módon írják. Létezik latin betűs írása is, valamint a krík szótagírás egy változata is szolgál a nyelv leírására, melyet James Evans misszionárius alkotott meg és az Inuit kulturális intézet az 1970-es években fogadott el. Az alaszkai, a labradori és a grönlandi inuitok, az inuvialuit és az inuinnaqtun beszélők a latin betűs írást használják, a többiek a krík alapú szótagírást.

Az inuktitut nyelv szótagírása (titirausiq nutaaq). A ponttal ellátott karakterek hosszú magánhangzót jelölnek, latin átírásban a magánhangzók lehetnek kettőzve jelölve.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Inuktitut című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Tekintsd meg a Wikipédia inuktitut nyelvű változatát!