Ugrás a tartalomhoz

Josef Leder

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Josef Leder
Született1749
Elhunyt1814
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Josef Leder, Joseph Leder vagy magyaros névalakban Leder József (1749–1814) cseh területről származó német építőmester, a 18–19. század fordulóján Erdélyben a legtöbbet foglalkoztatott[1][2] építőmester.

Pályafutása

[szerkesztés]

Születéséről, iskoláiról nincsenek adatok, mesterségét feltehetőleg szülőföldjén tanulta. Az 1770-es években költözött Szamosújvárra; ezekben az években dolgozott Kolozsváron is, a Bánffy-palota építésénél volt vicepallér. Egy ideig Bonchidán dolgozott, majd Kolozsvárra költözött, ahol 1788-ban szerzett polgárjogot. Hamarosan tekintélyes polgárrá vált, és anyagi helyzete is megerősödött. 1790-ben a város törvénytelen téglaégetéssel vádolta, és verésre ítélte, de Leder panaszt tett a guberniumnál, ahol neki adtak igazat. 1795-ben már háza volt a Fő téren, a Szentegyház utcában és a Belső-Monostor utcában. 1800-ban centumpáternek választották meg. Több ízben folyamodott kedvezményekért a hatóságokhoz (alkalmazottainak felmentése a katonai szolgálat alól, házának adómentessége), és számos perben volt érintett, al- és felperesként egyaránt.

Gyakori megbízói között voltak az erdélyi arisztokrata családok tagjai, de számos apróbb munkát is végzett a kolozsvári városi tanács vagy városi polgárok megbízásából (hídjavítás, bástyafal bontása, katonai őrhely javítása, várfal javítása, városi épületek meszelése stb.)

Családja

[szerkesztés]

Első felesége Weis Mária († 1803), második felesége Beregi Zsuzsanna volt. Antal nevű fia katonai pályára lépett, és századosi rangig jutott. Két lánya Kolozsvár vezető palléraihoz ment feleségül.

Munkássága

[szerkesztés]

Jelentős helyet foglal el a kolozsvári barokk építészetben és a klasszicizmus felé való átmenetben. Kolozsváron nagy szerepet játszott a késő barokkra jellemző udvari árkádok meghonosításában.

Ismert munkái

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Bíró József: A bonczhidai Bánffy-kastély. Cluj: Minerva. 1935. 30. o. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 75.  
  2. Gaal György: Az újjászülető kolozsvári Mikes-palota. In Gazda Klára: Főnemesek a múló időben: A zabolai gróf Mikes nemzetség uzoni ága és rokonsági köre. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság. 2020. 77. o. = Dissertationes Ethnographicae Transylvanicae, ISBN 978 606 9015 19 3  
  3. Érték és közösség: A hagyomány és az örökség szerepe a lokális regiszterekben. Szerk. Jakab Albert Zsolt – Vajda András. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság. 2016. 118. o. = Kriza Könyvek, 39. ISBN 978 973 8439 84 9  
  4. Gergely Nagy: Past and present for the future in Magyarlóna - a history of a Transylvanian village research. Periodica Polytechnica / Architecture, XLIV. évf. 1. sz. (2013)

Források

[szerkesztés]