Ugrás a tartalomhoz

Jules d’Anethan

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jules d’Anethan
Belgium 13. miniszterelnöke
Hivatali idő
1870. július 2. – 1871. december 7.
ElődWalthère Frère-Orban
UtódJules Malou

Született1803. április 23.
Brüsszel
Elhunyt1888. október 8. (85 évesen)
Brüsszel
PártKatolikus

SzüleiJosephine Verseyden de Varick
Jacques Joseph Dominique d'Anethan
GyermekeiAuguste d'Anethan
Foglalkozás
IskoláiState University of Leuven
Valláskatolicizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Jules d’Anethan témájú médiaállományokat.

Báró Jules Joseph d’Anethan (Brüsszel, 1803. április 23.Brüsszel, 1888. október 8.) belga politikus és államférfi, 18701871 között Belgium miniszterelnöke.

Pályafutása

[szerkesztés]

A Belga Katolikus Párt tagjaként előbb a belga képviselőház, majd a szenátus tagja, utóbbinak elnöke. Első kormányzati pozícióját 1843-ban kapta, Sylvain Van de Weyer kormányában igazságügyi miniszter volt, majd ugyanezt a posztot töltötte be a következő kormányban Barthélémy de Theux de Meylandt vezetése alatt 1847-ig. 1846-ban rövid ideig hadügyminiszter, 1860 - 1865 között I. Lipót belga király, majd 1865 - 1866 között II. Lipót belga király személyi titkára.

1870. július 2-án II. Lipót belga király felkérésére alakította meg kormányát, amelyben a külügyminiszteri és hadügyminiszteri posztot is betöltötte. Bár a király követeléseinek ellenére távol tartotta Belgiumot az 1870-es porosz–francia háborútól, de mégis kompromisszumot kellett kötnie a királlyal: a Lipót által követelt katonai reformok (mint pl. az általános hadkötelezettség bevezetése, az antwerpeni és termondei erődök felépítése) végrehajtását vállalta a kormány, viszont nem egyeztek bele a választójog kiszélesítésébe. D’Anethan miniszterei azonban élesen ellenezték a király által kikényszerített katonai reformokat. Amikor Limburg tartomány kormányzójának, Pierre de Decker-nek kinevezése után lázongások törtek ki, a király felhasználta az alkalmat és a vele szemben álló miniszterek lemondását követelte, mire szolidaritásból d’Anethan 1871. december 7-én felajánlotta az egész kormány lemondását.

Ezt követően kinevezték Belgium vatikáni nagykövetének, és ezt a posztot 1880-ig töltötte be, amikor az első iskolaháború következményeként Walthère Frère-Orban miniszterelnök megszakította a diplomáciai kapcsolatokat a Szentszékkel és visszahívta országa nagykövetét. Ezt követően a belga szenátus tagja, majd 1884–1885 között elnöke lett, ezzel egyidőben Leuven polgármestere is volt.

A d’Anethan-kormány tagjai

[szerkesztés]
Miniszteri tiszt Név Párt
Külügyminiszter Jules Joseph d’Anethan Katolikus
Belügyminiszter Joseph Kervyn de Lettenhove Katolikus
Igazságügyminiszter Prosper Cornesse Katolikus
Pénzügyminiszter Pierre Tack Katolikus
Közmunkaügyi miniszter Victor Jacobs Katolikus
Hadügyminiszter Henri Guillaume tábornok

Változások

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jules d'Anethan című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.