Ugrás a tartalomhoz

Királypingvin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királypingvin
Két felnőtt
Két felnőtt
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Pingvinalakúak (Sphenisciformes)
Család: Pingvinfélék (Spheniscidae)
Alcsalád: Spheniscinae
Nem: Aptenodytes
Miller, JF, 1778
Faj: A. patagonicus
Tudományos név
Aptenodytes patagonicus
Miller, JF, 1778
Elterjedés
Elterjedési területe (a vörös az A. p. patagonicus élő- és vadászterülete, míg a sárga az A. p. halli alfajé; a zöld a költőterületeket jelzi)
Elterjedési területe (a vörös az A. p. patagonicus élő- és vadászterülete, míg a sárga az A. p. halli alfajé; a zöld a költőterületeket jelzi)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Királypingvin témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Királypingvin témájú médiaállományokat és Királypingvin témájú kategóriát.

a tojása

A királypingvin, más néven óriáspingvin (Aptenodytes patagonicus) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.[1]

Az Aptenodytes madárnem típusfaja.

Előfordulása

[szerkesztés]

A déli tengereken és az Antarktiszt körülvevő szubantarktikus szigeteken honos.

Költőkolóniái a déli szélesség 45 és 55°-a között levő szigeteken vannak. Nagy kolóniái vannak Déli-Georgia szigetén, a Macquarie-szigeten, a Heard- és MacDonald-szigeteken, Marion- és Prinz-Edward-szigeteken, valamint a Kerguelen-szigeteken és a Crozet-szigeteken.

A madarak tartózkodási helye a költési időszakon kívül nem igazán ismert. Az Antarktiszt körülvevő tengereken töltik a királypingvinek ezt az időszakot. Ilyenkor költési helyüktől jóval északabbra is elkóborolhatnak, láttak már kóborló egyedeket a Dél-afrikai Köztársaság, Ausztrália és Új-Zéland partvidékén is.

Alfajai

[szerkesztés]

Megjelenése

[szerkesztés]

A legnagyobb pingvinek közé tartozik, kifejlett példányai a 95 centimétert is elérik. Fekete fejének mind a két oldalán a fültájékon ovális, élénksárga foltja van, amely lefelé és előre keskeny, hátul feketeszegélyű szalagban folytatódik. Hátuk sötét, hasuk világos, ami a vízben megnehezíti, hogy meglássák őket.

Életmódja

[szerkesztés]

A szárazföldön sután mozgó madár, a vízben szinte repül. Több méter mélyre is lemerül halakból álló táplálékáért.

Szaporodása

[szerkesztés]

A királypingvinek már jóval a költési időszak kezdete előtt megjelennek a költőkolóniákban, mert a kotlás kezdete előtt vedlenek. A vedlés nagyjából két hétig tart. A fiókák hosszú nevelési időszaka miatt a faj csak kétévenként költ. Egy tojást tojik, melyet a lábán tart és egy bőrredővel takar el. A kikelt fiókának barna színű a tollazata. Miután a fióka eléri a megfelelő nagyságot, elhagyja szüleit és a többi fiókával jókora csoportba, úgynevezett „óvodába” tömörül. Ebben az óvodában töltik a fiókák a hosszú téli időszakot. Mivel ilyenkor szüleik csak nehezen találnak táplálékot, a fiókák a nyáron felhalmozott zsírtartalékaikat élik fel és tömegük jócskán lecsökken. Következő tavasszal a szülők tovább etetik a fiókákat és azok nyár elejére érik el kifejlett méretüket , majd vedlés után felnőttkori tollazatuk is kifejlődik. Ekkorra már túl késő van egy újabb költésre, így a felnőtt madarak is vedlenek, majd az egész kolónia a tengerre vonul.

60 000 költő pár
és egy fióka

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

A 19.-és a 20. században a királypingvinre könyörtelenül vadásztak olajáért, zsírjáért, tojásáért és bőréért. Köszönhetően a kolóniában élő költőállománynak, a királypingvin rendkívül könnyű célpont volt a vadászok számára, aminek következtében egyes kolóniák teljesen kipusztultak. Szerencsére a kereskedelmi célú vadászat betiltását követően a királypingvin populációi emelkedni kezdtek és a legtöbb költőhely ismét nagy és biztonságos kolóniák otthonává vált.

A szubantarktikus szigetek körüli megnövekedett emberi tevékenység következtében egyre nagyobb a kockázata egy olyan betegségnek, illetve olyan kártevő vagy ragadozó behurcolásának, amely veszélyt jelenthet a sűrűn költő pingvin populációra nézve.

Ugyanakkor széles elterjedési területének, nagy és növekvő populációjának köszönhetően és a komolyabb veszélyek hiánya miatt a királypingvint a Természetvédelmi Világszövetség a nem fenyegetett fajok közé sorolja.

Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

Magyarországon csak a Nyíregyházi Állatparkban látható.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. BirdLife International: 'Aptenodytes patagonicus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. Megnyílt a JÉGVILÁG (angol nyelven). sostozoo.hu. (Hozzáférés: 2024. július 9.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]