Ugrás a tartalomhoz

Kostanjevac (Zsumberk)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kostanjevac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségŽumberak
Jogállásfalu
PolgármesterZdenko Šiljak
Irányítószám10455
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség100 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség45,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület2,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 49′ 59″, k. h. 15° 36′ 00″45.833000°N 15.600000°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 59″, k. h. 15° 36′ 00″45.833000°N 15.600000°E
SablonWikidataSegítség

Kostanjevac falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Zsumberk község központi települése.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágrábtól 42 km-re, (közúton 57 km-re) délnyugatra a Zsumberki-hegység déli lejtőin fekszik. Településrészei Balabani, Bezjaki, Kajkavci, Ribići, Simenići, Tancrajteri, Teletari, Vlašići és Župani.

Története

[szerkesztés]

A károlyvárosi katonai kerület 1835-ös topográfiai leírása szerint Kostanjevac egykor a Delišimunović család nemesi székhelye volt, abban az évben pedig a katonai kerület egyik századparancsnoksága volt a településen. A parancsnokság székhelye a von Hermanstein grófok 1725-ben épített kastélya volt. A kastély később a Molz grófoké volt, majd utód hiányában a katonaságé lett. Az 1830-as urbárium szerint 15 házat és 201 lakost számláltak itt, akik közül 178 katolikus volt. 1857-ben 250, 1910-ben 357 lakosa volt. Egyházilag a sošicei Szent Péter és Pál plébánia faluja. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. A falunak 2011-ben 116 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoznak. A településen alapiskola, egészségház, idősotthon, postahivatal és községi hivatal működik. Egyházilag a donji oštrci Szent Mária Magdolna plébániához tartozik.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
250 308 378 366 384 357 371 349 218 207 204 183 160 136 102 116

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnáját[4] Krištof (Krsto) Delišimunović építtette 1672-ben. Az évszám a főkapuzat felső részén látható bevésve. A templom a falu felett, egy dombon található. A második felében épült. Eredetileg egy kis kápolna volt, a homlokzat fölötti fatoronnyal, majd a 19. század végén megújították. A harangtornyon az 1899-es évszám, a megújítás befejezésének éve látható. A templom egyhajós, négyszögletes alaprajzú épület, keskenyebb téglalap alakú szentéllyel és a főhomlokzat feletti harangtoronnyal. A templomhajó boltíves, dongaboltozattal, a szentély pedig félkupolával van fedve. A belső tér szecessziós stílusban van kifestve. A Fájdalmas Szűzanya-kápolna jelentősége a tájban elfoglalt rendkívüli helyzetének köszönhető.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]