Kuró
Kuró (Kurov) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Bártfai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1332 |
Polgármester | Mária Špirková |
Irányítószám | 086 04 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | BJ |
Népesség | |
Teljes népesség | 676 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 50 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 399 m |
Terület | 11,85 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 20′ 30″, k. h. 21° 07′ 60″49.341667°N 21.133333°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 30″, k. h. 21° 07′ 60″49.341667°N 21.133333°E | |
Kuró weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuró témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kuró (szlovákul: Kurov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 12 km-re északnyugatra, a Tapoly és a lengyel határ között fekszik.
Története
[szerkesztés]1332-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KUROVA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Gáboltónak szomszédságában, mellynek filiája, földgyének fele közép termékenységű, réttye, legelője, fája is van.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kurova, Sáros vármegyében, orosz-tót falu, Gáboltóhoz 1/2 órányira: 120 romai, 169 gör. kath., 10 zsidó lak. F. u. gr. Erdődy.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 505, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 546 lakosából 356 szlovák, 96 cigány, 76 ruszin és 13 ukrán volt.
2011-ben 590 lakosából 457 szlovák, 107 ruszin és 11 ukrán.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.