Ugrás a tartalomhoz

Pješčana Uvala

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pješčana Uvala
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségMedulin
Jogállásfalu
PolgármesterGoran Buić
Irányítószám52203
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség565 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 50′ 13″, k. h. 13° 50′ 56″44.837000°N 13.849000°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 13″, k. h. 13° 50′ 56″44.837000°N 13.849000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pješčana Uvala témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pješčana Uvala (olaszul: Valsabbion) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Medulinhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Isztriai-félsziget déli csücskén, Póla központjától 4 km-re délre, községközpontjától 7 km-re északnyugatra a hosszúkás Veruda-öböl kijárata közelében levő az azonos nevű szelíd, a szelektől jól védett kis öbölben fekszik. Lankás délnyugati lejtőit reggeltől estig melegen süti a nap.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek alapján közismert, hogy a falu környéke már a történelem előtti időben is lakott volt. A Veruda-öböl feletti Vintijan területén az Isztria egyik legnagyobb erődítménye állt, melynek átmérője meghaladta a száz métert. Építőjéről a régészeti kutatások alapján egyelőre nem rendelkezünk információval, azonban a vaskorban már bizonyosan a félsziget névadója a hisztri nép birtokolta. A Veruda-öböl körül a Verudela-foknál újkőkori település, míg a Veruda-szigeten bronzkori falu volt. A domb oldalában több ókori kőbánya volt, melyek közül a legjelentősebb Vinkuran, római nevén Cavae Romane, melynek anyagából építették a pólai amfiteátrumot és számos szobor is készült belőle.[2] A Veruda-szigeten a középkorban gótikus templom épült, mely bizonyosan régebbi, mint a közelében 1624-ben épített ferences Szűz Mária kolostor, melynek maradványai ma is látszanak. A kolostort a francia megszállás idején 1806-ban zárták be és a ferencesek Pólán új kolostort építettek helyette. A velenceiek erődöt építettek ide, amely az öböl bejáratát védte. Az erőd a 19. században az osztrák-magyar védelmi rendszer része volt. Maga Pješčana Uvala csak a 20. században keletkezett. Eredetileg a pólaiak csendes kis nyaralóhelye volt. Neve homokos öblöt jelent és nevéhez méltóan mára kedvelt turistaparadicsommá vált számos turisztikai és vendéglátó létesítménnyel. A Veruda-öböl kis hajók fogadására is alkalmas kikötője az egyik legjobban felszerelt vitorláskikötő az Adrián 18 nagyobb és 250 kisebb mólóval, 650 kikötőhellyel. A magánszállásokon kívül néhány kisebb szálloda, bár, étterem, bolt és cukrászda található itt. A falunak 2011-ben 555 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 576 555

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Miklós az utazók védőszentje tiszteletére szentelt templom jellegzetes fehér hajó alakú formájáról nevezetes új épület.
  • A Veruda-szigeten a 17. századi Szűz Mária kolostor és templomának, valamint temetőjének maradványai.
  • "Fešta od raki" – a rákból készített ételek gasztronómiai fesztiválja (május 23.)
  • "Noć Pješčane Uvale" – Pješčana Uvalai esték, hagyományos helyi fesztivál (június 8.)
  • "Igre Šanpjero" – ügyességi és gyorsasági játékok (július 26.)

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]