Ugrás a tartalomhoz

Solymos vára (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Solymos vára
Pusztavár
Solymos vára légifotón
Solymos vára légifotón
Ország Magyarország
Mai településKomlóska, Erdőhorváti
Tszf. magasság426 m

Épült14. század
Elhagyták14. század vége
Építőanyaga
Elhelyezkedése
Solymos vára (Sárospatak környéke)
Solymos vára
Solymos vára
Pozíció Sárospatak környéke térképén
é. sz. 48° 19′ 46″, k. h. 21° 27′ 10″48.329444°N 21.452778°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 46″, k. h. 21° 27′ 10″48.329444°N 21.452778°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Solymos vára témájú médiaállományokat.

Solymos vára romos állapotban fennmaradt középkori vár Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Zempléni-hegységben. Nevezik komlóskai várnak is, bár a romterületet is magában foglaló, 426 méteres magaslat Komlóska és Erdőhorváti határa közelében emelkedik, és – térképi adatok alapján – úgy tűnik, hogy maga a romterület nagyrészt Erdőhorvátihoz tartozik. Komlóskához viszont valóban sokkal közelebb van – a belterület déli részétől mérhető távolsága légvonalban az 1 kilométert sem éri el –, és megközelítése is onnan egyszerűbb, a 3716-os útból Komlóskára kiágazó 37 134-es számú mellékút felől.

A vár rövid története

[szerkesztés]

A Miskolci Egyetem régészhallgatói kutatják a középkori várrom titkait, amiket összevetve a máig fennmaradt oklevelekkel, lassan feltárul históriája. Ezek szerint – a nagyhatalmú bárók által szétszaggatott országot újra egyesítő – Anjou Károly király zempléni hadjárataiban vitézséggel harcoló Tolcsvai nemzetség tagjai kapták meg uralkodójuktól adományként a komlóskai földet, amin valamikor 1312 után emelték szállásul a kővárat.

Az egykori várépítők kihasználták a hosszúkás, ellipszis alakú hegycsúcs védelmét, a vaskos kőfalakat ennek meredek szélén húzták fel, bekerítve az egymással szembeni két kiemelkedő magaslatot. Csúcsain egy-egy kerek torony alapfalait tárták fel, míg a várudvar közepét kőfal választotta ketté.

Ismerjük, hogy 1379-ben a nemesi család tagjai felosztották maguk között a várat, talán ennek látható nyoma az osztófal. Alig néhány évtizedig szolgálta nemesi urait a vár, mivel már egy 1398-as oklevélben elpusztult várnak írta le Bebek Detre nádorispán. Mi okozhatta végzetét, talán egy hirtelen fellobbant tűzvész? Még nem derítette fel a kutatás, de az biztos, hogy nem állították helyre tulajdonosai. Így vált az egykori büszke Solymos vára a környékbeli néphagyomány nyelvén „Pusztavárrá”.
Így „Pusztavár” falait már 600 esztendeje a könyörtelen időjárás rombolja, megóvására azonban a jó szándék mellett jelentős anyagi ráfordítás is szükségeltetik

Képgaléria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Gál-Mlakár Viktor: Zemplén ismeretlen vára, a komlóskai Pusztavár. In: Várak, kastélyok, templomok, 2006/6, 12-14. o.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]