Ugrás a tartalomhoz

Svájc földrajza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svájc
Svájc domborzati térképe
Svájc domborzati térképe
é. sz. 46° 50′, k. h. 8° 20′46.833333°N 8.333333°E
KontinensEurópa
SzubrégióKözép-Európa
Főbb területi jellemzők
Területi helyezés134.
Teljes terület41 285 km²
Partvonal0 km
Szárazföldi határ1 852 km
Környező országok Franciaország,  Németország,  Liechtenstein,  Ausztria,  Olaszország
Tengeri terület0 km
Extrém területi jellemzők
Legmagasabb pontDufourspitze, 4634 m
Legalacsonyabb pontLago Maggiore, 193 m
Leghosszabb folyóRajna, svájci szakasza 375,5 km
Legnagyobb szárazföldi vízfelületGenfi-tó (Franciaországgal együtt), 580 km²
Használatban levő terület
Egyéb jellemzők
Éghajlathegyvidéki, mediterrán
Domborzathegyvidék
A Wikimédia Commons tartalmaz Svájc témájú médiaállományokat.

Svájc Közép-Európában elhelyezkedő hegyes, tengerpart nélküli ország, területe 41 285 km2, lakosainak száma 7 544 661 fő. Öt országgal határos: Németországgal északon, Liechtensteinnel és Ausztriával keleten, Olaszországgal délen és Franciaországgal nyugaton. Az ország kelet–nyugati irányú hossza 350 kilométer, észak–déli irányban 220 kilométer.

Az Alpok nagy része Svájc területére esik, az ország nagy területét elfoglalva. A hegységtől északra található a Svájci-fennsík, ahol az ország lakosságának nagy része él. Ettől nyugatra található a kisebb Jura-hegység. Svájcnak három nagyobb tava van, a Genfi-tó, a Neuchâteli-tó és a Boden-tó, melyen Németországgal és Ausztriával osztozik. Nagyobb folyók forrásai, mint a Rajna, a Rhône vagy az Inn mind az Alpokban vannak.

Svájc közigazgatásilag 26 kantonra oszlik, hivatalos nyelve pedig négy van: német, olasz, francia és rétoromán.

A három fő földrajzi régió Svájcban
  Jura
  Svájci-fennsík (Mittelland)
  Alpok
Vízgyűjtő területek Svájcban
  Rajna
  Aare (→Rajna)
  Rhône
  
  Duna
  Etsch

Domborzata

[szerkesztés]

Az ország domborzatilag tagolt. Három nagyobb tájegységre osztható:

  • Tájképét az ország déli felén, kelet felé egyre nagyobb területen emelkedő és területének mintegy 60%-át elfoglaló Alpok határozza meg. Láncai a Gotthard-masszívumban futnak össze. Legmagasabb pontja a 4634 m-es Monte Rosa-csoportban található Dufourspitze. Itt találhatók Európa leghosszabb gleccserei is, mint az Aletsch-gleccser, mely eléri a 24 km-t.
  • Jura-hegység: a hegyvidék mészkőláncai illetve táblái a francia határ mentén sorakoznak.
  • Svájci-fennsík: a Jura és az Alpok között kb. 300 km hosszú hullámos dombvidék, az ország gazdasági centruma.

Lásd még: Svájc hágóinak listája

A Riffelseeben tükröződő Matterhorn

Vízrajza

[szerkesztés]

Az Alpokban ered a forrása számos európai folyamnak, köztük a Rajna, a Rhône, az Inn, az Aare és a Ticino folyónak, amelyek a Genfi-tó, Zürichi-tó, Boden-tó, Neuchateli-tó vizét is táplálják.

Lásd még: Svájc tavainak listája, Svájc folyóinak listája

Éghajlata

[szerkesztés]

Az északi, sűrűbben lakott országrész nyitottabb, de még így is meglehetősen hegyes-völgyes, az északnyugaton elterülő Jura-hegység mészkővonulataival. Svájc klímája általában mérsékelt, helyenként nagy ingadozásokat mutatva, a magashegységi zord klímától a Svájc déli csücskénél előforduló kellemes mediterrán éghajlatig.

Növény- és állatvilága

[szerkesztés]

Legismertebb növénye a védett havasi gyopár. Ez egy kis fehér szirmú virág, ami alpesi területeken fordul elő.

Legismertebb kutyafajtái a bernáthegyi és a berni pásztor. Mindkettő főleg mentőkutyaként ismert.

Luganoi panoráma

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]