Ugrás a tartalomhoz

Szőts István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szőts István
Született1912. június 30.
Szentgyörgyválya
Elhunyt1998. november 6. (86 évesen)
Bécs
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzellay Alice
Foglalkozásafilmrendező, forgatókönyvíró
KitüntetéseiKossuth-díj (1992)
SírhelyeFarkasréti temető (20/2-1-98)
Rendezői pályafutása
Aktív évek1941–1975
Híres rendezéseiEmberek a havason
Ének a búzamezőkről
Kádár kata
Melyiket a kilenc közül?

SablonWikidataSegítség

Szőts István (Szentgyörgyválya, 1912. június 30.Bécs, 1998. november 6.) Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.

Életpályája

[szerkesztés]

Az Aba-Novák Vilmos és Iványi-Grünwald Béla esti iskoláján folytatott festészeti tanulmányok után, 1939-ben a Hunnia Filmgyárban kezdte pályáját. A korszak „fehértelefonos" filmjeinél modernebb, filmszerűbb stílus elvét valló író-producer, Zilahy Lajos mellett volt asszisztens. Már első játékfilmjétől, az 1942-ben, a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon művészeti kategóriában díjat nyert Emberek a havason című, korszakalkotó műtől kezdve Szőts magyarországi pályája politikai meghurcoltatások tanúságtétele volt. A filmet 1945 előtt „nem elég mély", 1945 után „túl mély katolicizmusa, hamis népiessége" miatt támadták. 1947-ben forgatott másik remekművét, az Ének a búzamezőkrőlt „népieskedőnek, klerikálisnak" bélyegezve betiltották. Szőts tervei politikai, ideológiai okok miatt rendre meghiúsultak.

Az 1956-os forradalom tragédiája után, amelynek filmes megörökítésében is részt vett, az emigráció mellett döntött. 1957-ben nem tért vissza a velencei filmfesztiválról, ahol Melyiket a kilenc közül? című filmjével díjat nyert, s attól kezdve Bécsben élt.

Filmes munkássága elsősorban az olasz és az osztrák kultúrára hatott. 1942-ben az olasz neorealizmus későbbi nagyjai, Carlo Lizzani, Umberto Barbaro, Alberto Lattuada stb. lelkesen magasztalták az Emberek a havason humanizmusát, merész szociális témáját, természetességét, vizuálisan sűrített, balladisztikus stílusát, ellenfényes technikáját. De Sica szicíliai forgatást ajánlott neki Giovanni Verga parasztok, halászok, kénbányászok életét ábrázoló, súlyos, misztikus hangvételű novelláiból, a terv azonban a szövetségesek partraszállása miatt meghiúsult.

19591971 között Szőts osztrák kultúrfilmeket készített. 19641969 között filmrendezést tanított az Osztrák Filmakadémián. Osztrák művészeti dokumentumfilmjeiben az európai kultúra és hagyományok világát elevenítette föl. A Stephansdom gótikus tornyának bemutatásában a föl-le lóduló kamera a gótika égbetörő parancsát követi, csak 1-1 gótikus síremléken vagy állatfigurán megállva tágítja ki a képet az egész monumentális műre. A Monarchia agóniájának, a századforduló szecessziós és expresszionista művészetének, Gustav Klimt és Egon Schiele életművének állított emléket a két festőóriásról készített kisfilmjeiben.

Az 1970-es évek óta sokat tartózkodott Magyarországon. Megvalósulatlan filmtervei közül a G. B. L. (Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúsága) című irodalmi forgatókönyve 1987-ben jelent meg a Magvető Kiadónál; a „Röpirat a magyar filmművészet ügyében” című, 1945-ben írt reformtervezetének reprint kiadása pedig 1989-ben a Magyar Filmintézetben.

Emlékezete

[szerkesztés]

2013 óta nevét viseli a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti tagozatának díja (Szőts István-díj).

Filmjei

[szerkesztés]

Magyar játékfilmek

[szerkesztés]

Magyar rövidfilmek

[szerkesztés]

Osztrák rövidfilmek

[szerkesztés]
  • Kaiser Derzeitwende (Maximilian császár, az utolsó lovag) 1959
  • Hallstadti ballada (Hallstatter Ballade) 1960
  • Stephansdom 1962
  • Das Grabmal des Kaisers (A császár síremléke) 1962
  • Wiener Prater (A bécsi Práter) 1965
  • Betty Fischer 1968
  • Gustav Klimt 1969
  • Egon Schiele 1971
  • Remigius Geyling 1971
  • Otto Wagner 1971
  • Fritz Wotruba (1971)

Kötetei

[szerkesztés]
  • Röpirat a magyar filmművészet ügyében; Független Ny., Bp., 1945 (hasonmásban: MMA, Bp., 2015)
  • G. B. L. Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúsága. Irodalmi forgatókönyv; Magvető, Bp., 1987 (Nemzet és emlékezet)
  • Szilánkok és gyaluforgácsok. Egybegyűjtött írások; szerk. Pintér Judit, Zalán Vince; Osiris, Bp., 1999
  • Tetemrehívás. Az utolsó nádor; MMA, Bp., 2018 + DVD

Díjai

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]