Ugrás a tartalomhoz

Szesat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: SZESAT.
Szesat
Nem
A Wikimédia Commons tartalmaz Szesat témájú médiaállományokat.
Szesat[1]
sSAtR20
Szesat a luxori templomban

Szesat (sš3.t) az ókori egyiptomi vallásban az írás istennője. Neve az írnokot jelentő szó nőnemű alakja. Ő a feljegyzések, számolás, népszámlálások istennője is, egyes ábrázolásokon a hadizsákmányt, hadifoglyokat vagy a király uralkodási éveit számolja. Egyben a könyvtárak védelmezője.[2]

Elsőként a II. dinasztia korában, Haszehemui fáraó alatt említik, egy templom alapítását feljegyző szövegben, amelyben leírják, hogy a fáraó a hagyománynak megfelelően maga jelölte ki az új templom alapjait (lásd: ókori egyiptomi templomépítészet). Összefüggésbe hozzák a bölcsesség istenével, az emberiséget írásra tanító Thottal, akinek egyes szövegekben a testvére, másokban a felesége vagy a lánya. Az Újbirodalom idején megjelenő Szefket-abui nevű istennő Szesat egy formája lehet, mivel jellemzőik megegyeznek;[2] neve („Aki a két szarvat viseli”) talán Szesat fejdíszére utal.[3]

Ikonográfiája

[szerkesztés]

Ábrázolásai antropomorfak, ruháján leopárdbőrt viselő nőalak, fején diadémból kiemelkedő jelkép, talán hétágú csillag. A csillagot néha lefelé fordított szarv- vagy félholdforma veszi körül, amin néha két sólyomtoll áll.[2] A félholdforma talán Thotra utal, aki holdisten is volt.[3] Az istennő időnként az év hieroglif alakjaként is szolgáló pálmaágat tartja kezében, időnként alsó vége az örökkévalóságot szimbolizáló sen hieroglifában végződik. Egyes jelenetekben a rituálé megkívánta tárgyakat tart a kezében: új templom alapjainak kijelölésénél kalapácsot és cöveket, amellyel ő feszíti ki a kötelet; a király uralkodási éveinek összeszámolásakor a jubileumi ünnepet jelző hieroglif jel látható kezében a pálmaágon.[4]

Kultusza

[szerkesztés]

Úgy tűnik, saját külön temploma nem volt (bár papságát említik[3]) és kultusza sem volt túl népszerű, talán mert az írástudók csak kis hányadát tették ki az egyiptomi népességnek.[5] A templomalapításban betöltött fontos szerepe révén azonban minden templomban jelen volt, és elképzelhető, hogy az írnokok, építészek védőistenükként tekintettek rá.[4] I. Széthi neki szentelte abüdoszi temploma egy részét, itt 43 oszlopon említik.[3]

Források

[szerkesztés]
  1. szerk.: Erman, Adolf & Grapow, Hermann: Wörterbuch der Aegyptischen Sprache., Im Auftrage der Deutschen Akademien (óegyiptomi és német nyelven), Berlin: Akademie Verlag (1971)  , IV, p.280
  2. a b c Richard Wilkinson: The Complete Gods and Goddesses of Ancient Egypt. London, Thames and Hudson, 2003. ISBN 978-0500051207 p.166
  3. a b c d Caroline Seawright: Seshat: Female Scribe
  4. a b Wilkinson, p.167
  5. Barbara Lesko: The Great Goddesses of Egypt. University of Oklahoma Press, 1999. ISBN 9780585116808 p.274

További információk

[szerkesztés]