Ugrás a tartalomhoz

Wikipédia:Törökország-műhely/Szócikkek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
   Főoldal        Teendők        Résztvevők        Sablonok        Szócikkek        Cikkértékelés        Kategóriák        User sablonok      
Törökország-műhely

Cikkek besorolás szerint

Törökország-műhely


Hiányzó szócikkek

[szerkesztés]
  • Nagyon sok van! Ha az angol wikit nézzük, minimális töredékével rendelkezünk. Néhány hiányzó/fordítandó szócikket megtaláltok a Törökország-portálon

Itt soroljátok fel a kért szócikkeket:

Yıldız palota, Törökország külpolitikája

Tartományok

[szerkesztés]
  • Az összes tartományról cikkek kellenek, a meglévők csonkszintről való felfejlesztése is célunk.

A tartományokról, városokról írt szócikkekben a Törökország közigazgatási egységei szócikkben használt kifejezéseket alkalmazzuk, hogy egységes legyen. Így páldául:

  • az tartományok alegységeinek neve: ilcse
  • a városok kerületeinek neve : szemt
  • a kerületek kisebb egységeinek neve: mahalle

A török közigazgatási rendszer bonyolutlsága miatt nem lehet pontos magyar megfelelőt találni ezekre a kifejezéskre, ezért az eredeti török szavakat használjuk magyarra átírt formában:

Városok

[szerkesztés]

Kapcsolódó kiemelt szócikkek

[szerkesztés]
ISZTAMBUL

Isztambul (törökül İstanbul, görögül Κωνσταντινούπολη / Konsztantinúpoli, régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly) több mint 12 milliós lakosságával Törökország legnagyobb városa, annak kulturális, művészeti és gazdasági központja, illetve 1923-ig fővárosa, jelenleg İstanbul tartomány székhelye.

A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el, s területileg ugyan csak kisebb része van Európában, mégis európai városnak tartják. Különleges fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, valamint a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások révén a turisták kedvelt úticéljává lett.

ISZTAMBUL TÖMEGKÖZLEKEDÉSE

Isztambulban számos tömegközlekedési eszköz áll a város több mint 10 millió lakosának rendelkezésére. A város tömegközlekedésének kezdete 1869. augusztus 30-ára datálható. Ekkor írták alá az Oszmán Birodalom fővárosában létesítendő közúti vasúti hálózat építéséről és működtetéséről szóló, 40 évre érvényes koncessziós szerződést. A 4 vonalon működő lóvasút 1871-ben indult, és már az első évben 4 és fél millió utast szállított.

Azóta a város közlekedése sokat fejlődött és jelenleg 10 különböző tömegközlekedési eszközt vehető igénybe Iszambulban.

METAMORFOZ

A Metamorfoz (jelentése ’átalakulás’) Tarkan hetedik stúdiólemeze, amely 2007. december 25-én jelent meg Törökországban.[1]

Az album dalai közül hetet Tarkan írt, három másikat Ozan Çolakoğluval közösen szereztek.[2][3] Az albumot 2008-ban világszerte terjeszteni szeretnék. Az album stílusáról és koncepciójáról a hivatalos honlap úgy fogalmaz, hogy teljesen új, a keletet a nyugattal egyesítő hangzásvilágra kell számítani, amely „mind a rajongók, mind a kritikusok számára óriási meglepetés lesz.”[4] A lemez vegyes fogadtatást kapott a török sajtóban, ahogy Tarkan korábbi munkái is; egyes újságírók szerint ez az évek óta folytatott lejárató kampány része.[5] A média támadásai ellenére az album 300 000 példányban fogyott a megjelenése utáni első héten.

A bemutatkozó kislemez címe Vay Anam Vay („A mindenit!”). A Metamorfoz 2008. február 1-jén jelent meg Európában, a Universal Music/Urban kiadásában, egyelőre csak néhány országban.[6][7]

TARKAN

Tarkan (szül. Tarkan Tevetoğlu, ejtsd: [tarkan tevetólu] ), Alzey, Németország, 1972. október 17.) az egyik legismertebb török popénekes. Albumai rendszerint több millió példányban kelnek el, eddig több mint 15 milliót adtak el belőlük[8].

Európában és Amerikában is ismert, főleg a Şımarık című dala miatt, amit Sezen Aksu-val közösen írtak. Másik nagy slágere a Şıkıdım. A Rhapsody nevű internetes zenei magazin az európai popzene egyik kulcsfigurájának nevezte, aki debütáló dalával mérföldkőnek számít saját műfajában[9]. Több dalát is feldolgozták különböző nyelveken, a Şımarık-ot például több mint húsz nyelven adták már elő; legismertebb feldolgozása Holly Valance Kiss Kiss című dala.

A kiváló élő koncertjeiről ismert sztár Törökországra gyakorolt hatását a Washington Post Elvis Presley Amerikára gyakorolt hatásával hasonlította össze, az Atlantic Records alapítója, Ahmet Ertegün pedig azt nyilatkozta, hogy sohasem látott még a Tarkanéhoz fogható előadást[10]. Legutóbbi lemeze 2007. december 25-én látott napvilágot Metamorfoz címmel.

TÖRÖK IRODALOM

A török irodalom (törökül: Türk edebiyatı vagy Türk yazını) a török nyelvű írott és szóbeli szövegeket jelenti, melyek létrejöhettek egyrészt az Oszmán Birodalomban használt, perzsa illetve arab nyelvek hatása alatt álló oszmán-török nyelven, illetve a később megreformált török nyelven. Írásban előbb az oszmánok által preferált perzsa-arab ábécé egy változatát használták, a reformok óta pedig a latin ábécét.

A török irodalom csaknem 1500 évet ölel át. A legrégebbi ismert írott türk nyelvű szövegek az orkhon vagy türk feliratok, melyeket Közép-Mongóliában, az Orhon völgyben találtak és a 8. századra tehetőek. A 9. és 11. század között keletkezhettek azok az epikus művek, melyeket a közép-ázsiai nomád török népek adtak át egymásnak szájhagyomány útján, mint például a Dede Korkut könyve[11][12], az oguz-törökök – a mai törökök őseinek – regéje, valamint a Manasz, a kirgizek őseposza.

Amikor a szeldzsukok a 11. században letelepedtek Anatóliában, a szájhagyomány után az írásbeliség is megjelent. Kezdetben sok motívumot, témakört és műfajt adaptáltak az arab és a perzsa irodalomból. 900 éven keresztül, egészen az Oszmán Birodalom összeomlásáig az írott és szájhagyomány útján terjedő irodalmi tradíciók élesen elváltak egymástól, a török köztársaság létrejöttekor kerültek közelebb egymáshoz.

A mai török irodalom legismertebb alakja Orhan Pamuk Nobel-díjas író.

TÖRÖKORSZÁG

Törökország (törökül Hallgat Türkiye Cumhuriyeti) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia délnyugati részén fekszik. A Fekete-tenger és a Földközi-tenger között elhelyezkedő Anatóliai-félsziget alkotja az ország fő területét. Északról Grúzia, Örményország és Irán, délről Irak és Szíria, míg nyugatról az Égei-tenger szigetei, Görögország és Bulgária határolja.

Törökország kultúrája az ország különleges, európai-ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. Földrajzi fekvésének köszönhetően az ország mind politikailag, mind gazdaságilag fontos stratégiai pontnak számít.[13][14]

Törökország demokratikus, szekuláris nemzetállam,[15] 1923. október 29. óta köztársaság. Politikai rendszerének alapjai Mustafa Kemal Atatürk irányítása alatt az 1920-as és 30-as években szilárdultak meg, az Oszmán Birodalom felbomlása, illetve az I. világháború után.

TÖRÖK FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ

A török függetlenségi háború[16][17][18] (törökül: Kurtuluş Savaşı vagy İstiklâl Harbi) (1919. május 19.1923. október 29.) török forradalmárok politikai és katonai ellenállása volt az antanthatalmak ellen, melyek az I. világháború után eldöntötték az Oszmán Birodalom feldarabolását. A török nemzeti mozgalom tagjai Anatóliában megalakították a Török Nemzeti Országgyűlést, mely Musztafa Kemal tábornok vezetésével katonai műveleteket rendelt el a görögök, az örmények, az angolok és a franciák ellen, kényszerítve a nyugati csapatokat Törökország területének elhagyására. A háború eredményeképpen a nyugati szövetségesek kénytelenek voltak felülbírálni a sèvres-i békeszerződést és elfogadni a lausanne-i békeszerződést 1923 júliusában. 1923. október 29-én Törökországban kikiáltották a köztársaságot. Atatürk reformjai révén az ország modern, demokratikus, szekuláris, mind politikai, mind társadalmi szempontból a nyugat-európai értékekhez közeledő köztársaság lett.

TÖRÖKORSZÁG TÖRTÉNELME

Törökország illetve a Török Köztársaság közvetlen története az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződésekkel, az Oszmán Birodalom bukásával és a török függetlenségi háború kitörésével kezdődik, melynek következményeképp 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot. A köztársaság első néhány évtizedében Musztafa Kemal Atatürk pártja, a Köztársasági Néppárt egypártrendszerben kormányzott, később megalakultak az ellenzéki pártok és a török parlament hagyományosnak mondható demokratikus módon irányította az országot. A köztársaság történetében többször fordult elő katonai puccs, melynek során a török hadsereg magas rangú tábornokai megdöntötték a kormányt, sokszor statáriumot vezettek be, és csak az ország helyzetének stabilizálódása után írtak ki újabb demokratikus választásokat. Jelenleg a konzervatív, iszlámbarát irányvonalat képviselő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kormányoz, a miniszterelnök Recep Tayyip Erdoğan, a köztársasági elnök Abdullah Gül.

Források

[szerkesztés]
  1. Tarkan.com album teaser honlap
  2. Tarkan.com album teaser
  3. Metamorfoz'la dönüyor – Hürriyet
  4. Tarkan's metamorphosis
  5. Anti Tarkan lobisi var – Hürriyet
  6. Universal Music hírlevél
  7. A Metamorfoz az Urban kiadó honlapján
  8. News Bulletin – The Sophia Echo
  9. Key Artists In Euro Pop – Rhapsody
  10. Pop Music's Young Turk – Washington Post
  11. Книга Деда Коркута
  12. Dede Korkut könyve – Terebess
  13. Mango, Andrew. Ataturk. Overlook (2000). ISBN 1-5856-7011-1 
  14. Shaw, Stanford Jay, Kural Shaw, Ezel. History of the Ottoman Empire and Modern Turkey. Cambridge University Press (1977). ISBN 0-5212-9163-1 
  15. Sitkei, Levente: Átpolitizált történelem (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. október 12. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
  16. Turkey, Mustafa Kemal and the Turkish War of Independence, 1919–23. Encyclopædia Britannica, 2007 (Hozzáférés: 2007. október 29.)
  17. Turkish War of Independence. Microsoft® Encarta® Online Encyclopedia 2007, 2007 (Hozzáférés: 2007. október 29.)
  18. Turkey, Section: Occupation and War of Independence. History.com Encyclopedia, 2007 (Hozzáférés: 2007. október 29.)