Ugrás a tartalomhoz

Zsinna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Zsinna község szócikkből átirányítva)
Zsinna (Jina)
Zsinna címere
Zsinna címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségZsinna
Rangközségközpont
Irányítószám557110
SIRUTA-kód144722
Népesség
Népesség3396 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Népsűrűség13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1000 m
Terület315,66 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 47′ 05″, k. h. 23° 40′ 36″45.784778°N 23.676806°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 05″, k. h. 23° 40′ 36″45.784778°N 23.676806°E
Zsinna weboldala
SablonWikidataSegítség

Zsinna (románul Jina, németül Schina) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

[szerkesztés]

Szeben megye délnyugati részén, a Csindrel-hegységben helyezkedik el, Nagyszebentől 50, Szelistyétől 25 kilométerre. A DJ 106E megyei úton közelíthető meg. Fehér, Hunyad, Gorj megyékkel és Râmnicu Vâlceaval szomszédos.

Története

[szerkesztés]

Először 1466-ban, Zinna néven említették. Szászorbó határára települt, román lakossággal. I. Rákóczi György egy vadászatán Szalárdi János szerint huszonnégy medvét lőtt a zsinnai havason.[2] Lakói juhászok voltak, 1775-ben feljegyezték róluk, hogy Karcag határában legeltettek. A Kárpátokon túli transzhumálásban azonban nem vettek részt, mert határukat 1766-ban jelentős, korábban Havasalföldhöz tartozó legelőkkel bővítették. 1765 és 1851 között az orláti határőrezredhez tartozott, egyedül alkotta annak 5. századát. 1775-ben a határőrség triviális iskolát állított fel. Ugyanekkor a határőrség felállításához kötődő erőszakos katolizálási kísérlet elől 338 lakosa Havasalföldre menekült.[3] Érdekes és szinte egyedülálló jelenség, hogy a katonáskodás és 1776-tól, az iskolakötelesség bevezetése után a leányok foglalkoztak a nyájakkal. Szórtan álló házait 1776-ban vonták össze. A határőrség felállítása elől 338 családfő elmenekült.[4] Közülük az 1760-as1770-es években sokan az olténiai Vaideeni, Băbeni, Novaci és Polovragi településekre költöztek. Teljes egészében innen települt a havasalföldi Corbi falu.[5] Szebenszékhez, majd Szeben vármegyéhez tartozott. 1945 után kivált belőle és Sugághoz csatlatkozott Dobratelep (Dobra).

2005-ben a falusiak 37 ezer juhot tartottak. Beás cigányok is lakják, akik korábban fafaragással foglalkoztak.

Lakossága

[szerkesztés]
  • 1850-ben 1846 lakosából 1702 volt román és 143 roma nemzetiségű; 1841 ortodox vallású.
  • 2002-ben 4073 lakosából 4067 vallotta magát román nemzetiségűnek; 3921 ortodox és 147 baptista vallásúnak.
  • A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 3750 fő volt, melynek 85,57-a román és 4,27%-a roma.[6] Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 85,41%-a ortodox és 4,37%-a baptista.[7]

Látnivalók

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
  2. Szalárdi János: 'Siralmas magyar krónika.' In Bitskey István szerk.: Magyar emlékírók 16–18. század. Budapest, 1982, 192. o.
  3. Eugen Străuțiu: Miercurea Sibiului: pagini de istorie, 2., jav. és bőv. kiad. (Sibiu, 2011), 46. o.
  4. Alexandru Bucur: Școlile grănicerești de pe teritoriul fostului Regiment de la Orlat (1871-1921). Sibiu, 2010, 23. o.
  5. Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In Nicolae Dunăre (Red.): Țara Bîrsei. 1. București, 1972, 209. o.
  6. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
  7. Rezultatele finale ale Recensământului din 2011: Tab13. Populația stabilă după religie – județe, municipii, orașe, comune. Institutul Național de Statistică din România. [2020. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
  8. Raluca Diana (Băneasă) Jula: Arhitectura religioasă a românilor din Transilvania în perioada interbelică. Cluj-Napoca, 2010, 406. o.
  9. Lege nr. 5 din 6 martie 2000 privind aprobarea Planului de amenajare a teritoriului national - Sectiunea a III-a - zone protejate. Monitorul Oficial al României, 152. sz. (2000. április 12.)
  10. Jina Sibiu. www.marginimeasibiului.ro (Hozzáférés: 2017. december 29.) arch

Források

[szerkesztés]
  • Cornel Irimie – Nicolae Dunăre – Paul Petrescu (Coord.): Mărginenii Sibiului. București, 1985

További információk

[szerkesztés]