Ugrás a tartalomhoz

Vratečko

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vratečko
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállásfalu
Irányítószám44273
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség38 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 27′ 48″, k. h. 16° 06′ 41″45.463300°N 16.111400°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 48″, k. h. 16° 06′ 41″45.463300°N 16.111400°E
SablonWikidataSegítség

Vratečko falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 21, közúton 32 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 18 km-re nyugatra, a Báni végvidék középső részén, a Kulpa jobb partján, az Utinja torkolatától nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

Neve 1269-ben „Wrathna locus” néven bukkan fel először. 1507-ben „Wracza”, 1509-ben „Wradczya”, 1517-ben „Wrathcza”, 1546-ban „possessio Wratcza”, 1563-ban „Wratschay” néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] A térséget a 16. század második felében megszállta a török és a 17. század közepéig török uralom alatt állt. A felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ a század végére az Una folyóhoz került vissza. Ezzel párhuzamosan a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Vratesko” néven szerepel.

A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 211, 1910-ben 368 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán október 10-én megszállták a szerb erők és felgyújtották házait. Október 22-én a horvát erők ellentámadása felszabadította a települést, de még a következő hónapokban is súlyos harcok folytak a térségben, mely 1992 januárjában szabadult fel végleg. A háború folyamán a továbbiakban itt, a falu közelében délkeletre és a Kulpánál húzódott a Krajinai Szerb Köztársaság határa. Lakossága nagyrészt elmenekült és csak a háború után tért vissza. 2011-ben 60 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
211 224 215 310 334 368 342 301 279 268 224 163 114 90 60 60

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent József tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája. A gorai plébánia filiája.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]